178986. lajstromszámú szabadalom • 3-Alkoxi-benzo- 1,2,4- triazinokat tartalmazó fungicid és baktericid készítmények és eljárás a hatóanyagok előállítására

5 178986 6 kát, -fluoridokat, -acetátokat stb-. alkalmazhatunk. Amennyiben a (III) általános képletű alkoholt fémal­­koholátja alakjában visszük reakcióba, savmegkötő­szert nem kell adagolnunk, A fémalkoholátokat célszerűen nátrium- vagy kálium-alkoholátként a megfelelő (III) általános képletű alkoholban képez­zük, Eljárhatunk azonban úgy is, hogy az alkoho­­látot az alkoholból és például elemi alkálifémből, alkálifém-hidridből vagy alkálifém-amidből kö­zömbös oldószerben előállítjuk, majd oldott vagy nem oldott formában reagál tatjuk. Az alkálifém-al­­koholátokon kívül egyéb fémalkoholátokat, például magnézium-alkoholátokat is alkalmazhatunk, A reak­cióhőmérsékletet széles határokon belül változtat­hatjuk. Általában 0° és az alkalmazott oldószer for­ráspontja közötti hőmérsékleten, előnyösen 20 és 100 °C közötti hőmérsékleten dolgozunk. Általában a reakciókomponenseket ekvimoláris mennyiségek­ben alkalmazzuk, vagy a (III) általános képletű alko­hol feleslegében vezetjük le a reakciót. A savmeg­kötőszer szintén legalább az ekvimoláris mennyiség­ben kell, hogy jelen legyen. Általában légköri nyo­máson végezzük a reagáltatást, zárt edényben a reak­ció azonban az oldószer mindenkori saját nyomásán is végbemehet. A b) eljárásváltozat szerint dolgozva (IV) álta­lános képletű 3-alkoxi-benzo-l,2,4-triazin-l-oxidokat redukálunk. Nem minden ismert redukálószer alkal­mas, a redukálószerek egy része ugyanis nem reagál­na, egy másik része a kiindulási anyagot egészen a 3-alkoxi-1,2-dihidro-benzo-1,2,4-triazinná redukálja. Az alkalmas redukálószerek közül a cinkport része­sítjük előnyben, amikor enyhén savas közegben, például híg ecetsavban vagy vizes ammónium-klorid oldatban végezzük a redukálást. Oldószerként a b) eljárásváltozatnál vízzel elegyedő oldószereket, például rövidszénláncú alkoholokat, így metanolt, etanolt vagy izopropanolt adagolhatunk, A reduká­lást 10 és 100 € közötti, előnyösen 20 és 80 °C közötti hőmérsékleten végezzük. A b) eljárásváltozat szerinti redukciót katalitikus hidrogénezésként is elvégezhetjük. Ez esetben a (IV) általános képletű vegyületet szerves oldószerben, így alkoholban, éterben, dioxánban, tetrahidrofuránban stb. feloldjuk, katalizátorként az ismert, nikkel-, kobalt-, palládium-, platina- vagy ródiumbázisú kata­lizátorok alkalmasak, előnyösen azonban az olcsó Raney-nikkel katalizátort alkalmazzuk 0,01—5 mól% mennyiségben. A hidrogénezést általában zárt edény­ben, 0-2,5 MPa hidrogénnyomás mellett végezzük, A hőmérséklet 0 és 100 °C közé esik, előnyösen azonban 20-60 °C-on redukálunk. A c) eljárásváltozat szerint 3-alkoxi-1,2-dihidro­­benzo-1,2,4-triazinokat kíméletes körülmények között oxidálunk. Oxidálószerként az alábbi vegyü­­letek jönnek szóba: hidrogénperoxid, több vegyér­tékben előforduló fémek magasabb vegyértékű alak­jai, előnyösen vas-III-vegyületek, például kálium­­-hexaciano-ferrát(III). Az oxidálószert legalább ekvi­valens mennyiségben alkalmazzuk. Az oxidálást vizes közegben végezzük, ahol rövidszénláncú alkoholokat is adagolhatunk, az oldódás elősegítésére, Az oxidá­lást 0 és 100 C közötti, előnyösen 20 és 80 °C közötti hőmérsékleten vezetjük le. Az (I) általános képletű új hatóanyagok példái­ként az alábbiakat soroljuk fel: 3-metoxi-7-klór-benzo-1,2,4-triazin, 3-etoxi-7-klór-benzo-1,2,4-triazin, 3-propoxi-7-klór-benzo-l,2,4-triazin, 3-izopropoxi-7 -klór-benzo-1,2,4-triazin, 3-butoxi-7 -klór-benzo-1,2,4-triazin, 3-izobutoxi-7 -klór-benzo-1,2,4-triazin, 3-(szek-butoxi)-7-klór-benzo-l,2,4-triazin, 3-(hexil-oxi)-7 -klór-benzo-1,2,4-triazin, 3-metoxi-7-bróm-benzo-l,2,4-triazin, 3-izopropoxi-7 -jód-benzo-1,2,4-triazin, 3-etoxi-7-metoxi-benzo-l,2,4-triazin, 3-metoxi-7-etoxi-benzo-l,2,4-triazin, 3-metoxi-7-trifluormetil-benzo-1,2,4-triazin. A találmány szerinti eljárással előállítható (I) álta­lános képletű vegyieteknek erős fungitoxikus és baktericid hatása van. A baktériumok és gombák pusztításához szükséges koncentrációban a vegyü­­letek kultúrnövényeket nem károsítanak, meleg­­vérűekre kifejtett toxicitásuk alacsony, Ezért nö­vényvédőszerek hatóanyagaként, gombák és bak­tériumok pusztításához alkalmasak. A növényvéde­lemben fungitoxikus hatóanyagokat a Plasmodipho­­romycetes, Oomycetes, Chytridiomycetes, Zygomy­cetes, Ascomycètes, Basidiomycetes, Deuteromyce­­tes fajták pusztítására használnak. Az (I) általános képletű hatóanyagokat tartalma­zó készítmények a föld feletti növényrészeket és föld alatti növényrészeket károsító gombák és bakté­riumok, valamint a magokon keresztül fertőző kór­okozók pusztítására alkalmazhatók. Különösen ki­emelkedő a hatásuk a Drechslera fajhoz (többnyire Helminthosporumnak nevezett) tartozó gombák, to­vábbá a Puccinia, Rhizoctonia, Pythium, Verticil­­lium, Pyricularia és Pellicularia fajták ellen. Ugyan­csak kiemelkedő a Xanthomonas oryzae baktérium, egy igen elterjedt ázsiai rizsbetegségnek a kórokozó­ja elleni, továbbá a Xanthomonas vasicatoria, Pseu­­domonas-fajok és Erwinia-fajok elleni hatás. A találmány szerinti eljárással előállítható ható­anyagokat a szokásos készítményekké, így oldatok­ká, emulziókká, szuszpenziókka, porokká, pasztákká és szemcsékké alakíthatjuk. A készítményeket önma­gában ismert módon állítjuk elő, például oly módon, hogy a hatóanyagot vivőanyagokkal, tehát folyé­kony oldószerekkel, nyomás alatt cseppfolyósított gázokkal és/vagy szilárd hordozóanyagokkal összeke­­veijük, amikor adott esetben felületaktív anyagokat, tehát emulgeálószereket és/vagy díszpergálószereket és/vagy habképző anyagokat is adhatunk az elegy­­hez. Amennyiben vivőanyagként vizet alkalmazunk, szerves segédoldószert is adhatunk a készítményhez, Folyékony oldószerként gyakorlatilag minden szer­ves oldószert alkalmazhatunk, lényegében az alábbi­ak jönnek szóba: aromás vegyületek, így benzol, toluol, xilol vagy alkil-naftalinok, klórozott aromás vagy klórozott alifás szénhidrogének, így klór-ben­zol, klór-etilén vagy metilén-klorid, alifás szénhidro­gének, így ciklohexán vagy paraffinok, például ásványolajfrakdók, továbbá alkoholok, így butanol vagy glikol, valamint azok észterei és éterei, keto­nok, így aceton, metil-etil-keton, metil-izobutil-ke-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3

Next

/
Thumbnails
Contents