179168. lajstromszámú szabadalom • Folyamatosan változó dioptriájú szemüveglencse és eljárás a szemüveglencse fénytörő felületének kialakítására
179168 sek a Z£ közbenső tartomány külső és oldalsó részein összpontosulnak. ' A 4. ábrán az első felületsorba tartozó egy kiválasztott felület asztigmatikus eltéréseit példaként tüntétjük fel. A 4. ábrán az felületnek csupán a felét ábrázoltuk, mivel a felület az M1 M^* főmeridiángörbén át fektetett sikra szimmetrikusan helyezkedik el. Az 5* ábra olyan lencsén át szemlélt szabályos rácsozat képe, amely lencse két fénytörő felületének egyikét a 4. ábrán bemutatott asztigmatikus eltéréseket adó felület alkotja. Itt ugyancsak a rácsozat teljes képének felét ábrázoltuk, mivel az az MjM^* főmeridiángörbe síkjára szimmetrikus. Megállapíthatjuk, hogy a rácsozat függőleges és vízszintes vonalai az alsó tartomány jobb oldalán erősen torzulnak. Másként fogalmazva 'megállapíthatjuk, hogy a Z2 közbenső tartomány külső oldalén az S-L felület erős.ferde elrajzolást mutat. A következő 1. táblázatban a 4. és 5. ábrának megfelelő 5^ felület £. eltéréseit mm-rben adjuk meg, a 3» ábrán látható £3referenciagömbhöz képest. Az 1. táblázat úgyszintén csak az S-^ felület összes eltéréseinek felét adja meg, mivel az felület szimmetrikusan helyezkedik el a M^M^» főmeridiángörbe síkjához képest. Az 1. táblázatban az S-^ felület £.referenciagömbhöz viszonyított ^eltéréseit egymástól 4-4 mm-re lévő vízszintes és függőleges pontokra dolgoztuk ki, igy 4 mm-ként változtattuk meg a 3• ábra OM^ és OMy Ívhosszait, ami RQ = 82 mm-es sugaru referenciagömbön 2°47,3^,*-es szöglépésnek felel meg. Az 1. táblázatban vastag vonalkerettel adtuk meg az S1 felület egyéb pontjainak £ eltéréseit, amelyeknek felhasználhatóságát a leirás további részében fogjuk ismertetni. Az 1. táblázat az S-^ felület viszonylag kis számú pontján adja meg az éTeltéréseket. A gyakorlatban az £ eltérés több, például 2 000-3 000 pontban történő meghatározására van szükség. 8
