179047. lajstromszámú szabadalom • Nincs magyar címe!
179047 MAGYAR népköztArsasAg SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Bejelentés napja: 1979. V. 4. (PE-1076) Nemzetközi osztályozás: C OS C 9/02, C 07 C 143/44 ORSZÁGOS talAlmAnyi HIVATAL Közzététel napja: 1981. XI. 28. Megjelent: 1983. XI. 30. Feltalálók: Szabadalmas: Baranyi Antal okleveles vegyészmérnök 22%, Veszprém, Dr. Beck Mihály egye- Péti Nitrogénművek, Várpalota térni tanár, 10%, Debrecen, Hesser Ödönné vegyésztechnikus 6%, Várpalota, dr. Joó Ferenc adjunktus 10%, Debrecen, Kovács Gyuláné vegyésztechnikus 6%, Várpalota, Dr. Országit István adjunktus 10%, Debrecen, Próder Istvánná vegyésztechnikus 6%, Várpalota, Dr. Rábai Gyula tud. munkatárs 3%, Debrecen, Szeder Béla okleveles vegyészmérnök 21%, Székesfehérvár, Vida Emilné vegyésztechnikus, 6%, Inota Eljárás fenolalapú fémkelátok előállítására 1 A találmány tárgya eljárás új, fenolalapú fémkelátok előállítására, amelyekkel növényi hiánybetegségek kezelhetők kiváló eredményekkel. A fémek szerves vegyületei közül az úgynevezett kelátvegyületeket ma már elterjedten alkalmazzák a j mezőgazdaságban növények hiánybetegségeinek, közelebbről nyomelem-hiányának gyógyítására és/vagy megelőzésére. A nyomelem pótlására levélen és gyökéren keresztül egyaránt lehetőség van. A fémekkel kelátkötést létrehozni képes vegyü- io letek egyik családját alkotják a fenolalapú kelátképzők. Előállításukkal számos szabadalmi leírás foglalkozik. így a későbbiekben ismertetendő találmány szerinti eljárásban alkalmazott kiindulási anyagokhoz 15 hasonló alapanyagokból indulnak ki a 154 287 és a 162 649 számú magyar szabadalmi leírásokban, valamint a 3 742 002 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírásban ismertetett eljárásoknál, így például a legutóbb említett szabadalmi leírás 20 szerint úgy állítanak elő kelátképzőt, hogy 2 mól p-fenolszulfonsav-káliumsót 1 mól dimetilol-glicin-káliumsóval kondenzáltatnak. A 154 287 számú magyar szabadalmi leírás 1. példája szerint a 2 mól p-fenolszulfonsav-káliumsó, 1 mól ammónia és 2 25 mól formaldehid, 2. példája szerint 2 mól p-fenolszulfonsav-káliumsó és 1 mól dimetilol-etiléndiamin kondenzáltatása útján állítanak elő kelátképzőket. Az ezekben a szabadalmi leírásokban ismertetett eljárások közös jellemzője az, hogy 2 mól para-hely- 30 zetben helyettesített fenol-származékot (rendszerint a jó vízoldhatóságra tekintettel a p-fenol-szulfonsav valamelyik alkálifém- vagy alkáliföldfémsóját) 2-2’ helyzetben (vagyis orto-orto helyzetben) kondenzációs reakcióban összekapcsolnak egy olyan nitrogéntartalmú bázissal, amelyet egy mól ammóniából, aminosavból, alkilaminból, alkiléndiaminból vagy karbamidból és 2 mól aldehidből állítanak elő. Az ezekkel az eljárásokkal előállított fémkelátok kétségtelenül alkalmasak arra, hogy a növények nyomelem utánpótlását biztosítsák úgy gyökéren, mint levélen keresztül. A gyakorlati felhasználás során — ha a fémkelátokat a talajba juttatva alkalmazzák - fontos, hogy a szélsőséges, főleg lúgos - talajviszonyok között se csapódjanak ki a fémek hidroxid formájában, tekintettel arra, hogy a növények fémhidroxidokat nem tudnak felszívni és így hasznosítani. Ezért a fémkelátokkal szemben alapvető követelmény, hogy pH 10-ig stabilak legyenek. Az ezekkel az eljárásokkal előállított fémkelátoknak a későbbiekben részletesen leírt módon megvizsgáltuk a fémfelvevő képességét és megállapítottuk, hogy két vegyértékkel képesek a fémeket megkötni pH 10-ig. Az így előállított fémkelátok fémtartalma a megkötött fématom súlyától függően 8—11%, ami arra a hátrányra utal, hogy aránylag nagy tömegű szerves anyagot szükséges adott mennyiségű fém megkötéséhez használni. 179047
