179168. lajstromszámú szabadalom • Folyamatosan változó dioptriájú szemüveglencse és eljárás a szemüveglencse fénytörő felületének kialakítására
179168 felület domború, mindenekelőtt az S felület homorú mintáját, melynek hivatkozási alaprendszere a 5. ábrán bemutatottal azonos, készítjük el erre alkalmas anyagú tömbből, pl. gyémántkőszőrűvel kimunkálva. Polimerizálható anyagnak az igy előállított homorú mintába mint formaszekrénybe történő öntésével hozzuk létre tetszőlegesen ismételhető módon a kívánt alakú domború S felületet. A kivánt alakú domború S felületet fénytörő anyagtömbből is előállíthatjuk a homorú mintán történő hőzsugoritással. Ha a kivánt S felület homorú, akkor ez a felület a már hivatkozott gyémánt köszörűvel a fénytörő anyagtömbből köz-, vétlenül is kimunkálható. A gyakorlatban inkább különleges ősz? szetételü acéltömbből az emlitett gyémántköszörüvel alakítjuk ki a kivánt felületnek megfelelő általában homorú mintát. Az igy előállított homorú minta segitségével önmagában ismert másológéppel, a kivánt homorú S felület valamely fénytörő anyagból tetszőleges számban ismételhető módon állitható elő. Ezen homorú minta felhasználásával öntéssel a kivánt felület olyan domború mintája állitható elő,amely mintának használható polimerizálható' anyag formába öntésénél, vagy fénytörő anyag hőzsugoritásánál. A kivánt S felület köszörüléssel is előállitható,amit azután egy, vagy több puha polírozó koronggal fényesitünk. A szemüveglencse fénytörő felületeinek ezen műveleténél küszöbölhetjük ki teljesen, vagy legalább is gyengithetjük a C és D vonalak megszakitottságát. * A következőkben a jelen találmány szerinti fénytörő lencsefelület előállításának további, második kiviteli példáját ismertetjük. Ezen második példában is az első felületsor felületeinek és a második felületsor S2 felületeinek felépítése az 1. és 6í ábrán bemutatott általános felépítéssel egyezik meg és meghatározásuk is hasonlóan történik. Az első kiviteli példával azonos módon, először a körpontvonal alakú M-jM^* főmeridiángörbe meghatározásával kezdjük az első felületsor S-^ felületének célszerű meghatározását. így az főmeridiángörbe 1/R görbülete előirt módon, pl. a 15. ábrán látható P^* görbe szerint változhat. Ehhez fel kell tételeznünk, hogy az első felületsor felületeinek dioptriája az 1. ábra felső tartományaiban szigorúan, állandó marad, tehát a Z.-L felső tartományok gömbsüveg alakúak. Célszerű, ha a felső tartomány görbületi sugara a referenciagömb RQ sugarával egyenlő, tehát pl. 82 mm. Mint az előző példában az emlitett feltételeknek megfelelő és az 1. ábrán bemutatott általános felépítésű .minden S-^ felülethez meg kell határozni a RQ sugaru hivatkozási referenciagömbhöz viszonyított eltérések táblázatát. Mindenfelülethez megrajzoljuk az asztigmatikus eltérések térképét, és a megrajzolt térképek segitségével az első felületsor S-^ felületei közül azokat választjuk ki, amelyeknek a nagyobb asztigmatikus eltérések a Z2 közbenső tartomány külső részeire összpontosulnak. A soron következő 4. táblázat példaképpen tpnteti fel az első felületsorból választott olyan S-^ felület eltéréseit mmben, amelyhez rendelt -ZT -referenciagömb sugara Rq = 82 mm. 16
