179168. lajstromszámú szabadalom • Folyamatosan változó dioptriájú szemüveglencse és eljárás a szemüveglencse fénytörő felületének kialakítására
179168 agyénlő éa olyan alaku, hogy az S-^ és S2 felületek közös síkmetszet vonalak mentén folyamatosan csatlakoznak egymáshoz. Az első kiviteli példában feltételeztük, hogy az Z-^ és Z^ felső tartományok nem azonosak, a második kiviteli példában viszont ezen két Z^ és Z^ felső tartomány azonos és szigorúan gömb alaku, de lehetségesek további olyan kivitelek is, ahol ez a két tartomány azonos és a gömb alaktól eltérő. Szabadalmi igénypontok 1. Folyamatosan változó dioçtriâju szemüveglencse, melynek egyik fénytórő felületéhez legalább egy szakaszán adott törvényszerűség szerint folyamatosan változó görbületü főmeridiángörbe tartozik, amely fénytörő felület a távollátáshoz első dioptriáju felső tartományt, a közellátáshoz második dioptriáju alsó tartományt, és a felső és alsó tartományhoz folyamatosan kapcsolódó közbenső tartományt tartalmaz, amely közbenső tartomány dioptriája a főmeridiángörbe említett szakasza mentén felső határán lévő első dioptria és alsó határán lévő második dioptria között az említett adott törvényszerűség szerint folyamatosan változik, az említett főmeridiángörbe a három tartományt középső részükön szeli át és legalább a közbenső tartományban körpontvonalat alkot, ahol a második és az első dioptria különbsége az addiciós dioptria, továbbá a közbenső és az alsó tartomány három vízszintesen elhelyezkedő részre van osztva? éspedig agy középrészre és két külső oldalrészre, amely oldalreszek a középrésztől a főmeridiángörbére szimmetrikusan elhelyezkedő két metszésçôrbével vannak elválasztva, azzal jellemezve, hogy a két metszesgörbét /C, D/ két geometriailag eltérő felületből Æ>1* s2/ kiképzett fénytörő felületen /S/ egymáshoz nem folyamatosan csatlakozó felületrészek határvonalai alkotják, továbbá a felső tartományt /Z^/ és a közbenső tartomány /Z2/, valamint az alsó tartomány /Z^/ középrészét /Z2*, Z^V olyan első felületsorból kiválasztott első geometriai felület /S-j/ képezi, melynél az asztigmatikus eltérések az említett metszésgörbék /C, D/ környékén jelentkeznek, továbbá a külső oldalrészeket /Z^V 0-lyan második felületsorból kiválasztott második geometriai felület /S2/ képezi, amelynél az oldalrészeken /Z^*/ lévő vízszintes vonalak /H2*H2/ mentén a prizmahatás függőleges összetevője közel állandó, és egy függőleges vonal /V^V^*/ mentén a prizmahatás vízszintes összetevője állandó, amely függőleges vonal /V^V-^V minden egyes pontjában a prizmahatás függőleges összetevőjének értéke legfeljebb 0,7a-val tér el a prizmahatás függőleges összetevőjének a főmeridiángörbe azon pontjában vett értékétől, amely pont függőleges koordinátája megegyezik az említett függőleges vonal /V-jV^V lévő pont függőleges koordinátájával, ahol a az említett addiciós dioptria, továbbá a két metszésgörbét /C, D/ az első és második választott geometriai felület /S-p S2/ két metszésvonala alkotja, és a metszésgörbék /C, D/ a közbenső tartományban /Z2/ legalább 15 mm-re( 21
