179234. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés digitális számítógéptárolók és ki/bemeneti készülékek címzésére

179234 i címzéssel. A többlépcsős címzés programozása nehézkes, a ki/be­­meneti berendezés elérését lassítja és áramköri megvalósitása több alkatrészt igényel. Real-time ki/bemeneti egységek cimzé-' sénél ezért igen elterjedt a tárolóra lekéçzett címzés. Ez a megoldás azonban azzal a következménnyel jár, hogy néhány ezer tárolócimet perifériális cinnek kell fenntartani, a használható tároló fentmaradó legnagyobb kapacitása tehát ennyivel kisebb. A korszerű számítógépek egyre nagyobb számban tartalmaznak csak-olvasható tárolókat. Ezekben általában olyan rövidebb programokat helyeznek el, amelyek igen gyakran kerülnek alkal­ma z ás r a • A cs ak—olvas hat o tárolókba ezeket a programokat egy­szer beírják, ezek azután már nem mennek tönkre, újraindításnál azonnal használhatók, és különböző zavarokra nem érzékenyek. Szokásosan a régebben kapcsolókra, nyomógombokra, kijelzőkre bizott funkciókat ellátó programokat, - un. monitorokat - eset­leg önellenőrző programokat is elhelyeznek ezekben a tárolókban. . E programok hossza szokásosan néhány száz, illetve néhány ezer szó. A legtöbb megoldásnál ezek a csak-olvasható tárolók cimei a számitógép általános tároló címtartományába esnek. Kisebb, rövidebb szóhosszuságu számítógépek tárolócimzési tartománya szokásosan néhány tizezer szó. A számitógép techno­lógiai fejlődése miatt a tárolók ára egyre csökken, ezért egy­­egy kisebb számitógépes rendszer is egyre nagyobb tárolóval rendelkezik. A címzési lehetőségekből adódó korlátnak egyre na­gyobb jelentősége van. ÏÏ címzési lehetőségeket csökkenti egy­részt a ki/bemeneti berendezések tárolóra leképzett cimzése, másrészt pedig a csak-olvasható tárolókba beirt /rendszer/ prog­ramok által elfoglalt cimterület. Az ismert megoldásoknál a tárolóra leképzett perifériális címzés tartománya és a csak-olvasható, általában rendszerprog­ramok által lefoglalt címtartomány külön-külön csökkentik a hasznos cimtartományt. A számitógéphez vagy számitógépekhez csatlakozó tároló és perifériális vezetékrendszer meghatározott számú cim-, adat­­es vezérlőjelet továbbit. Éppen a elmet hordozó csatorna veze­tékeinek - jeleinek - rögzített száma korlátozza a cimezhető tartományt. A vezérlő jelek úgy vannak kialakítva, hogy bármi­lyen, általános felhasználásu tárolót tudnak vezérelni. Ha vi­szlát bizonyos elmeken nem általános tároló van elhelyezve, há­­nem speciális, az egység csak korlátozottan vezérelhető, és e­­zeknél az egységeknél az összes vezérlőjel nincs kihasználva. Például csak-irható, vagy csak-olvasható egységeknél az általá­ban meglévő - az átvitel irányát meghatározó - irás-olvasás ve­zérlőjelnek nincs jelentősége. Ekkor az irás-olvasás vezérlő­jel szerepe csak arra korlátozódik, hogy meghatározza, hogy a címzett egység müködjön-e egyáltalában, azaz funkciója a cim- ' zés funkciójához hasonló. Ilymódon a különböző egységeket cím­ző címtartományokat megfelelően összeválogatva például az irás­­olvasás vezérlőjel is felhaaznáű-ható címzésre, azaz az eredeti címtartomány megnövelhető. A csak-olvasható tároló - jellegénél, kialakitásánál fog­va - eleve biztosítja azt, hogy csak olvasás céljából van meg­címezve. Az irás-olvasás vezérlőjelnek itt valóban csak kivá­lasztás szerepe van. Csak irhátó-tárolót, mint puszta tárolót nem szoktak al­­. kalmazni. A ki/bemeneti vezérlő egységet viszont ki lehet úgy alakítani, hogy csak-irható legyen. Ebben az esetben a csak-

Next

/
Thumbnails
Contents