179242. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szemészeti szűrővizsgálathoz használatos eszköz előállítására és berendezés a szűrővizsgálathoz
179242 ponti idegrendszer már nem tud egyetlen képet alkotni, s hogy a kettős látás ne lépjen fel, az egyik képet "elnyomja". Ha ez az állapot hosszabb ideig fennáll, az elnyomott szemen kialakul a tompalátás. Mind az éleslátás, mind a aztereolátás esetében tulajdonképpen mélységi információk feldolgozásának problémájával állunk szemben, ami végső fokon az amplitúdóinkormációk melletti egyidejű fázisinf'ormációértékelő képességet jelent. Egy olyan műszernek tehát, amely ezen értékelő képesség mérésére szolgál, mind amplitúdó- mind fázisinfornációkat tárolni kell tudni. Az amplitúdó- és fázis inf ormációk egyidejű tárolása a holográfia segítségével történhet. A hologramok rekonstrukciójakor ugyanis a tárgyak virtuális képe ott jelenik meg a térben, ahol a tárgy volt, amikor róla a hologram készülhet. Ha például egy nyomtatott lapról hologramot készítünk, annak rekonstrukciójakor egy rövidlátó a lapra Írottakat szemüveg nélkül csak akkor tudja elolvasni, ha ugyanígy közelit a lap rekonstruált virtuális kéxjéhez, mint tenné a valódi lap esetében. A találmány a fenti tényt oly módon hasznosítja, hogy az olvasó tábláról olyan hologramot készít, amelynek a pontszerű referencia-fényforrás egy síkban van az olvasó táblával. Az ilyen hologramok rekonstrukciójához pontszerű inkoherens fényforrás is elegendő, tehát például egy kis izzólámpa. Mivel az olvasó tábla rekonstruált képe ugyanott fog megjelenni, mint ahol a hologram készítésekor volt, vagyis egy áikban a referenda-! ény sugárral, a szemlélő akkor fog éles képet látni, ha a pontszerű fényforrás tőle a szemének optikai tulajdonságaitól függő távolságban van. így tehát a távolság mérése révén a szem fénytörési állapota^ esetleges rendellenessége, megállapítható. A találmányt a leíráshoz mellékelt rajzok révén ismertetjük. Az 1. 2. ábrán a hologrammot készítő berendezést vázlatosan szemléltetjük. A hologramra elkészítése a következőképpen történik. Az 1. ábra a hologram készítésére szolgáló elrendezést mutatja be. A koherens fényforrás, az 1. lézersugarat megfelelő 2 optikával széttartóvá teszi. A 3 széttartó lézersugarat 4 diafragmával annyira korlátozzuk, hogy az 5 olvasó táblát éppen kivilágítsa. Az 5 olvasó tábla lényegében véve homályos üvegre felvitt, fényt át nem eresztő tesztjelekből /betűkből, ábrákból/ áll. A pontszerű 6 referencia-fényforrást egy, az összeállítás optikai tengelyébe helyezett 7 gyűjtőlencse segítségével állítjuk elő oly módon, hogy ennek 8 fókuspontja az 5 olvasó tábla síkjába essen. A fényérzékeny 9 filmet vagy lemezt, amelyre a hologramot rögzítjük, célszerűen a tisztalatás távolságának megfelelően helyezzük el. A fényérzékeny 9 filmet vagy lemezt megvilágítás után szokásos módon előhívjuk és a kész hologramot vagy külön keretbe, vagy a szokásos vizsgáló keretbe foglaljuk. Szemvizsgálatkor a vizsgált személy az Így készült 9 hologrammon át néz egy pontszerű 10 fényforrásra, amely - mint ahogyan a 2. ábra szemlélteti - előre-hátra mozgatható egy 11 mikrométer segítségével. A pontszerű 10 fényforrás lehet koherens. de nem szükségszerűen az. A távolság, amelynél a vizsgált személy a jeleket a legélesebben látja, aranyos az illető éleslátásával és dioptriában kalibrálható. Amennyiben folyamatosan hangolható festéklézert használunk,_ vagy fehér fényforrás esetében a fényforrás és a hologram közé 12 szinszürőket helyezünk, 2
