179170. lajstromszámú szabadalom • Eljárás fenetanolamin-származékok előállítására
179170 benzilcsoportob, észterképző csoportokat, például acetát-cso*> portot használunk» A reakció során a benzoil-metil-halogenidet es az 1 ÿ 1-d i me t i 1-3-ári 1-prop i 1-a mint általiban ekvimolaris mennyiségben használjuk, adott esetben azonban az amin használr ható fölös mennyiségben'is, ezt a termékből később ismert módszerekkel különítjük el. Az alkilezési reakciót előnyös oldószerrel, például dietil-éterrei, benzollal, diklór-metánnal vagy hasonló oldószerrel készült reakcióelegyben végezzük, amikor a reakció 2-10 órán belül teljessé válik 25 C° és 70 C° közötti hőmérsékleten. A keletkező N-benzoi1-meti1-1,1-dimeti1-^ .=3^rIl“pr.Qpxl-amint.._ugy_küLûrLit4ü k_a elegyet, ezzel eltávolitva a nem reagált kiindulási vegyületeket? majd'például desztillációval eltávolítjuk a szürletből az oldószert» Az igy kapott terméket ismert módszerekkel tovább tisztíthatjuk, például sóképzéssel és kristályosítással. Ezután a találmány szerinti vegyületek előállítására redukáljuk az N--benzoil-metil-propil-amin-származékot. A redukciós lépést ismert módszerekkel végezzük, amelyek alkalmasak a karbonílcsoport karbon!lesoporttá való redukciójára. Ilyen módszer például a platina vagy palládium katalizátor jelenlétében kivitelezett"katalitikus.hidrogénezéH^""tcnrábbá' egy f ém'-difdrl:d7~péid'áTll nátrium-bórhibrid jelenlétében végzett redukció. A találmány szerinti eljárás egy másik előnyös kivitelezési változata szerint az I általános képletü vegyületek előállítására úgy járunk el, hogy mandulasavat, vagy egy mandulasav-származékot a megfelelő amid előállítására l,l-dimetil-3- -aril-propil-aminnal reagáltatunk, majd az amid karbonilcsoporir ját metiléncsöpörttá redukáljuk. Ezt a módszert általában nem használjuk akkor, ha a 3-fen’" " ' " vei ez az amidocsoport redukálódhat. Az amin és a mandulasav összekapcsolását többféleképpen elvégezhetjük. Például úgy járunk el, hogy egy mandulasav-észtért vagy mandulasav-anhidridet egy aminnal, például az 1,1- -dimetil-3-/4—hidroxi-fenil/-propil-aminnal kondenzáljuk, amikor megkapjuk a megfelelő amidot. Eljárhatunk,oly módon is, hogy a mandulasavat szabad savként reagálhatjuk egy aminnal egy aminnal egy általánosan használt peptid-kapcsolószer jelenléteben. Ilyen kapcsolószer péIdául az NTN?-diizopropil-karbodiimidB az Nsh"8-diciklo-hexiÍ-karbodiiniid, a karbonil-diimidazol, az E-efcöxi~karbonil-2-eboxi-l,2-dihidro-kinolin és mások. Az öszszekapcsolási reakciót általában szerves oldószerrel, például benzollal, diklór-metánnal, dimefcil-formamiddal? hexametil-foszforamiddal és más rokon oldószerekkel készült reakcióelegyben végezzük 2-20 órán át -10 0° és 50 C° közötti hőmérsékleten4. Amikor a reakció teljessé válik, a terméket a reakcióelegy egyszerű szűrésével és a reakcióelegy■elkészítésére használt oldószer eltávolításával különítjük el. A kapott nyersterméket adob fc- esetben-ismert-módszene kkedr,-p4ldául.—kroma-tegráf iáva-l-j kristályosítással, vagy más módszerrel tisztítjuk. A mandulasav és eçy 1,1-dimeti1-3-aril-propil-amin peptid-kapcsolószer jelenléteben való kondenzációja különösen előnyös szintetikus módszer akkor, ha optikailag aktiv vegyületet akarunk előállítani. Meg kell jegyesmünk, hogy az I általános képletü vegyületek S-optikai izomerjei gyakorlatilag nem rendelkeznek biológiai aktivitással, a biológiai aktivitás legnagyobb része vagy teljes egésze az R-optikai izomerektől származik. Az ben amido-szubsztituens van 3
