179114. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés főként szerves anyagok és mezőgazdasági termények kímélő szárítására
179.114 elnyelés valósítható meg, mivel a száritólevegőben most nemcsak az atmoszférikus nedvesség (példánkban 12,5 €>/kg)» hanem a szárított anyag nedvességtartalma is megjelenik. Ez jelenthet összesen 5o g/lcg páramennyiséget. Ebben az esetben a kiűzőben célszerű nagyobb nyomáson - a példában 5 bar nyomáson - a párát.kiűzni. Az igy keletkező 5 bag nyomású telitett gőzzel már a száritóban lévő levegőt 18 C helyett Ç>o C-al lehet előmelegíteni, ami azt jelenti, hogy a száritókópesség az 1. példában megadott althoz képest kb ötszörös. 3. példa Az 1. vagy a 2. példa szerint járunk el, de a kiűzés hatásfokát tovább javítjuk olymódon, hogy a kiűző fűtésére szolgáló szilárd vagy folyékony tüzelőanyag forró füstgázait közvetlenül a száritólevegőbe bekeverjük. Ezáltal a kiűzés hatásfoka kb. 25 ?o-ltal megjavul, altár az 1. altár a 2. példa esetében. Ugyanezt közvetett módon - azaz hőcserével - is megvalósíthatjuk. Ebben az esetben a kiűzés említett hatásfok-javulása 22-23 io. 4. példa Növényvédő szer hordozóanyagául szolgáló mészltőörlemény szárításánál 0,1 % maradó nedvességtartalmat kg11 elérni. Ehhez a hordozóanyagot zárt körben keringő ^8 C hőmérsékletű és 2,5eAcS nedvességtartalmú levegővel szárítva, ez a kivánalom teljesíthető. ^ levegő paramétereit lithiumklorid 65 fo-os vizes oldatával, 12 °C-on végbemenő elnyeletéssel lehet biztosítani. Az oldat 69 fo-os vizlconcentrációig dusul, A kiűzőben 1,5 bar nyomású gőz keletkezik, a kiűző fűtésére 5 bar nyomású gőzt használunk. Az eljárás hatásfokára jellemző, hogy llo,5 kg nedvességet 152 kg gőzzel lehet eltávolítani a zárt rendszerből, ami mintegy 650 Kcal /253o KJ/ hőmennyiség felhasználását jelenti 1 kg viz kiszárítására. Hagyomáayos eljárásnál ugyanehhez nem ritkán 12 000 KJ szükséges és általában igen jó eljárásnak tekintik, ahol ez 5 000 KJ-al megvalósítható. 5. példa Helyiségek klimatizálásához használt levegő hűtésére és fűtésére az eljárást úgy használjuk fel, hogy a helyiségekből elszívott és részben frissel kevert levegőt a berendezés elnyelető-egységén átvezetjük. Itt lithiumklorid 60 fo-os vizes oldatával elvonható kb. 12 g/lcg nedvesség. A nedvességben feldúsult oldatból a kiűzőben 12 g/lcg 2 bar nyomású vízgőz szabadítható fel. Ezzel a pl. 25 C-os kezelt levegőt kb ^5 °C-ra lehet felmelegiteni. így télen a fűtés hőigénye ezzel csökkenthető. Nyári üzemben a kiűzőben felszabaduló vízgőzzel abszorpoióg hűtőgépet üzemeltetünk. Ezzel a helyiségből elszívott pl, 36 C-os levegőt 28 C-ra hütjülc le, ami által külön hütőenergia nélkül biztosítható a helyiségek klimatizálása. Az 1 ventillátor a környezeti levegőt a szorpoiós hőszivattyú 2 abszorberóbe nyomja, ahol a levegő ellenáramban érintkezik a 3 folyadékelosztó fúvókáin kiáramló páraelnyelő folyadékkal, amelyet a *1 szivattyú szállít. A.folyadék lehet litiumbromid, vagy litiuraklorid vizes oldata, vagy más egyéb páraelnyelő oldat. A 3 folyadókelosztó fúvókáin át a 2 abszorberbe porlasztóit páraelnyelő folyadék a levegő páratartalmát az egyensúlyi állapotnak megfelelő mértékig képes lecsökkenteni. Az egyensúlyi állapot az oldat belépő súlylconoentrációjából és az abszorpció: hőmérsékletéből egyértelmű fizücai összefüggésekkel 4
