179023. lajstromszámú szabadalom • Változtatható nem egész számú osztási arányú frekvenciaosztó áramkör előnyösen nagyfrekvenciás,kisfrekvencialépésű frekvenciaszintézerek számára
MAGYAR NÉPKÖZTARSASAG SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY 179023 Bejelentés napja: 1979. V. 17. (HE—783) Nemzetközi osztályozás: H 03 K 23/24 ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Közzététel napja: 1981. XI. 28. Megjelent: 1983. XI. 30. Feltalálók: Szabadalmas: Hercz Endre villamosmérnök 50%, Sziebold Péter technikus 50%, Budapest BHG Híradástechnikai Vállalat, Budapest Változtatható nem egész számú osztási arányú frekvenciaosztó áramkör, előnyösen nagyfrekvenciás, kis frekvencialépésű frekvenciaszintézerek számára 1 : A találmány tárgya változtatható, nem egész számú osztási arányú frekvenciaosztó, mely programozott számlálókat és kétmodulusú számlálót tartalmaz, a programozott számlálók adatbemeneteire adatforrás kimenetei csatlakoznak, a frekvenciaosztó bemenete a kétmodulusú számláló bemenetére, a frekvenciaosztó kimenete az egyik programozott számláló kimenetére van kötve. Változtatható osztási arányú frekvenciaosztók önmagukban ismertek. Ezek alaptulajdonsága, hogy a bemenő impulzusok egy bizonyos számának lefutása után adnak egy kimeneti impulzust, így fizikailag belátható módon osztási arányuk egész szám. Amennyiben ezen frekvenciaosztót, melynek beállítható osztási aránya „n”, egy olyan frekvenciaszintézerben alkalmazzuk, melynek referenciafrekvenciája fr (8. ábra), az áramkörrel előállítható jel frekvenciája f = n • fr, azaz a beállítható minimális frekvencialépés fi = fr. Tovább növeli ezen frekvencialépés nagyságát, ha a szükséges működési frekvenciatartományt a változtatható osztási arányú frekvenciaosztó már nem tudja feldolgozni, ekkor ugyanis előosztót kell alkalmazni, és ha annak osztási aránya „m”, a minimális frekvencialépés fi = m • fr (9. ábra). A minél kisebb frekvencialépés eléréséhez fr-t és m-et kis értéken kell tartani, azaz a fázisösszehasonlítást alacsony frekvencián kell elvégezni, az osztó határfrekvenciáját pedig minél magasabbra kell növelni. A rendelkezésre álló eszközök a határfrekvenciát, a szabályozás szükséges gyorsasága pedig az összehasonlítás-frekvencia értékét korlátozzák. Az osztó határfrekvenciája növelésének egyik lehetősége a kétmodulusú számlálók alkalmazása. Ezen számlálók ugyanis elvükből következően maga-5 sabb frekvenciáig működőképesek, mint a programozható számlálók. Egy 10/11 -es kétmodulusú számlálóval felépített frekvenciaosztó tömbvázlatát mutatja a 10. ábra. Az ábrán szereplő osztó működése a következő: A számlálási ciklus kezdetén a kétmodulusú számláló osztási aránya 11. Amikor a kimenetén A számú impulzus megjelent, az A számláló kimenete átbillen és a kétmodulusú számláló osztási arányát 10-re állítja. A B számláló eközben tovább számol, majd amikor a bemenetén megjelent impulzusok száma a B értéket eléri ad egy kimeneti impulzust, az A számlálót ismét elindítja, miáltal a kétmodulusú számláló ismét 11-es osztási arányt valósít meg és ezzel az új számlálási ciklus elkezdődik. Ezen frekvenciaosztó osztási aránya az egy kimenőimpulzushoz tartozó bemeneti impulzusszámmal egyezik meg, melynek értéke n=A 11+ (B-A) * 10=10B + A 5 A fenti elven megvalósított frekvenciaosztót ismertet a „Semiconductor Data Librany” (MOTOROLA INC. 1974) c. könyv a 6—33. old. 15. ábráján, a „DIGITAL Integrated Circuit Databook” (The Plessey Company Limited, 1976. november Publica-179023
