179091. lajstromszámú szabadalom • Eljárás allergia ellenes és fekélyellens hatású 1-oxo- 1H-tiazolo[3,2-a]pirimidin-2- karboxamid- származékok előállítására
21 179091 22 közben oldjuk és a szabad bázist feleslegben adagolt ammóniumhidroxiddal kicsapjuk. Ugyanilyen módon 2-bróm-3-fenil-ciklopentanonból, 2-bróm-3,5-dimetil-ciklohexanonból, 2-bróm-3,5,5-trimetil-ciklopentanonból és 2-bróm-5-metil-dklooktanonból 2-amino-6-fenil-dklopentenotiazolt, 2-amino-5,7 -dimetil-ciklohexenotiazolt, 2-amino-4,4,- 6-trimetil-dklopentenotiazolt és 2-amino-7-metil-dklooktenotiazolt állítunk elő hidrobromidsó vagy szabad bázis alakjában. 6. példa 2-amino-6-metil-ciklohexenotiazol 22,3 g (0,29 mól) tiokarbamidot feliszapolunk 275 ml etanollal. A szuszpenzióhoz hozzáadunk 2-bróm4-metil-ciklohexanont és az elegyet visszafolyatás közben melegítjük 75 perdg. A reakcióelegyet ezután szobahőmérsékletre hűtjük és a nyers terméket hidrobromidsó alakjában szűréssel kinyerjük. A nyers sót meleg vízben oldjuk, szűrjük az oldatot és ammóniumhidroxiddal meglúgosítjuk, így a szabad bázist olajként kicsapjuk, amely hűtés közben kikristályosodik. A kristályos anyagot ciklohexánból átkristályosítjuk és így 25,2 g tisztított 2-amino-6-metil-ciklohexenotiazolt kapunk. Op.: 98-100 °C. 7. példa 2-amino-6,6-dimetil-ciklohexenotiazol 9,8 g 2 - am i n o -6,6-dimetil-ciklohexenotiazolt, amelynek az olvadáspontja 109—111 °C, készítünk 9,2 g (0,12 mól) tiokarbamidból és 22,6 g (0,11 mól) 2-bróm-4,4-dimetü-ciklohexanonból 100 ml etanolban a 6. példában leírt módon. 8. példa 2-amino-4-(2-butil)-tiazol 16.7 g (0,22 mól) tiokarbamidot és 36 g (0,2 mól) 1- bróm-3-metil-2-pentanont egyesítünk 100 ml etanolban és az elegyet 5 óra hosszat visszafolyatás közben melegítjük. Ezután 100 ml 3 n vizes káliumhidroxid-oldatot adunk az elegyhez és a visszafolyatás közbeni melegítést további fél óra hosszat folytatjuk. Ezután a reakcióelegyet lehűtjük, hidrogénkloriddal megsavanyítjuk és a nem-bázikus szennyező anyagokat éterrel történő extrahálással eltávolítjuk. A vizes fázist ammóniumhidroxiddal meglúgosítjuk és a terméket éterrel kivonjuk, ezt követően vízzel visszamossuk és vízmentes nátriumszulfát felett szárítjuk, majd az étert lehajtjuk. Ily módon 10 g 2-amino-4-(2-butil)-tiazolt kapunk sötétbarna viszkózus olaj alakjában. 9. példa 2- amino-5-metil-tiazol 45.7 g (0,6 mól) tiokarbamidot és 7,4 g (0,3 mól) propionaldehidet reagáltatunk 150 ml kloroformban és az elegyet jeges fürdőben hűtjük. Ezután 15 perc leforgása alatt 44,5 g (0,33 mól) szulfurilkloridot adunk az elegyhez. Az exoterm reakciót 15 °C és 24 °C között tartjuk. A hozzáadás folyamán gáz képződik és a gázfejlődés a hozzáadás befejeződése után 1 óra múlva megszűnik. A kloroform legnagyobb részét vízfürdőn elforraljuk. Ezután 150 ml etanolt adunk az elegyhez és az egészet 3 óra hosszat visszafolyatás közben melegítjük. A reakcióelegyet olajjá bepároljuk, majd a kapott olajat megosztjuk víz és etüacetát között. A vizes fázist ammóniumhidroxiddal meglúgosítjuk és a terméket friss etilacetáttal extraháljuk. Az etüacetátos fázist vízmentes nátriumszulfát felett szárítjuk és bepároljuk, így szilárd nyers terméket kapunk, amely fehér színű. A nyers terméket ciklohexánból átkristályosítjuk és így 8,36 g tisztított 2-amino-5-metil-tiazolhoz jutunk. Op.: 94-95 °C. 10. példa 2-amino-5 -etil-tiazol 45,7 g (0,6 mól) tiokarbamidot és 21,6 g (0,3 mól) butiraldehidet egyesítünk 150 ml kloroformban és az elegyet jeges fürdőben hűtjük. Ezután 44,5 g (0,33 mól) szulfurilkloridot adunk az elegyhez 15 perc alatt. Az exoterm reakciót 15 °C és 25 °C között tartjuk. A hozzáadás folyamán gáz fejlődik, amely a hozzáadás befejezése után körülbelül 1 óra múlva megszűnik. Ezt követően 400 ml etanolt adunk az elegyhez, a kloroformot forralással lehajtjuk és a maradékot éjszakán át (körülbelül 16 óra hosszat) visszafolyatás közben melegítjük. Ezután a reakcióelegyet olajjá betöményítjük, majd átkristályosítjuk és elkülönítjük a 9. példában leírt módon. így 11,7 g 2-amino-5-etil-tiazolt kapunk. Op.: 54-55 °C. Hasonló módszerrel alakítunk át pentanált, 3-metil-butanált és heptanált 2-amino-5-propil-tiazollá, 2- -amino-5-izopropil-tiazollá és 2-amino-5-pentil-tiazollá. 11. példa 2-(2,2-dikarbetoxi-etenil-amino)-4,5- -dimetil-tiazol 2,56 g (20 mmól) 2-amino-4,5-dimetü-tiazolt, 4,8 g (22 mmól) dietil-etoximetilén-malonátot és 5 ml etanolt visszafolyatás közben melegítünk 1 óra hoszszat. A reakcióelegyet lehűtjük és a nyers terméket hexánnal kicsapjuk, majd hexánból átkristályosítjuk. Dy módon 4,21 g tiszta 2-(2,2-dikarbetoxi-etenil-amino)-4,5 -dimetil-tiazolt kapunk. Op.: 82-83,5 °C. 12. példa 2-(2,2-dikarbetoxi-etenfl-anúno)-4-etil•5-metil-tiazol 2,84 g (20 mmól) 2-amino-4-etil-5-metil-tiazolt és 4,76 g (22 mmól) dietil-etoximetilén-malonátot elegyítünk és 3 óra hosszat vízfürdőn melegítünk. A 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 11
