179081. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés kovász érlelésére

179081 4 való vezetése azonban lényeges idő- és munkaráfor­dítást igényel. Emellett ennek az eljárásnak az a hátránya, hogy a folyamat vezetése a termelés hosz­­szabb időtartamú leállása során, mint például a hétvégeken vagy ünnepnapokon, különös intézkedé­seket igényel, hogy az erjesztő organizmusok életké­pességét fenn lehessen tartani. Az utóbbi évtized folyamán igyekeztek a kovász előállítási eljárás vezetését racionalizálni és egyszerű­síteni, minthogy az lényeges feltételt képez az előál­lítás mechanizálása és problémamentes előállításve­zetése szempontjából a termelési szünetek folyamán. Egy sor eljárást fejlesztettek ki, amelyek közül itt példaképpen az alábbiakat említjük: — alapsav előállítási eljárásvezetés teljes savelőállítási szakasz nélkül vagy szakasszal (egy vagy kétszaka­szos). — Detmolder-féle 1 szakaszos eljárásvezetés, — berlini rövid sav előállításos vezetés (1 szakaszos), — sósav előállítás vezetése (1 szakaszos). Ezek az egyszerűsített és részben gépesíthető eljá­rások hátrányosak azonban abban a tekintetben, hogy a fent felsorolt három követelményt már nem elégítik ki teljes mértékben. Mindenekelőtt a kovász­élesztő kifejlődése csaknem teljes mértékben gátolva van úgy, hogy járulékosan préselt élesztőadalékokat kell a tésztához keverni. Egyes eljárások már a sütéstechnikailag szükséges savak előállítását sem tudják kielégítő mértékben biztosítani úgy, hogy tésztasavanyító anyagokat is kell alkalmazni. Eltekintve attól, hogy a fentiek következtében nagyobb nyersanyagárak adódnak, az egyes eljárások szerinti vezetéseknek minőségi hátrányaik vannak, minthogy egy kiegyensúlyozatlan tejsav/ecetsav arány állítódik be, amely a kenyér ízét az aroma­anyagok képzésének befolyásolása következtében is megváltoztatja. Ugyanakkor a kovászok minősége hosszabb gyártási szünetek után nem volt minden esetben egyenletes és problémamentes. A bevezetőben említett fajtájú egyik ismert eljá­rásnál a cső alakú erjesztőtérben egy csiga van alkal­mazva a tészta továbbítására. Ezen túlmenően azon­ban a berendezés nem tartalmaz hűtőberendezést a biológiai folyamat vezérlésére. A csiga - különösen hosszabb erjesztőcsövek esetén — csak korlátozottan alkalmazható. Emellett, ha csekély tér áll rendelke­zésre, nincs lehetőség a csőkígyó vagy csőhurok al­kalmazására (3 620 173 lajstromszámú USA szaba­dalmi leírás). Egy másik összefüggésből az is ismeretes megol­dás, hogy a tésztát egy folyamatos dagasztógép béléscsövének belsején keresztül továbbítják. A da­gasztógép lényeges jellemzője, hogy egy, a béléscső hosszirányában elhelyezett forgó tengelyen keverő és dagasztóelemek vannak elrendezve, amelyek a járulé­kos anyagok elkeverését és a tészta dagasztását végzik. Egyidejűleg a sugárirányban elhelyezett ele­mek forgása következtében megtörténik a tésztának a dagasztógép kiömlőnyüásához való továbbítása. Mindamellett meg kell jegyezni, hogy egy folyama­tos dagasztógépnek nem elsődleges célja, hogy er­­jesztési vagy tésztaérlelési folyamatokat levezessen. (3 694 227 lajstromszámú USA szabadalmi leírás.) .1 Ugyancsak ismeretesek további kiviteli alakok, amelyeknél a tésztát csövön keresztül vezetik, eköz­ben azonban nem történik a kovász érlelése (például a 3 819 837 lajstromszámú USA szabadalom, vala­mint a 248 985 lajstromszámú osztrák szabadalmi leírás). Célul tűztük ki, hogy találmányunk tárgyával a fentiekben említett hátrányokat kiküszöböljük. Célkitűzésünket a bevezetőben említett fajtájú ta­lálmány szerinti eljárásnál azáltal éljük el, hogy a kovászt az eljárás első szakaszában szivattyúnyomás segítségével továbbítjuk az üreges téren keresztül, amelyben az erjesztés! folyamat történik, és ameny­­nyiben szükséges, a tésztaszalagot az üreges téren való áthaladása közben hosszának legalább egy sza­kaszán hűtjük és előnyösen ezután a kovászt az eljárás egy második szakaszában kieresztjük. Ezen eljárás segítségével egyrészt lehetségessé vá­lik, hogy megfelelő csőkígyókkal vagy csőgörbüle­tekkel egy rendelkezésre álló teret optimálisan ki­használjunk és másrészt a biológiai folyamatot meg­felelően tudjuk vezérelni. Továbbá csekély ingado­zásokat, amelyek az első fokozatban a kovász érett­ségi fokában mutatkoznak, különböző érlelési idők alkalmazásával, hűtéssel vagy hűtés nélkül, ki tudjuk egyenlíteni. Ez az eljárás nem kíván kézi beavatkozást. A három követelményt, nevezetesen a savképzést, a gázképző teljesítményt és az aromaképzést ugyan­úgy, mint egy klasszikus eljárásnál — ahol ez há­rommégy szakaszban történik — a kovásznál, teljes mértékben ki tudjuk elégíteni. Éppen ezért nincs szükség járulékos élesztő és/vagy tésztasavanyító anyagok adagolására. A hétvégeken és ünnepnapo­kon az eljárással biztosítani tudjuk az eijesztőorga­­nizmusok életképességének teljes fenntartását. Ezt az első szakaszbeli hűtéssel érjük el, amikor is a hőmérsékletet csökkentjük anélkül, hogy a kovász liszt—víz-arányát változtatnánk. A kovász előállítás folyamatának vezetését úgy alakíthatjuk ki, hogy valamennyi lépést programozott kapcsolással tudjuk lefuttatni. Azáltal, hogy a cső állandóan töltve van, az első szakasz eijesztőtartályának mindenfajta tisz-' títása elmaradhat. A hűtés által a biológiai folyama­tok lassíthatok vagy pedig akár le is állíthatók. Eb­ben a tekintetben előnyös, ha a kovászt a nyújtott cső alakú üreges téren való áthaladás után hígítjuk és ezt követően közvetlenül a kenyérgyártás céljára alkalmazzuk. Az ilyen módon hígított kovász telje­sen érett állapota következtében az első szakaszból közvetlenül felhasználható kenyér előállítására anél­kül, hogy az erjesztőtartály második szakaszán átha­ladna. Ez a gyakorlat számára különleges esetet képez, szokásosan a kovász áthalad egy második szakaszon is. A találmány tárgyának kialakításánál biztosítjuk, hogy az eljárás első szakaszában a kovászt 1 : 1 liszt-víz-arányban alkalmazzuk, míg az eljárás má­sodik szakaszában 1 :1,5 liszt—víz-aránnyal, aminek következtében könnyebbé válik az ezt követő ke­nyérgyártásnál a kovász adagolása. Az is lehetséges, hogy a kovász bekeverési aránya, vagyis az érett kovász és a friss rozsliszt aránya változtatható legyen. Ezáltal az első szakaszban las­súbb érést tudunk biztosítani az erjesztő organiz­5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Thumbnails
Contents