179168. lajstromszámú szabadalom • Folyamatosan változó dioptriájú szemüveglencse és eljárás a szemüveglencse fénytörő felületének kialakítására

179168 felület domború, mindenekelőtt az S felület homorú mintáját, melynek hivatkozási alaprendszere a 5. ábrán bemutatottal azo­nos, készítjük el erre alkalmas anyagú tömbből, pl. gyémántkő­­szőrűvel kimunkálva. Polimerizálható anyagnak az igy előállí­tott homorú mintába mint formaszekrénybe történő öntésével hoz­zuk létre tetszőlegesen ismételhető módon a kívánt alakú dombo­rú S felületet. A kivánt alakú domború S felületet fénytörő anyagtömbből is előállíthatjuk a homorú mintán történő hőzsugo­­ritással. Ha a kivánt S felület homorú, akkor ez a felület a már hivatkozott gyémánt köszörűvel a fénytörő anyagtömbből köz-, vétlenül is kimunkálható. A gyakorlatban inkább különleges ősz? szetételü acéltömbből az emlitett gyémántköszörüvel alakítjuk ki a kivánt felületnek megfelelő általában homorú mintát. Az igy előállított homorú minta segitségével önmagában ismert má­sológéppel, a kivánt homorú S felület valamely fénytörő anyag­ból tetszőleges számban ismételhető módon állitható elő. Ezen homorú minta felhasználásával öntéssel a kivánt felület olyan domború mintája állitható elő,amely mintának használható poli­merizálható' anyag formába öntésénél, vagy fénytörő anyag hőzsu­­goritásánál. A kivánt S felület köszörüléssel is előállitható,amit az­után egy, vagy több puha polírozó koronggal fényesitünk. A szemüveglencse fénytörő felületeinek ezen műveleténél küszöböl­hetjük ki teljesen, vagy legalább is gyengithetjük a C és D vo­nalak megszakitottságát. * A következőkben a jelen találmány szerinti fénytörő lencse­felület előállításának további, második kiviteli példáját is­mertetjük. Ezen második példában is az első felületsor felü­leteinek és a második felületsor S2 felületeinek felépítése az 1. és 6í ábrán bemutatott általános felépítéssel egyezik meg és meghatározásuk is hasonlóan történik. Az első kiviteli példával azonos módon, először a körpont­­vonal alakú M-jM^* főmeridiángörbe meghatározásával kezdjük az első felületsor S-^ felületének célszerű meghatározását. így az főmeridiángörbe 1/R görbülete előirt módon, pl. a 15. áb­rán látható P^* görbe szerint változhat. Ehhez fel kell tételez­nünk, hogy az első felületsor felületeinek dioptriája az 1. ábra felső tartományaiban szigorúan, állandó marad, tehát a Z.-L felső tartományok gömbsüveg alakúak. Célszerű, ha a felső tartomány görbületi sugara a referenciagömb RQ sugarával e­­gyenlő, tehát pl. 82 mm. Mint az előző példában az emlitett feltételeknek megfelelő és az 1. ábrán bemutatott általános felépítésű .minden S-^ felü­lethez meg kell határozni a RQ sugaru hivatkozási referencia­gömbhöz viszonyított eltérések táblázatát. Mindenfelülethez megrajzoljuk az asztigmatikus eltérések térképét, és a megraj­zolt térképek segitségével az első felületsor S-^ felületei kö­zül azokat választjuk ki, amelyeknek a nagyobb asztigmatikus eltérések a Z2 közbenső tartomány külső részeire összpontosul­nak. A soron következő 4. táblázat példaképpen tpnteti fel az első felületsorból választott olyan S-^ felület eltéréseit mm­ben, amelyhez rendelt -ZT -referenciagömb sugara Rq = 82 mm. 16

Next

/
Thumbnails
Contents