179162. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés termékek, különösen gabona vagy darabos áru szállítására

179.162 nagy honvl okvetületi kérésztmetszetet követelne meg, ami tech­nikailag megvalósíthatatlan, illetve csak nagyon drágán va­lósítható meg. Másik hátrány, hogy az igen nagy térfogatot kis nyomásesóssel szállító ventillátor sokkal rosszabb hatásfokú és drágább, mint az ugyanakkora elméleti teljesitményfelvéte­­lü, de nagyobb nyomásesés ellen kisebb mennyiséget szállító ventillátor. Felismertük, hogy a fenti hátrányt a találmány szerint azáltal lehet kiküszöbölni, illetve csökkenteni,hogy a meg­hajtó szervtől, pl. ventillátortól érkező száritó gázáramot nem egyszer, hanem legalább kétszer vagy többször kell a szorp­­ciós folyadékkal kiszárítani, és a szárítandó áru szárítására felhasználni .­A találmány tehát eljárás termékek, különösen gabona vagy darabos áru szárítására, amelynek során a szárítandó terméken száritó gázt áramoltatunk át, a száritó gáz nedves­ségtartalmát szorpoiós folyadékkal való érintkeztetéssel csök­kentjük, és a szorpoiós folyadékot az órintkeztetés után leg­alább részben regeheráljuk, és az jellemzi, hogy a száritó gázáramot egymás után legalább két szárítandó termékrétegen áramoltatjuk át, és minden egyes termékrétegen történő átha­ladás előtt vagy után órintlceztetjük a szorpoiós folyadékkal. A találmány szerinü berendezésben a meghajtó szerv, pl. ventillátor kisebb térfogatú, pl. kétszeres szárítás esetén fele annyi gázt hajt meg, igaz, hogy nagyobb, pl, kétszeres szárítás esetén kétszerannyi nyomáskülönbség ellenében, ezért egyrészt a berendezés áteresztő keresztmetszete, homlokvetü­­lete is kisebb lesz, másrészt a ventillátor és a berendezés olcsóbb lesz, illetve technikailag megvalósíthatóvá válik. A nagy gázmennyiség folytán célszerű alkalmazni a ta­lálmány kivitelezésekor a gázáram vezetésének és kezelésének ugyanosak a találmány szerinti gazdaságos és uj rendszerű meg­oldását . Az ismert megoldásokban ugyanis a gázt a száritó térből, ahol a száritó gáz a szárítandó áruval érintkezik, a gázkeze­lő szervbe, ahol a gázta felvett nedvességtől a szorpoiós fo­lyadékkal érintlcez tetve megszabadítják, csatornákon vezetik. Ezeknek mind költsége, mind áramlási ellenállása gazdaságta­lanná teheti a szárítás ezen módszerének alkalmazását. A találmány szerinti eljárás egy célszerű foganatosítá­sa szerint úgy járunk el, hogy a gázáramot a szorpoiós folya­dékkal való érintkeztetés és a szomszédos termékréteg között lényegében sebesség- és irányváltoztatás nélkül vezetjük. Egy másik kivitelnél a gázáraraot a szorpoiós folyadékkal való érintkeztetés és a szomszédos termékréteg között lényegében sebességváltoztatás nélkül és 45 °-nál kisebb irányváltozta­tással vezetjük. A szorpoiós folyadékos gázkezelő szervet és a szárítandó árut tehát egymáshoz közel és oly módon kell el­helyezni, hogy a gázáram a szárítás során minél kisebb sebes­ség- és irányváltozást szenvedjen. A találmány szerinti megoldásnál igen előnyös a gázáram és a szorpoiós folyadék érintlcez tété sónek a találmány szerin­ti megoldása. Az ismert megoldásokban ugyanis a szorpoiós fo­lyadékot porlasztással vagy permetezéssel történő folyadékte­­ritóssel Juttatják a gáz-folyadólc érintkeztetés céljára szol­gáló tórbe, ami többnyire szükségessé teszi az órintkeztetés után oseppleválasztók alkalmazását. Ez egyrészt geometriailag 2

Next

/
Thumbnails
Contents