179061. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és gázégő gömbalakot jól közelítő üveggyöngy méretkorlátozás nélküli előállítására
179061 MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Bejelentés napja: 1977. IV. 07. (SÍ-1567) Nemzetközi osztályozás: C 03 B 19/00 ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Közzététel napja: 1981. XI. 28. Megjelent: 1983. XI. 30. Feltalálók: Szabadalmas: Dr. Bocsi Imre gépészmérnök 60%, Dr. Vissy László vegyészmérnök 40%, Buda- Szilikátipari Központi Kutató 0est és Tervező' Intézet, Budapest Eljárás és gázégő gömb alakot jól közelítő üveggyöngy méretkorlátozás nélküli előállítására 1 A találmány tárgya eljárás a gömb alakot jól közelítő, tömör üveggyöngy méretkorlátozás nélküli előállítására üvegőrleményből, valamint gázégő az eljárás foganatosítására. A kisméretű üveggolyóknak, üveggyöngynek az 5 iparban számos felhasználása ismert. Ilyen üveggyöngyöt alkalmaznak útjelzők, ipari szűrők előállítására, öntödei formatisztításra, és egyéb célokra. Fél mm-nél kisebb átmérőjű üveggyöngy előállítására több eljárás ismert, amelyek két csoportba 10 sorolhatók. Az egyik csoportba tartoznak azok az eljárások, amelyeknél az üveget olvasztókemencében megolvasztják és ebből az üvegolvadékból állítanak elő üveggyöngyöt, pl. a 3 293 014. lajstromszámú USA és az 1 409 306 lajstromszámú francia szaba- 15 dalmi leírások szerint. Ez az eljárás bonyolult és költséges, emellett a termék kihozatala kedvezőtlen és az üveggyöngy alakja deformálódott. A másik csoportba azok az eljárások tartoznak, 20 amelyeknél függőleges elrendezésű kemencébe üvegport szórnak, ami ott meglágyul és gömb alakot vesz fel. Ilyen eljárást ismertet a 3 230 064 lajstromszámú USA szabadalmi leírás, valamint a Chem. Abs. 51 3950 g sz. közleménye. Ennek az eljárásnak 25 hibája, hogy a kemencehőmérséklet nem képes biztosítani a viszkozitás és a felületi feszültség meghatározta optimális viszonyokat és főként, hogy nem biztosítható a kellően gyors lehűtés. Ezért gyakori az összetapadás, a falra tapadás és a deformálódás. 30 A 158 506 Jajstromszámú magyar szabadalmunkból ismert eljárás az üveggyöngy előállítását jelentős mértékben fejlesztette tovább. Eszerint az üveggyöngyöt nem kemencében állítjuk elő, hanem az üvegőrleményt az éghető gáz égését tápláló oxigéntartalmú gázba keverve gázégő lángjának magjába vezetjük. A lángban megolvadó üvegszemcsék a lángból kirepülve megdermednek és a hűtött térben lehullva összegyűjthetők. Ez az eljárás azonban az üvegszemcsék tökéletlen felmelegedése miatt csupán igen kis szemcseméretű üvegőrlemény előállítására volt csak alkalmas. A láng közepébe vezetett üvegőrlemény miatt hosszú, mint egy 100-150 mm-es mag alakult ki, amelyben - viszonylag hideg és csak a csúcsa felé melegedő gázáramban - haladnak az üvegszemcsék. A magból kilépő üvegszemcsék a magban áramló égést tápláló gáz és a vele párhuzamosan, közel azonos sebességgel áramló éghető gáz határfelületén kialakuló lángrétegen haladnak át és itt hőmérsékletük emelkedik. Ezután ismét viszonylag hidegebb térbe, az éghető gáz áramába kerülnek, hőmérsékletük itt nem emelkedik. Az üvegszemcsék tovább haladva, a láng és a környező levegőréteg határfelületén kialakuló lángrétegen hatolnak át és itt a hőmérsékletük ismét emelkedik. A szemcsék tehát mindössze két vékony lángrétegen haladnak át és ez a lángban való rövid idejű tartózkodás a teljes gömb alak eléréséhez szükséges felmelegedést nem biztosítja. 179061
