179248. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés magajáró gabonabetakarítógép gépterhelésének szabályozására
variátoros. ékszijas hajtás révén. A gabonabetakaritógépen elhelyezett érzékelőkkel mérjük a vágóasztal vagy a csőtörő adapter nyomatékigényét, továbbá a szalmarázó- és tisztítóműben jelentkező veszteségszintet és ezeket egy előre meghatározott értékkel hasonlítjuk össze. Ha a betakarításkor a nyomatékigény és/vagy a veszteség nagyobb egy meghatározott értéknél, a haladási sabességet csökkentjük. Ha viszont a veszteségszint a megengedett határon belül van, de a nyomaték a beállított megengedhető /optimális/ érték alá csökken, a haladási sebességet növeljük. A terepviszonyok előre nem látható esetleges változásai miatt célszerű a szabályozást oly módon kialakítani, hogy szükség esetén mód nyíljék az automatikus működés leállítására és kézi vezérlésre, vagyis a szabályozó működésének felülbírálására. A találmány szerinti berendezést 20 hajtóműre ható, célszerűen annak áttételét megválasztani képes 17 beavatkozó egység és 18 vezérlőkar kapcsolja össze a gabonabetakaritógép 30 szerkezetével /l. ábra/. A 18 vezérlőkar az automatikus vezérlés megszakítására alkalmas 19 kapcsolóval látható el, amelynek működtetésével az automatikus vezérlés parancsainak felülbírálására nyílik lehetőség. A 20 hajtómű 10 vágóasztalhajtást, 6 szalmarázó- és tisztitómüvet, valamint kerekeket hajt meg. A kerekek a gabonabetakaritógép szerkezete révén nem hajtott 1 kerék mozgását idézik elő. A 10 vágóasztalhajtás 15 vágóasztalt hajt meg, amelyből a termény a 6 szalmarázó- és tisztítóműhöz és onnan a begyűjtési technológiának megfelelő helyre jut. A 10 vágóasztalhajtáshoz 11 nyomatékérzékelő, a 6 szalmarázó- és tisztítóműhöz 7 veszteségérzékelő, anem hajtott 1 kerékhez 2 sebességérzékelő tartozik, amelyek rendre 12, 8 és 3 jelformálón, majd 13, 9 és 4 különbségképzőn keresztül 5 kompenzálójelképzőre vannak vezetve. A 13, 9 és.4 különbségképzők 31» 32, 33 alapjelképzőkkel vannak összekötve, amelyek rendre sebességre, es veszteségszintre meghatározott xZg és xZv maximális, illetve nyomatékra megállapított optimális xZny értékeknek megfelelő alapjelet szolgáltatnak. A 13, 9 és 4 különbségképzők a 12, 8 és 3 jelformálóról kapott, a mért értékeknek megfelelő jelek és az alapjelek alapján megfelelő szintű jeleket szolgáltatnak az 5 kompenzálójelképző bemenetelre, amelyet a kombájn vezetőfülkéjében elhelyezett 16 központi egység tartalmaz. Az 5 kompenzálójelképző kimenete a 17 beavat•* kozó egységre kapcsolódik. A 17 beavatkozó egység és a sebességjelet, a veszteségjelet, és a nyomatékjelet előállító 4, 9, 13 különbségképzők között sebesség, veszteség és nyomaték szabályozásához megfelelő beavatkozó jelet előállító 51 j 52, 53 impulzusgenerátorok vannak, amelyek a 4, 9« 13 különbsegképzők kimenetén kapott logikai szintnek megfelelően lépnek működésbe. A 4, 9, 13 különbségképzők kimenetei irányváltójelet előállító 55 egységre vannak vezetve, amelynek feladata a beavatkozás irányának /a hajtómű lassításának és gyorsításának/ meghatározása. Ezenkívül a sebességjelet előállító 4 különöséçképzo kimenete veszteség szerinti beavatkozó jelet előállító 52 impulzusgeneretorra és nyomaték szerinti beavatkozó jelet előállító 53 impulzusgenerátorra kapcsolódik, továbbá veszteségjelet előállító 9 különbségképző kimenőbe nyomaték szerinti beavatkozó jelet előállító 53 impulzusgeneráborra kapcsolódik. A4, 9, 13
