179134. lajstromszámú szabadalom • Növényi tápanyagokat tartalmazó készítmények és eljrárás azok előállítására
179134 / primer ligandumokkal, valamint orto-és pirofoszfát illetve szulfát szekunder ligandumokkal alkotott egyszerű és vegyes komplexeinek egyensúlyi viszonyait hig vizes oldatban, 25 0 körüli hőmérsékleten, 0,1 mól/1 NaOlO^ hidképző komponens jelenlétében. A vizsgált oldatok koncentrációja kb. 10"*^mól/l Po|-. A találmány szerinti mikroelem tartalmú oldatok koncentrációja ennél kb. tizezerszer nagyobb, kb. 1 mól/1 K>|~, továbbá az oldat nem csupán Ou, hanem adott esetben Fe, Mn, Mo, Mgi Zn, Co, B és Ni sókat is tartalmaz N és K makróélemek mellett. Az irodalmi hely szerint »komplexek stabilitása nagy mértékben függ a koncentrációtól. Köztudott továbbá, hogy a különböző fémkomplexek stabilitása erősen eltér egymástól. Miután a permettrágya oldatok elemösszetételét a növényi kultúrák tápanyag igénye határozza meg, azok esetenként és célszerűen minőségileg és mennyiségileg eltérő, de minden esetben nagy koncentrációjú, tömény oldatok. A hivatkozott irodalom szerint a foszfátok oldatban tartásához NaClO^ hidképző komponensre van szükség; A találmány szerinti oldatok nem tartalmaznak bidképzőt. a foszfátok oldatban tartása a helyesen, kísérletileg meghatározott komponens arányok révén valósul meg. Ezenkívül az oldatok stabilitásának növelésében jelentős szerepe van a kom-* pozíció'készítésekor a komponensek beadagolás! sorrendjének is. A 4,125.393 sz. amerikai szabadalmi leírás ismerteti a citromsav felhasználásának lehetőségét makro-és mikroelem tartalmú permettrágyák és U1V peszticidek szerkombinációjában. A felhasználás célja ezesetben nem a fémionokkal való komplexképzés, hanem a permetcaeppek párolgásának csökkentése. Az UEV kompozíciók esetében rendkívül nagy jelentőségű a megfelelő párolgáscsökkentő adalékanyag megtalálása és a formulába való beillesztése. Az amerikai szabadalmi leírás szerinti megoldás feltalálói felismerték a citromsav erre a célra való alkalmasságát. Számukra az adott körülmények között nem volt kézenfekvő a citromsav fémkomplexképző volta, hiszen erre a célra külön speciális komplexképző anyagokat /pl. alkil-és/vagy alkanolaminok*etiléndlamin-tetraecetsavval alkotott semlegesítési terméket .stb;/ használtak. A 862.550 sz, belga szabadalom és a 2.714.601.sz. NSzK nyilvánosaágrahozatali irat megemlíti a glicin és a citromsav nitrogén műtrágyákkal való együttes felhasználásának lehetőségét. Nem utal azonban*arra. hogy a nitrogén műtrágya fém mikroelemeket is tartalmaz. Ennél fogva ez esetben komplexképzésről nem is lehet szó. A glicin és a citromsav szerepe a karbamid-diciándiamid műtrágya szemcsézésekor a karbamidból hő hatására felszabaduló ammónia megkötése, vagyis egyszerűen sóképzés. Formálási kísérleteink során azt tapasztaltuk, hogy a növények számára fontos mikroelemek*nem minden esetben oldhatók be kivétel nélkül egyazon oldatba. Az oldhatósági problémák fokozottan jelentkeznek, ha szervetlen foszfát tartalmú oldatba Zn-vegyületet, vagy mangánszulfátot kívánunk bedolgozni, mivel bizonyos koncentráció érték fölött a Zn és a Mn vízben oldhatatlan foszfát csapadékot képez* Ezen a tényen még az sem változtat, ha a közismerten jó komplexképző etilén-diamin-tetraeeétsavas-dlnátriumsóval a fémionokat kelatizáljuk és az oldat pH-ját ammóniával a növény illetve a komplex stabilitás számára kedvelő 5-8 pH értékre állítjuk, mert a foszfát ionok hatá- * sára a mágnézium-ammónium-foszfát igy is kicsapódik az oldatból. 2
