179197. lajstromszámú szabadalom • Eljárás palládium tartalmú hordozós katalizátor előállítására

179197 fémacetát vizes oldatával, igy például káliumacetáttal impreg­nálják és a hidroxid- vagy oxihxdrát alakban a hordozószemcsek felületére rögzített nemesfémsót folyékony fázisban, például hidrazinbidráttál vagy gázfázisban például etilénnel redukál­ják. A fenti eljárással■előállítótt katalizátor teljesitménye Í52 g vinilacetát/liter.h. A katalizátor teljesítményének növelése a nemesfém-ion a­­dagolásának fokozásával nem bizonyult lehetségesnek. Hasonló eset áll fenn más olyan hordozós katalizátorok'esetében, me­lyek redukált alakban palládiumot tartalmaznak. A katalitikus eljárás gazdaságossága szempontjából a katalizátor teljesitmé­­nye és hatékonysága döntő jelentőségű. A találmány szerinti eljárással előállított katalizátorok nagy teljesitménnyel és hatékonysággal rendelkeznek, igy pél­dául teljesítmény szempontjából 1200 g vinilacetát/liter kata­lizátor.h. teljesítménynél hatásosabbak. A találmány szerinti eljárással tehát olefinek gázfázisban történő szelektiv oxaci­­lezésére alkalmas palládium-katalizátor előállítására különö­sen kedvező lehetőség áll fenn. A katalizátor jól alkalmazható a általános képletü 2-12 s^naFomösV~ólon7Őseh^^_s^ehátömö~s~öTeÍÜ^iír^^^fle^e-’ sére, amikor is ezeket illékony, legfeljebb 10 szénatomos, he­­lyettesitetlen, alifás monokarbonsavakkal reagáltatjuk. Előnyö­sen alkalmazhatók a találmány szerinti katalizátorok a 2-5 szénatomos, helyettesítőt len, telitett, alifás monokarbonsavak­kal, igy az ecetsawal, propionsawal és n- és izo-vajsawal és a különböző valeriánsavakkal végzett reakciókhoz. Katalizátor-hordozóanyagként bármely olyan közömbös anyag számításba jöhet, amely az oxacilezés feltételei mellett mecha­­nikalászilirdságát megtartja. így alkalmas hordozó lehet példá­­ul a kovasav, szilikagél, szilikáfc )kf a lucnni uras zx Ilkátok, ak­­tivszén, aluminiutn-oxid, spinelle, cirkónium, horzsakő és szi­­liciumkarbid# A katalizátor hordozók fizikai tulajdonságai egy­mástól lényegesen eltérnek. A megfelelő hordozóként szerepeld hét például a á-0 és 300 mnr/g fajlagos felületű és 500-2000 á átlagos pórussugárral rendelkező kovasav. A palládiumvegyület és az aktivátorck oldószerként leg­feljebb 10 szénatomos helyettesitetlen karbonsavat, igy ecet­savat, propionsavat, n- és izo-vajsavat, valamint különböző va­­léfiánsavákat aIkhTmazühk7 Kedvező ~f izikä'FTula'jdons~ága i~ es gazdaságossági szempontok miatt oldószerként elsősorban az e­­cetsav jön figyelembe. Ezen túlmenően célszerű egy oldószert felhasználni, ha a palládiumvegyület a karbonsavban nem megfe« lelő módon oldódik; igy például a palládiumklorid vizes ecet­savban sokkal jobban oldható, mint jégecetben. Oldószerként jönnek számításba azok, amelyek a palládiumvegyülettel szem­ben közömbösek és a karbonsavval elegyednek. Vizen kivül hasz­nálhatunk például ketonokat, igy acetont és acetilaoetont, to­vább ár - a z—ét ereket r-igy~ t e t rahidr o-dfür ániL, vagy_ dloxánt^ vala­mint a szénhidrogéneket és benzolt. Palládiumvegyületként bármely olyan só- és komplex vegyü­­let számításba jön, amely oldható és redukálható, és amelyekből a kész katalizátorban dezaktiváló tulajdonságú anyagok, igy ha­logén vagy kén nem maradnak vissza. Különösen alkalmasak a pal­­ládium-karbonsavsók, előnyösen a 2-5 szénatomos alifás monkar­­bonsavak sói, igy például az acetát, propionát vagy butirát. Megfelel például a palládiumnitrát, palládiumnitrit, palládium- PXidhidrát, palládiumoxalát, palládiumszukcinát, palládium-2

Next

/
Thumbnails
Contents