179221. lajstromszámú szabadalom • Húőmérsékletszabályozó berendezés, különösen anyagspektrometriában használatos kályhákhoz
179221 ábrával. Az 1.1 minta hőmérséklete t2 időpillanat ésTp holtidő után kisebb meredekséggel közelit! meg az elérni kívánt To hőmérsékletet. A ÍJ. ábrán az átlagos P fíitőteljes itmény változást tüntettünk fel, amely megegyezik a 12. ábra időléptékével és ahhoz kapcsolódik. Az ábrán latható, hogy az átlagos P fütőteljesit-' meny a maximális értékről t2 időpillanat után hirtelen Pl fütőtel jesitmény értékre csökken, ahonnan csak az alapjelváltozási meredekségtől füg^ő idő alatt növekszik a kívánt To mintahőmérséklet fenntartásához szükséges P2 fütőteljesitmény értékre, ami t3 időpillanatban következik be. A 14. ábra azokat a fűtési idődiagramokat szemlélteti, amikor a 41 fűtés jel-tároló - 3» ábra - a szabályozási algoritmust is felülbírálva maximális P fütőteljesitményt kapcsol a 23 fűtőtestre. Ennek megfelelően mind az P fűtőtest, mind pedig az M minta hőmérséklete maximális meredekséggel növekszik. A ti időpillanatban az F fűtőtest hőmérséklete eléri ugyan a 35 integrátor kimeneti jele által meghatározott To értéket, de a 13. ábrán feltüntetett esettel ellentétben, a tárolt vezérlőjel miatt a P fütőteljesitmény C3ak később, a t3 időpillanatban kapcsolódik be, amikor az M minta hőmérséklete To-Ahőmérsékletet már meghaladta. A 15. ábra a 14. ábrán feltüntetett fűtési idődiagramhoz rendelt P fütőteljenitmény változását szemlélteti. A maximális P fütőteljesitmény t3 időpillanatban kapcsolódik le, amikor az M minta hőmérséklete a To-A hőmérsékletet meghaladta. Ezzel egyidejűleg a logikai 61 egység - 6. ábra - belső tárolója törlődik. és a szabályozási algoritmus ismét hatásossá válik. A P fütoteljesitmény pedig a t4 időpillanatig nullára csökken, amikor is az F fűtőtest hőmérséklete a 35 integrátor kimeneti jele által meghatározott hőfok alá nem esik. Az M minta hőmérséklete t3 időpillanatig maximális meredekséggel emelkedik, majd az előzőekben ismertetett módon az F fűtőtest hőmérsékletét követi. Az ismertetett szabályozási célkitűzés lehűtéskor is alkalmazható. Ilyenkor a logikai 61 egység egy további vezérlő bemenettel és e^y további második kimenettel van ellátva, amely a 41 fűtésjel-taroló feltétel nélküli hűtést kiváltó bemenetére van csatlakoztatva. A 16-18. ábrák az állandósult állapotra jellemző azonos t időléptékű, egymás fölérajzolt három idődiagramot szemléltetnek. A 16. ábra a 43 impulzus forr ás m kimenetén megjelenő to periódusidejű impulzusokat szemlélteti, amelyek a 35 integrátor második soros bemenetét vezérlik. A 17. ábrán a 23 fűtőtesthez rendelt kvantált X alapjel^ van feltüntetve. Az ábra az első impulzus hatására bekövetkező X2+q» X2~q alaPŐeiváltozást és az alapjelváltozás m meredekségét mutatjai m = q/to Az m meredekség a hőmérsékletszabályozó berendezés dinamikus tulajdonságait meghatározó paraméter. A második és harmadik impulzus csökkenti /-m/, a negyedik és ötödik impulzus pedig növeli /+m/ az X alapjelet, -q, illetve +q értékkel. A 18. ábra az M mintahőmérséklet változását szemlélteti az idő függvényében. 11
