179043. lajstromszámú szabadalom • Eljárás cortikális információ feldolgozási képesség meghat választásos reakció méréssel és berendezés ennek foganatosítására
11 179043 12 Az Iy információ kiszámítása: Az Iy információt a helyes reakciók által képviselt információ képezi, tehát az 1. táblázat átlós kockái. Az Iy információt is a (4) összefüggés alapján hatá- 5 rozzuk meg. i=4 1 Iy = 2 p(SiRi)log2 —— , ahol i—1 p(ijiKi) KV 1 u j0 p(S;Rj) azoknak az eseményeknek a relatív gyakoriságát jelenti, ahol az Sj lámpa felvillantására éppen az R; reakció billentyű lenyomása képezte a reakciót 15 1 1 Iy = 0,25 log2-------f 0,20 log2 —— + 0,25 0,20 1 1 + 0,15 log2------+ 0,20 log2-------0,15 0,20 20 A számítások elvégzése után Iy = 0,5 + 0,46 + 0,41 + 0,46 = 1,83 bit. 25 Az Ix>y információ kiszámítása: Az IXjy információt a jelzés és reakció kapcsolatok realizált variánsai által képviselt információ 30 képezi, azaz az 1. táblázatban szereplő összes létező reakció által képviselt részinformációt a (4) összefüggés szerinti összegképzésnél figyelembe kell venni. 1 1 Ix v = 0,25 log2-------1- 0,05 log2-------1-,y 0,25 5 0,05 1 1 + 0,20 log2------+ 0,1 log2 — + 0,20 0,1 1 1 + 0,15 log2-------f 0,05 log2--------1-0,15 0,05 1 + 0,2 log2----= 2,6 bit. 0,2 35 40 45 A keresett lx y feldolgozott információ mennyisége az (5) összefüggés szerint: ^x,y — Ix “1 Iy — Ix,y ~ 2 + 1,83-2,6 = 1,23 bit. 50 Ez az eredmény azt jelenti, hogy a sorozat egy felvillantása által képviselt 2 bit információból a 55 vizsgált személy átlagosan 1,23 bit információt tudott feldolgozni. A (6) összefüggés felhasználásával ugyanerre az eredményre jutunk, ha az Iy(x) információt a példakénti esetre kiszámítjuk. Iy(x) helytelen reakciók 6Q által képviselt információt jelenti, azaz a (4) összefüggés felhasználásával: i=k 1 Iy(x)= 2 p(S,Ri) log2 —■ - , ahol *=1 POiKj) 55 p(SjRj) azoknak az eseményeknek a realtív gyakoriságát jelenti, ahol az Sj lámpa felvillantására nem az Rj reakció billentyű lenyomása képezte a reakciót, azaz i =£ j. 1 1 Iy(x) = 0,05 log2-----+ 0,1 log2 — + 0,05 0,1 1 + 0,05 log2 — = 0,22 + 0,33 + + 0,22 = 0,77 bit. A (6) összefüggés szerint: Ix,y = Ix—Iy(x) = 2-0,77 = 1,23 bit. A példából láthatjuk, hogy ugyanazt az eredményt kaptuk a feldolgozott információra mindkét számítási módszer eredményeként. A találmány szerinti eljárás révén a fenti példából is látható módon az információelméletben megszokott egzakt mértékegységben kifejezett adatot kapunk a vizsgált személy pillanatnyi információfeldolgozó képességéről és sebességéről. A 2. ábrán a találmány szerinti eljárás foganatosítására alkalmas találmány szerinti berendezés egy példakénti kiviteli alakjának tömbvázalatát tüntettük fel. A berendezés tartalmazza a négy-négy rekeszes S jelző egységet és R reakció egységet, amelyek kiképzésére természetesen vonatkoznak az 1. ábra kapcsán tett megszorítások. Az S jelző egységet 1 véletlen generátor 2 meghajtó egységen keresztül vezérli. Az 1 véletlen generátor működtetését és a 2 meghajtó egység által létesített kijelzés időtartamát a választott üzemmódtól függően 3 vezérlő egység határozza meg, amely a berendezés központi egységét képezi. Az R reakció egység és az S jelző egység kimenete egyrészt a 3 vezérlő egység egy-egy bemenetével, másrészt pedig 6 aritmetikai egység és 7 időmérő egység egy-egy bemenetével van összekötve. A 3 vezérlő egység, a 7 időmérő egység és a 6 aritmetikai egység központi 4 memóriához csatlakozik. A kívánt üzemmódról 5 üzemmód beállító egység értesíti a 3 vezérlő egységet. A 4 memóriában tárolt értékeket, valamint a 6 aritmetikai egység által kiszámított jellemzőket 8 kijelző egység megjeleníti, illetve megfelelő perifériák részére továbbítja. A találmány szerinti berendezés az alábbiak szerint működik. Az 5 üzemmód beállító egység segítségével beállítjuk a kívánt üzemmódot, azaz hogy választásos vagy egyszerű reakcióidőt kívánunk mérni passzív vagy aktív időkényszer mellett. Passzív időkényszert alkalmazó üzemmódban beállítjuk az egymást követő felvillanások követési idejét. A 3 vezérlő egyseg minden felvillantási parancs hatására vezérli az véletlen generátort, amely véletlenszerű sorrendben a 2 meghajtó egységen keresztül valamelyik Sj jelzőlámpát kigyújtja. Az 1 véletlen generátor úgy van kialakítva (kvázivéletlen kiképzés), hogy egy mérési 6
