179099. lajstromszámú szabadalom • Eljárás látható kép nyerésére
179099 ellenállást agy választottuk meg, hogy az áram hatására a fényelektromos ellenállás, valamint a folyadék helyileg melegedett, a gáz oldékonysága csökkent és helyi metastabil állapotok keletkeztek. A buborékok itt nem az elektrolízis során kiváló gáz hatására keletkeztek, hanem az elektrolitén es a fényelektromoa ellenálláson átfolyó áramnak a folyadékot melegítő hatása révén. Ebben az esetben a gázosítást nagyobb nyomás mellett végezzük el, amelynek értéke lo5 Pa túlnyomás körül van. A képet jellemző értékek a 13. példában kapottakhoz hasonlítanak. 15. példa A 13. példában leírtakat végezzük el, de most forráshoz közeli folyadékot, azaz vizet használunk, amelynek normál hőmérséklete van, de nyomását a kezdeti értékekről 10^ - 10^ Pa értékre csökkentettük. A képet jellemző értékek a 13. példában kapottakhoz lesznek hasonlóak. 16. példa A 15. példában leirt műveleteket végezzük el? de a vizet atmoszferikus nyomás alatt tartjuk és hőmérsékletet forráspontjához közeli értékre, azaz éppen 100 °G közelébe emeljük, az eredmények a 15. példában kapottakhoz hasonlítanak, a kép minősége azonban a konvekciós áramlás miatt rosszabbá válik a vizet az előmelegítés után közvetlenül a képfelvétel előtt is fel kell melegíteni. 17. példa Eljárás látható kép nyerésére, amelynél a képet előhivó közeget telitett illetve túltelített gőz, jelen esetben levegőben levő alkoholgőz képezi. A fázisátalakulási magok itt kondenzációs magok formájában képződnek, azaz kondenzált folyadékcseppek alakjában, és ezek hozzák létre a megvilágítás esetén látható szekunuer képet . Ha a gőztérfogat az eredeti érték 1 %-ával megnövekszik, akkor a már kialakult cseppecskék térfogata gyorsan növekedni fog. 30 fo-os térfogatnövekedés esetében már az egyes ionokon képződő mikrocseppecskék is kimutathatók lesznek. A növekedési sebesség 5.10”^ cm/s. A képet jellemző értékek az 1. példában kapottakhoz hasonlók. 18. példa A 17. példában leírtakat végezzük el, de most előhivó közegként argon és alkoholgőz keverékét választjuk. A kép képződése a 17. példában leírtaknál kisebb térfogatnöveléskor történik. A képet jellemző értékek a 17. példában kapottakhoz hasonlóak. 19. példa Az 1-18. példákban kapott képet olyan fázisátalakulási magok hozták^létre, amelyek nagysága /a tulajdonképpeni képparaméter/ a mikron tört része és néhány mikron között volt* Az igy kapott kép tisztaságának javítása céljából a képet létrehozó fázisátalakulási magokat olyan módon késztetjük nőve-