179174. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés radioaktív és/vagy más veszélyes anyagok szállítására és/vagy tárolására

179174- vizállósági próba, melynek során a vizbe merített szállít- 1 mányt 15 m-es vízmélységnek megfelelő nyomásnak teszik ki. A próbák alatt és utánuk a környezetbe csak jelentéktelen vmennyisegü radioaktív anyag kerülhet? továbbá a rendszernek még kell őriznie sugárvédelmi képessegét. A sokféle követelmény kielégítése a konténer kialakítását igen nehézzé teszi. A ha­gyományos műszaki megoldás - a vastagfalu konténer - szemszögér bői nézve ezek a követelmények részben ellentmondásosak. Tény­legesen, minél nagyobb aktivitás szállítására méreteződik a konténer, annál nagyobb lesz a sugárvédelmi igények miatt a falvastagsága és a súlya is. Ebben az esetben viszont romlik a dinamikus hatásokkal /ejtéspróbák/ szembeni ellenállása, s úgy­szintén romlik a hőhatással szembeni ellenállása is. Minél na­gyobb a berendezés falvastagsága, annál nagyobb feszültségek ebrednek benne dinamikus erőhatás és hőhatás esetén. A jelzett probléma kiküszöbölése érdekében a nehéz konténereket többré­tegű kialakításban gyártják. A ház külső és belső acélrétege között egy puhább fémré­teg - pl. ólom - van, ami által a dinamikus feszültségek csök­kennek. Ennek ellenére a rétegelt falu konténerek is számos hátrányos tulajdonsággal rendelkeznek: a. / a konténer általában célberendezésnek tekinthető, benne meghatározott méretű és maximált aktivitású tárgy szál­lítható; b. / mivel a szállítandó tárgy /biztonsági tartály/ a konté­nerben légréssel helyezkedik el, ha a szállítmánynak nagy az aktivitása - s ebből adódóan a belső hőfejlődé­se - nehézkes a hő elvezetése és az aktiv anyag felmeleg­szik; c. / a tűzállósági próba vagy külső hőterhelése esetén a fém­konténer a hőt átvezeti a biztonsági tartály felé, kis hőkapacitása miatt a konténer nem ad elég termikus védel­met, s a biztonsági tartályban levő aktiv anyag erősen felmelegszik; d. / dinamikus hatások /ütközések/ során a biztonsági tartály súlyából adódó tehetetlenségi erőket csak bonyolultan és tökéletlenül lehet átvinni a konténerre, - vagyis a biz­tonsági tartály kinetikus energiáját gyakorlatilag maga a tartály emészti fel deformációja révén - s igy fennáll sérülésének lehetősége; e. / a többrétegű nehéz konténerek - amelyek különösen nagy­térfogatu es nagy fajlagos aktivitású anyag szállításá­ra méretezettek - gyártása bonyolult, magas gépgyártási felkészülést igényel, és ennek megfelelően a konténerek rendkívül drágák. A felsorolt hátrányokat bizonyos mértékig - elsősorban a magas árát - csökkentik azok a megoldások, amelyeknél a konté­ner sugárvédelmének egy részét nem a konténer fémteste, hanem a fémtestre felszerelt rekeszekben elhelyezett anorganikus szemcsés anyag biztosítja. Ilyen megoldást ismertet a NAÜ "Ra­dioaktiv anyagok szállítási csomagolása és próbái" szemináriuma /Bécs, 1971. febr.'8-12,/ anyagaiban megjelent egyik előadás /1AEA-SM-14-7/ 4. sz./. Ennek szerzője W.R.Tay lor, cime: "Alacsony­­aktivitású üzemanyagkötegek csomagolásának tervezése és fejlesz­tése”. Az ismertetett megoldás szerint a szállitókonténer bel­ső oldalán rekeszekre osztott lemezboritás van, s a rekeszek­ben Vermiculite töltet van. Ezt a megoldást azonban igen kis

Next

/
Thumbnails
Contents