179163. lajstromszámú szabadalom • Eljárás izzókatód aktiváló anyag előállítására gázkisülő eszközökhöz
179163 az US 3,7o8#71o az, szabadalmi leírásban ismertetett Ba^GaWOg összetételű vegyület. Ez a vegyület a lámpában előnyösen használható, hátránya azonban, hogy az előre elkészített vegyület levegőn mállásra hajlamos, ezért üzemi alkalmazása körülményes# A fenti problémát, a katódanyag levegőn bekövetkező mállását kívánták kiküszöbölni az US 4,123*685 ez. szabadalmi leírásban Ismertetett módon. Ez a találmány azon a felismerésen alapult, hogy a vegyes volframát-molibdátok jobban ellenállnak a levegő hatásénak, mint a tiszta volframátok, anélkül, hogy az emisszióképesség romlana# Kétségtelen, hogy a molibdén-oxid bevitele az alkáliföldfémvolframát katódba javította annak ellenállóképességét az atmoszférikus levegővel szemben, ez elért hatás azonban még nem kielégítő. A 4,020,377 sz.US szabadalmi leirás szerint a férahalogéngőzlámpákban diszpróziumoxid /Dy20^/ emittáló anyagot alkalmaznak, melynek levegőállósága kiváló, emisszióképessége is megfelelő, a fémhalogénlámpák töltőanyagával szemben viszont nem kielégítően ellenálló, oxihalogenidek képződésére nyújt lehetőséget# A találmány célkitűzése A találmányunk célja olyan uj katódanyagok előállítási eljárásának kidolgozása, melyek alkalmazásával a fenti nehézségek az eddigi megoldásokhoz képest csökkenthetők. A jó emisszióképességhez, valamint a felsorolt többi tulajdonság eléréséhez felismerésünk szerint az szükséges, hogy- az anyag perovszkit szerkezetű legyen,- az anyagban a bázisos komponensek részaránya nagyobb legyen a savanyu komponensekénél,- az anyag kristályrácsénak elemi cellája közel álljon a köbös szerkezethez, és- az ABO3 általános képlettel definiált perovszkitban az A vagy a B helyen egynél több atomfajta legyen# Mivel itt a perovszkit szerkezetű anyagok általánosításáról van szó, szükségesnek mutatkozik, hogy röviden ismertessük a kérdéses általánositás és a találmány megértéséhez szükséges hátteret. Ismeretes, hogy a legtöbb ABO3 általános képlettel leirt vegyület perovszkit szerkezetű. Az erre jellemző kristályszerkezetét először a CaTi03 összetételű perovszkit nevű ásványnál állapították meg. A szerkezet /közelítőleg/ köbös, az elemi cellát az jéllemzi, hogy a Ca ionok a kocka sarkaiban, a Ti ionok a kocka középpontjában /tércentráltan/, az 0 ionok pedig a kockalapok középpontjában /lapcentráltan/ vannak elhelyezve# Később perovszkitoknak nevezték el azokat az anyagokat is, melyek kristályszerkezete az ásványi perovszittal analóg, tehát azokat az ABO3 összetételű vegyületeket, melyekre általában jellemző, hogy kristályaik elemi cellájában az A ionok a kocka sarkában, a B ionok a kocka középpontjában, az 0 ionok pedig a lapok közepén helyezkednek el. A struktúra egyébként megkövetelte, hogy az A ionok mérete nagyobb legyen a B ionokénál. Kiderült azonban, hogy a perovszkit struktúra tovább.általánosítható, bevezették ugyanis a komplex perovszkit vegyületek fogalmát, melyekre az jellemző, hogy a B ionok helyén különböző elemek ionjait tartalmazzák különböző értéküségü állapotban. A perovszkit struktúra teljes általánosítását pedig azjelenti, amikor az A ionok helyén is egynél több, de azonos vegyértékű ionfóleség fordul elő. A perovszkitokkal kapcsolatban egyébként hivatkozunk Francis 5. 2
