179178. lajstromszámú szabadalom • Burkolóelemegység
179178 hátrányai miatt tértek át egyes gyárak a mozaikok hátoldalához kötött hordozóanyagra. Ez a hordozóanyag nem lehet zárt siklap, mivel merev, az épületszerkezethez hozzaerősithető lemez alkalmazása igen költséges volna. Az ágyazóhabarcsnak,, illetve ragasztónak megfelelő felületen történő tapadásához erősen perforált papírlapra vagy textilhálóra van szükség. Papírlap esetében azonban a nagymérvű szemcselepergés még fokozottabban fennáll, mivel a csökkenő tapadófelület miatt a kötési szilárdság kévés. Ismeretes a textilha^ók alkalmazása erre a célra, de a mozaiksoroknál jelentkező nyúlási veszély miatt célszerű erős anyagból, főleg jóminőségü műszálból készített hálókat alkalmazni. A vékony textilszálakhoz a mozaikanyag megbizhatóan csak erős ragasztóanyagok, például polívinacetát diszperzió alkalmazása esetén köt. Még igy is van némi lepergési veszély, ráadásul mind a háló, mint pedig a ragasztó költséges anyag. A táblásitás megvalósítása során újabb műveletet kell a munkafolyamatba iktatni: a szinfelületükre rendezett mozaikokat a ragasztáshoz a hátoldalukra kell fordítani. A szakipari kivitelező munka során ebben az esetben a mozaiktábla hátoldalán lévő hordozóhálóval együtt kerül a burkolatba, azaz a habarcsba vagy ragasztórétegbe. Ez is megköveteli, különösen a külső burkolatok esetén, hogy anyag az időjárásnak, korhadásnak, bomlásnak ellenálló legyen. Változatlanul külön gond a hézagkitöltés, majd e művelet végrehajtása után a kész felület letisztítása. A háló rogyása gyakran akadályozza a mozaikszemcsék pontos síkbeli elrendezését* A felsorolt problémák okozzák, hogy a kismozaik burkolatok számos előnyük ellenére nem terjedtek el megfelelően - részben a táblásitás hibái és korlátái, részben a kivitelezés munkaigényessége és költségei miatt, amiket még tetéz az esztétikai hibák kellő időben történő felismerésének hiánya a papirraszterezés esetében. Találmánnyal célunk a fenti hiányosságok kiküszöbölése, azaz olyan burkolóelemek, például csempék, mozaikszemcsék, stb. táblás itásával burkolóelemegység kialakitasa, amely kifogástalan felrakást tesz lehetővé nagy termelékenységgel, előállitasa olcsó, gyors és gépesíthető. A találmánnyal további célunk az, ho^y a burkolóelemegységek felhasználásának eddigi folyamatát tökéletesítsük, az eddigi felhasználási folyamatok hiányosságát kiküszöböljük, meggyorsítsuk a felrakás műveletét, olcsón megvalósítható eljárást dolgozzunk ki. A találmány alapja az a felismerés, hogy a kitűzött feladat megoldódik, ha a burkolóelemegységben^a felragasztott burkolóelem szinfelületét láthatóvá tesszük és az egyes burkolóelemek közötti hézagokat táblásitott állapotban töltjük ki. A kitűzött feladatot a bevezetőben leirt burkolóelemegységnél úgy oldottuk meg a találmány szerint, hogy a hordozóanyagként transzparens hártyaanyagot vagy transzparens lemezt alkalmazunk. Az egyes burkolóelemeknek a hordozóanyagon való rögzítése céljából előnyös az olyan kiviteli alak, amelynél a transzparens hordozóanyag a burkolóelemeket hordozó felületén ragasztóanyaggal van bevonva. De eljárhatunk úgy is, hogy csak a burkolóelemek szinfelületét vagy a szinfelületet és a hordozóanyagnak a burkolóegységet hordozó felületét egyidejűleg vonjuk be ragasztóanyaggal. 3
