179072. lajstromszámú szabadalom • Függőleges tengelyű felületi levegőztető oxidációs árokhoz

3 179072 4 jobb hatásfokot biztosít. A találmányunk szerinti megoldás alkalmazható különféle oxidációs árok ki­alakításánál, mint pl. az 1., illetve 3. ábrán látható ferde oldalfalaknál, a 4. ábra szerinti megoldásnál, ahol a két ágat függőleges fal választja el és az 5. ábra szerinti függőleges falú oxidációs ároknál. A bejelentésünk időpontjában a technika állását jól tükrözik a következő szabadalmak: svájci 502 119 lajstromszámú szabadalom, „Be­rendezés folyadékok levegőztetésére”, svájci 509 235 lajstromszámú szabadalom, „Nagy­teljesítményű levegőztető szívócsővel, különösen oxi­dációs árkok szennyvizének levegőztetésére”, svájci 471 749 lajstromszámú szabadalom, „Szennyvíztisztító berendezés”, NSZK 2 300 373 lajstromszámú szabadalom, „Oxidációs árok”. A vonatkozó osztályokban még számos szabada­lom létezik, amelyek azonban nem függnek össze jelen szabadalmi bejelentés tárgyával. A felsorolt szabadalmak megoldásaival kapcsolat­ban az alábbi észrevételeink vannak: Az 502119 lajstromszámú szabadalomban szerep­lő megoldások mindegyikénél a levegőztető berende­zés oxigénbeviteli hatásfokának csökkenése követke­zik be, mivel a levegőztető környezetében a víztömeg erős forgásba kerül. A forgás következté­ben kisebb lesz a levegőztetőbői kilépő vízsugár és a külső víztömeg ütközése és ezáltal kisebb a szétfröcskölődés, vagyis kisebb vízfelület keletkezik. A felület csökkenése csökkenti az időegység alatt oldódó oxigénmennyiséget. A levegőztetőbői kilépő vízsugár sebességi energiájának átadásánál, amely az oxidációs árokban létrehozza az egyirányú körmoz­gás, nagy veszteségek keletkeznek. A levegőztető környezetében forgásba kerülő víztömeg a választó­falnak ütközik, ami ütközési veszteséggel jár. Javítja a helyzetet az a megoldás, ahol félkör alakú terelőle­mez van betéve, de ez önmagában kevés ahhoz, hogy jó hatásfokú energiaátalakulás jöjjön létre. Az 509235 lajstromszámú svájci szabadalom meg­oldásánál ugyancsak romlik az oxigénbevitel hatásfo­ka az előző szabadalommal kapcsolatban leírtaknak megfelelően. A levegőztetőbői kilépő vízsugár sebes­ségi energiájának átalakulása, amelynek folytán az oxidációs árokban a keringő mozgás keletkezik, e megoldásnál még rosszabb hatásfokkal történik, mint az előző szabadalom szerinti megoldásnál. E szabadalom szerinti megoldásnál egyenes zárófalak vannak, amely falakhoz való folyadékütközésnél energiaveszteség lép fel. A levegőztetett térből a folyadék kiáramlási sebességét tulajdonképpen a szállított vízmennyiség határozza meg, a sebességi energia amit a levegőztető ad át a folyadéknak, gyakorlatilag elvész. Az így kapott levegőztető térből kiáramló folyadék sebességének injektorhatása kicsi. További hátrány az, hogy a zárófalak előtt és után hóit terek keletkeznek. A 471749 lajstromszámú svájci szabadalom sze­rinti megoldás tulajdonképpen új szennyvíztisztító berendezést mutat be, amelynél egy levegőztetőme­dence egy oxidációs árokkal van kombinálva. Itt a felületi levegőztető a medencerészben üzemel. Fy/ej merőben más berendezést mutat, mint a találmá­nyunk szerinti megoldás, amely hagyományos oxidá­ciós árkoknál alkalmazható. A 2300373 lajstromszámú NSZK szabadalom sze­rinti megoldás alapjaiban hibás. A levegőztetőbői kiáramló vízmennyiség két irányban folyik el és így az oxidációs árok keresztirányú szimmetriahelyze­tével ketté osztott részeken ellentétes irányú moz­gás jön létre. A sebességet a levegőztető szállított vízmennyisége határozza meg. Az oxidációs árokhoz illeszthető olyan nagyságú levegőztető, amely annyi vizet szállítana, hogy kétirányba elosztva megfelelő sebességet tudna biztosítani, nincs. Találmányunkat a mellékelt ábrák segítségével is­mertetjük az alábbiakban: Az 1 függőleges tengelyű felületi levegőztető, melynek meghajtó része célszerűen egy hídra van szerelve, beömlő nyílásával egy függőleges irányban állítható 2 szívócső-toldatba nyúlik. A levegőztető medencéknél és egyes megoldásoknál oxidációs ár­koknál is alkalmazott (tehát önmagában ismert) 3 szívócső a függőleges irányból derékszögben van meghajlítva a folyadék keringő mozgásának sebesség­­vektorával ellentétes irányban. A szívócső vízszintes része az oxidációs árok fenekének közelében van elrendezve. A levegőztető közvetlen közelében a folyadék forgásának megakadályozására legalább 6 db 5 forgásgátló lemez van beépítve, amelyek túlnyúlnak a levegőztető átmérőjén. A függőleges tengelyű felületi levegőztetőt egy megfelelő át­mérőjű és azt legalább 220°-ban körülvevő (2. ábra) 6 terelőszerkezet fogja körül, amely egy 6/a egyenes szakaszban folytatódik. A terelőszerkezet 6/b függőleges oldalfalból, alul 6/c vízszintes záróle­mezből, felül szükség esetén 6/d fedőlemezből áll. Az oldalfal részben a folyadék felszíne alatt helyez­kedik el (1. ábra). A 6/c zárólemezben a levegőztető alatt megfelelő átmérőjű nyílás van kiépítve a leve­gőztető forgástengelyével koncentrikusan. A szerke­zet az 1 és 3. ábrán bemutatott módon van elhe­lyezve a vízfelszínhez képest és az oxidációs árok középvonalához x-el jelölt excentricitással. Az előző bekezdésben leírt szerkezet működési elve a következő: A függőleges tengelyű felületi levegőztető mű­ködésekor a konfúzoron keresztül a nyíl irányá­ban (3. ábra I. jelű nyíl) szívja be a folyadékot. Az ilyen irányú beszívás hozzájárul az egyirányú víz­mozgás kialakulásához. A beszívott folyadékmennyi­ség a levegőztető külső átmérője és a lapát kilépő élének szélessége által meghatározott henger alakú felületen a levegőztető kerületi sebességétől függő sebességgel (4-6 m/s) hagyja el a levegőztetőt. A kilépő folyadéktömeg sebességvektora az érintővel hegyes szöget zár be. A levegőztetőbői kilépő folya­déksugár a külső folyadéktömegnek ütközik és a szétfröcskölődés által megnövekedett felületen létre­jön az ismert módon az oxigénfelvétel. A kilépő folyadéksugár sebességi energiájának és irányának hatására a 6 terelőszerkezeten (1. és 2. ábra) belüli folyadiktömeg a II. jelű nyilak irányában forgásba jön, majd a III. jelű nyü irányában a terelőszerkezet 6/a egyenes szakaszán keresztül elhagyja a terelőszer­kezetet. A terelőszerkezeten belül a folyadéktömeg állandóan megújul egyrészt a levegőztetőbői kilépő 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Thumbnails
Contents