179007. lajstromszámú szabadalom • Hajtómű forgó mozgásnak változtatható amplitúdójú alternáló mozgássá történő átalakítására
MAGVAR SZABADALMI 179007 NÉPKÖZTÁRSASÁG LEÍRÁS (Aß Bejelentés napja: 1979. I. 04. (Dl—311) Nemzetközi osztályozás:^^ F 16 H 21/00 ORSZÁGOS TALÁLMÁNVI HIVATAL Elsőbbsége: 1978. V. 12. (23335A/78) Olaszország Közzététel napja: 1981. XII, 28. Megjelent: 1983. XI. 30. í Szabadalmi Tár. ' >S|*v^ulajdona^,/^ Dinelli Dino technikus, Albano Laziale, Olaszország Hajtómű forgó mozgásnak változtatható amplitúdójú alternáló mozgássá történő átalakítására 1 A találmány tárgya hajtómű forgómozgásnak'' változtatható amplitúdójú alternáló mozgássá történő átalakítására, amelynél egy ide-oda mozgó alkatrész egy csap útján össze van kötve egy himbakar középpontjával, a himbakar két végén a 5. középponttól egyenlő távolságban elhelyezett csapok vannak, s ezek két összekötőrúddal vannak összekötve, amelyek csapok útján csuklósán kapcsolódnak két, azonos frekvenciával forgó, azonos excentricitású tárcsához, vagy forgattyúkarhoz, továbbá 10 amelynél a tárcsán vagy a forgattyúkaron lévő csapok fázishelyzete egymáshoz képest eltolható. Az ilyen hajtóműveknél abban az esetben, ha a két tárcsa azonos értelemben forog és azonos fázisban van, akkor a rajtuk lévő csapok körmozgásuk 15 során mindig azonos helyzeteket vesznek fel, a himbakaron lévő csap pedig - és vele együtt az egyenesbe vezetett rúd is - alternáló mozgást végez, miközben a himbakar önmagával párhuzamos marad, azaz a löketirányhoz képest szöghelyzete nem változik. Ha a 20 tárcsák forgásiránya egymással ellentétes, akkor természetszerűleg fázishelyzeteik forgás közben egymáshoz képest változnak, ennek megfelelően a himbakar löketirányhoz képest elfoglalt szöghelyzete állandóan változik, miközben a himbakaron lévő központi csap 25 helyzete lényegileg változatlan marad, azaz az egyenesbe vezetett rúd alternáló mozgásának amplitúdója közel „0” értékű. Az alternáló mozgás minimális és maximális amplitúdójának viszonya a hajtómű bizonyos geometriai 30 méreteinek és arányának függvénye. Ilyen méretek például a tárcsák vagy karok forgási középpontjai közötti távolság, a forgási sugarak, stb. Akár hogyan is választjuk azonban meg a méreteket, ezzel a szerkezeti kialakítással gyakorlatilag nincs lehetőség arra, hogy az alternáló mozgás amplitúdója „0” legyen. A bevezetőben ismertetett típusú hajtóműveknél - így például az 1 388 925. sz. francia szabadalmi leírásból megismerhető hajtóműnél - az összekötőrudak közvetlenül — tehát minden további rudazat közbeiktatása nélkül — kapcsolják össze a himbán lévő csapot a tárcsákon lévő csapokkal. Ennél a konstrukciónál nincs lehetőség arra, hogy az ide-oda mozgó alkatrész löketnagysága „0” legyen. Ismeretes olyan hajtómű is, a 450 347 sz. brit szabadalomból, amely ugyancsak forgómozgásnak változtatható amplitúdójú egyenesvonalú mozgássá alakítására szolgál, s amelynél az ide-oda mozgó alkatrész - például dugattyús szivattyú dugattyúja — egy himba középpontjával van összekötve, amelynek mindkét végén hasíték található, s ezekbe nyúlnak be az ellentétesen meghajtható forgattyúkarok végein elhelyezett kulisszakövek. A forgattyúkarok egymáshoz viszonyított fázishelyzetének változtatásával az ide-oda mozgó alkatrész lökethosszát egy maximális értékről a közel „0” értékig lehet beállítani. Ez az ismert hajtómű azonban a kulisszakövek miatt nem alkalmas nagyobb erők átvitelére. A találmány feladata olyan, a bevezetőben ismertetett hajtómű létrehozása, amelynél az ide-oda 179007
