179056. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 1-fenil- 2-(4- hidroxi-fenil)- 3,5-dioxo- 4N-butil- pirazolidin előállítására
5 179056 6 különösen előnyös kiviteli módja szerint a reakciót úgy vitelezzük ki, hogy előbb elkészítjük az n-butil-malonsav ecetsawal képezett vegyes anhidridjét és ezt csepegtetjük a 4-tozüoxi-hidrazobenzol valamely, a reakció szempontjából közömbös szerves oldószer- 5 rel, például toluollal készített oldatához, a reakcióelegyet szobahőmérsékleten egy óra hosszat keverjük, majd vizes alkohol, célszerűen vizes metanol hozzáadásával választjuk le a kívánt reakcióterméket. Dy módon is a további reakciólépéshez megfelelő 10 tisztaságban kapjuk az l-fenil-2-(4-tozíloxifenil)-3,5- -dioxo-4-n-butil-pirazolidint. Az eljárás utolsó lépése a toziloxi-védőcsoport eltávolítása. Ez egyszerű lúgos elszappanosítással valósítható meg, a reakció vizes oldatban, 90 °C 15 körüli hőmérsékleten körülbelül 30 perc alatt, vagy alkoholos oldatban, szobahőmérsékleten mintegy 3 óra alatt megy végbe. Mindkét esetben jó, 65-85% körüli termelési hányaddal szolgáltatja a kívánt végterméket, az 1- fenil-2-(4-hidroxifenil)-3,5-dioxo- 20 -4-n-butil-pirazolidint. Az olvadáspont meghatározások Tottoli (Büchi) készüléken történtek, a megadott értékek korrigálatlanok. Az infravörös felvételek Perkin-Elmer 257 IR spektrofotométeren az NMR felvételek pedig Varian 25 EM—360-as 60 MHz-es készüléken történtek, és a kémiai eltolódásokat ppm-ben adtuk meg, belső standardként tetrametilszilánt (TMS) használva. Az oldószer-bepárlásokat Büchi-féle „rotavapor” készüléken végeztük. A vékonyrétegkromatográfiás 30 vizsgálatok szilikagél (60 F254 Merck) rétegen történtek, futtató elegyként ciklohexán, kloroform, jégecet és metanol 60 : 30 : 5 : 5 arányú elegyét használva, az előhívás UV2 5 4 besugárzás útján illetve jód-gőz segítségével történt. 1. példa 4-Toziloxi-hidrazobenzol a) 3,52 g (0,01 M) 4-toziloxi-azobenzolt 20 ml dioxánban oldunk, majd élénk keverés közben 3,52 g cinkport (0,054 g-atom) és 4,4 ml 2,5 N nátriumhidroxid-oldatot adunk hozzá, és a szuszpenziót szobahőmérsékleten 4,5 órán keresztül élénken keveijük. Ezután a cink-csapadékot kiszűrjük, dioxánnal mossuk és a szűrletből a terméket vízzel kicsapjuk. Szűrés és szárítás után a nyers termék súlya: 3.4 g (96%), op.: 135-138 °C. b) 3,52 g (0,01 M) 4-toziloxi-benzolt 40 ml etilacetátban szuszpendálunk, majd keverés közben 2.05 g (0,031 g atom) cinkport és 1,43 ml tömény ammóniumhidroxid-oldatot adunk hozzá. A szuszpenziót szobahőmérsékleten 0,5 órán át élénken keverjük. Ezután a cink-csapadékot kiszűrjük, az etilacetátos oldatot vízzel kirázzuk, majd az oldószert csökkentett nyomáson ledesztilláljuk. A maradékot vízzel eldörzsölve szűrjük és mossuk. A nyers termék súlya: 3,46 g (98%), op.: 135-137 °C. c) 3,52 g (0,01 M) 4-toziloxi-azobenzolt 40 ml acetonban szuszpendálunk és élénk keverés közben 0,98 g (0,015 g atom) cinkport, majd 1,14 ml ecetsavat adunk hozzá. Az elegy sárga színe néhány perc után eltűnik. Ezután a cink-csapadékot szűrjük, kevés acetonnal mossuk és a szűrletből a terméket vízzel kicsapjuk. Szárítás után 3,48 g (98%) nyers terméket kapunk, op.: 136-137 C. d) 4,8 g (0,02 M) nátriumszulfid-nonahidrátot 4 ml vízben oldunk és hozzáadjuk 3,52 g (0,01 M) 4-toziloxi-azobenzol 35 ml acetonos oldatát. Hűtés és keverés közben az oldathoz 10 perc alatt 2,4 ml ecetsavat csepegtetünk, majd további 30 percig ke-35 verjük szobahőmérsékleten. Szűrés után a szűrletből a nyers terméket 45 ml vízzel kicsapjuk. 4-Toziloxi-azobenzol 100 g (0,505 M) 4-hidroxi-azobenzolt és 100 g (0,509 M) tozilkloridot 650 ml acetonban oldunk, majd hűtés és keverés közben 2,5 N nátriumhidroxidoldatot csepegtetünk az oldathoz, míg az elegy pH-ja tartósan 8,5-9 értékre nem emelkedik. A reakció lefutását vékonyrétegkromatográfiásan ellenőrizzük, a kiindulási 4-hidroxi-azobenzol eltűnését figyelve. Ehhez mintegy 210 ml lúgoldat szükséges. A reakció befejeztével az oldathoz 975 ml vizet adunk, amikor is a termék kicsapódik. 30 perces keverés után a nyers terméket szűrjük és vízzel mossuk. Szárítás után 170—175 g (96—99%) nyers terméket kapunk. Op.: 160-165 X. A további reakcióhoz a nyers termék átkristályosítása nem szükséges. Az egyszer átkristályosított termék olvadáspontja 164-165 °C. Rf: 0,52. IR: i>max: 667, 1162, 1377 cm"1, NMR: Ts-CH3: 2,43 ppm (3, s), Ar: 7,1 —8,1 ppm (13, m). Elemzési adatok: számított: talált: C =64,8%, N = 7,97%, C =64,8%, N = 7,97%, H =4,55%, S =9,09%, H = 5,20%, S =8,98%. 40 45 50 55 60 Hozam. 3,52 g (99,5%), op.: 132-136 °C, Rf: 0,28. IR: "ma* 668, 1168, 1352, 3330, 3300 cm'1. NMR: Ts—CH3: 2,43 ppm (3, s), NH: 5,55 ppm (2, s), Ar: 6,6—7,8 ppm (13, m). Elemzési adatok: Számított: talált: C =64,4%, N = 7,92%, C =64,5%, N = 7,84%, H = 5,09%, S =9,04%, H =5,08%, S =9,37%. l-Fenil-2-(4-toziloxi-fenil)-3,5-dioxo-4-n-butil-pirazolidin a) 2,18 g (0,011 M) n-butil-malonsav-diklorid 40 ml vízmentes tetrahidrofurános oldatához 0°C-on, keverés közben 3,54 g (0,01 M) 4-toziloxi-hidrazobenzol és 2 ml száraz piridin 20 ml száraz tetrahidrofurános oldatát csepegtetjük. Az oldatot szobahőmérsékleten további 2 óráig keverjük. Ezután az oldószert csökkentett nyomáson ledesztilláljuk és a szilárd maradékot etanolból átkristályosítjuk. Hozam: 4,06 g (85%), op.: 144-145 °C. IR: vmax 668, 1170, 1376, 1750, 1720 65 _(CO) cm" 1, 3
