179168. lajstromszámú szabadalom • Folyamatosan változó dioptriájú szemüveglencse és eljárás a szemüveglencse fénytörő felületének kialakítására
179168 A jelen találmány szerinti fénytörő felület kialakításához szükség van valamely második felületsorba tartozó olyan S2 felületekre is, amelyeknek általános alakját a 6. ábra mutatja. Ehhez például olyan M2M2* főmeridiángörbéből indulunk ki, amely a második felületsorba tartozó S2 felületek mindegyikére nézve közös. Lehetséges azonban az is, hogy az S2 felületek egyes.csoportjaihoz egymástól eltérő főmeridiángörbék tartoznak. A 7»ábra P2t görbéje tünteti fel az M2M2* főmeridiángörbe mentén az M2M2*.főmeridiángörbe 1/R görbületének egy példaképpeni változását. A 8. ábra mutatja az és M2M2* főmeridiángörbék profiljait és ezeknek a ^ referenciagömbhöz viszonyított helyzetét. Amint az a leírásból alább látható, az első felületsor S-^ felületeinek és a második felületsor S2 felületeinek egymást metszeniük kell, igy az S2 felületek MgMg* fŐmeridiángörbére merőleges síkmetszeteinek görbülete kisebb kell, hogy legyen, amint az felület megfelelő síkmetszeteinek görbülete. Általánosságban megállapítható, hogy az főmeridiángörbe nem körpontvonal, tehát az MgMg* fő meridiángörbéhez rendelhető vízszintes'és függőleges görbületi sugár nem lesz minden pontban egyenlő. A 7. ábra P2s görbéje példaként ábrázolja a vízszintes görbület egy lehetséges változását, azaz az MgMg* főmeridiángörbe mentén észlelhető szagittális dioptria változásokat. A második felületsor S2 felületeihez tartozó egy vagy több M2M2* főmeridiángörbe fenti ismeretében meghatározzuk a második felületsor S2 felületeit oly módon, hogy minden S2 felületnek Z^ felső és Zcj alsó tartománya legyen, amelyek felülete nagyobb vagy egyenlő mint az első felületsor felületeinek Z2 közbenső és Z^ alsó tartományainak felülete. Az egyenes vagy iveit sikmetszeti vonal feletti Z^ felső tartomány tetszőlegesen lehet gömbalaku vagy aszférikus. Minden S2 felület Z^ alsó tartománya úgy.van meghatározva, hogy oldalsó részén olyan , .... vizszintes vonalai vannak, amelyek mentén a prizmahatás függőleges összeteypje közel állandó. Másként fogalmazva, minden L^’L^, L2*L2, V1? vonal mentén az S2 felület érintő sikjának szöge az 0 optikai központon áthaladó vizszintes sikhoz képest közel állandó. Ennek következtében ilyen S2 felületen át szemlélt szabályos rácsozat képében a vizszintes vonalak gyakorlatilag nem torzulnak, vagy alig torzulnak. Továbbá minden S2 felület Z^ alsó tartományának mindkét oldalán van egy-egy olyan V-jV^* ill* V2V2* függőleges vonala, amelyeknek mentén a prizmahatás vizszintes összetevője állandó, és amelyek minden pontjában a prizmahatás függőleges összetevője legfeljebb 0,7a értékkel tér* 10
