178983. lajstromszámú szabadalom • Tűzvédő burkolat
3 178983 4 Ai angol • szabadalmi leírásban ismertetett mtódteer továbbfejlesztése annak a legegyszerűbb eljárásnak, mely szerint a fémszerkezetű oszlopokat fazsaluzattal veszik körül, annak segítségével pedig a fémoszlop körül monolit védőköpenyt hoznak létre. 5 A megoldás igen munkaigényes, a sok fafelhasználás miatt pedig költséges. Zárt szelvényű üreges acéltartókból készült szerkezeteknél alkalmazható a 2 010 895 lajstromszámú NSZK szabadalmi leirásban ismertetett megoldás. j0 Lényege az, hogy a zárt szelvények belsejében hideg vizet keringtetnek. Ennek ugyanaz a hibája, mint a hagyományos vízhűtéses megoldásoknak: az acélszerkezet megsérülésekor a víz megszökik, a vízzel való érintkezés veszélye miatt pedig az egész szerkezet a 15 szokványosnál gondosabban kivitelezett és emiatt drágább korrózióvédelmet igényel. Sajátságos tűzvédő burkolat ismerhető meg az 1 201 820 lajstromszámú angol szabadalmi leírásból. A burkolat segítségével tartószerkezetek egyes része- 2o it lehet eltakarni, a részek pedig horony-eresztékes kapcsolattal illeszthetők egymáshoz. Az angol megoldás számos jó gondolatot tartalmaz, de sok hátránya is van. A legfontosabb ezek közül az, hogy a burkoló idomok hő hatására alak- 25 jukban eltorzulnak, mivel hőre duzzadó tulaj donságúak. Ezért már kisebb tűzeset előfordulása után is az elemeket ki kell cserélni, ami jelentős anyagi és élőmunka ráfordítással jár. Bonyolult a burkolat megbontása is, főleg a válaszfalakkal való csatlakozási helyeken. Nem szerencsés az sem, hogy a burkolat belsejében erősítő betétek vannak, ami a gyártást nehezíti, és a terméket megdrágítja. Kedvezőtlen továbbá, hogy a burkolat igen sok elemből áll, az elemek S5 bonyolultak, és ezért a gyártási pontatlanságokra érzékenyek. A burkolat anyaga sérülékeny, és nedvességre érzékeny, így nem védi a tartószerkezetet a korróziótól. Az ismert tűzvédelmi módszerek körül aránylag a legfejlettebb található meg az 1,358.853 lajstromszámú angol szabadalmi leírásban. Ennél a fémszerkezetet burkoló elemekkel veszik körül. Kedvezőtlen, hogy egy-egy tartószerkezeti keresztmetszet körülfogásához 7 db burkoló elemre van szükség. Ezeket fémkapcsokkal erősítik a teherhordó szerkezethez. Hátránya az is, hogy a burkoló elemek a teherhordó tartón tökéletlenül fekszenek föl, emiatt sérülékenyek, a burkolat kialakítása pedig munkaigényes, és bonyolult. Amellett a fémkapcsoknak „teherhordó” 50 szerepük is van, ezért meglazulhatnak, szétnyílhatnak és ennek következtében a burkoló elemek a tartóról leválhatnak. A találmány célja olyan tűzvédő burkolat kialakítása, amely egyszerűen előállítható, gyorsan és az55 időjárástól függetlenül fölszerelhető, a fémszerkezetű tartókat teljes egészében körülveszi, teljes egészében előregyártható és elemei átmenő hézag nélkül többszörös ütközéssel csatlakoztathatók egymáshoz. A találmányi gondolat alapja az a felismerés, „ hogy a fémből készült tartószerkezetet — az eddigiektől eltérően - nem befoglaló idom módjára körülvevő, hanem a tartókeresztmetszetek kontúrjához szorosan illeszkedő, mégpedig porózus szerkezetű és így jó hőszigetelő tulajdonságokkal rendelke- 65 ző anyagból, előnyösen polisztirol betonból készült elemekkel érdemes körülvenni. Az eddigi tapasztalatok szerint 4—5 cm vastagságú burkolattal 2 órás tűzállósági határértéket lehet elérni. A kitűzött célnak megfelelően a találmány szerinti tűzvédő burkolat főleg fémből készült tartószerkezetek számára, amely burkolat a tartószerkezetet körülveszi, és az egyes részeit egymáshoz, valamint adott esetben a tartószerkezethez rögzítő szerveket tartalmaz, a burkolatnak a tartószerkezet oszlopait, gerendáit stb. alkotó profilok mentén elhelyezett, azok falaihoz illeszkedő burkoló elemei vannak, minden tartószerkezeti elemet, pl. oszlopot, gerendát stb. legalább két részből összetett, a tartószerkezet beépítése után is elhelyezhető burkolat vesz körül, az összetartozó burkoló elemek pedig előnyösen többszörös ütközésű, pl. horony-eresztékes kapcsoló felületek útján vannak egymáshoz illesztve - oly módon van kialakítva, hogy a burkoló elemek kis súlyú, jó hőszigetelő képességű, polisztirol betonból készült előregyártott idomok, oszlop funkcióját betöltő tömör szelvényű I-tartó esetén a burkoló elemek az I-tartó övlemezeit kívülről takaró talptagokból, valamint az I-tartó gerinclemeze mentén fölfekvő, előnyösen azt két oldalról közrefogó és az övlemezek belső falához is illeszkedő U-keresztmetszetű betéttagokból vannak összeállítva, gerenda funkcióját betöltő tömör szelvényű I-tartó esetén a burkoló elemeket két vagy több egymáshoz kapcsolódó és adott esetben az I-tartónak az egyéb épületszerkezeti részekhez csatlakozó részét, pl. fölső övlemezének fölső felületét kihagyó részidőm alkotja, míg — pl. sarokszögacélokból álló — osztott szelvényű oszlop esetén a burkoló elemek az oszlopot zárt doboz módjára körülfogják, és legalább két, előnyösen azonos részelemből vannak összeállítva, a burkoló elemek a tartószerkezet korrózióvédelme érdekftæn adott esetben ragasztó habarccsal varrnak a megvédendő tartószerkezethez hozzáerősítve, a tartószerkezetek külső fala és a burkoló elemek belső fala közötti tér pedig ez esetben utószilárduló anyaggal, célszerűen finom adalékot tartalmazó, előnyösen képlékeny konzisztendájú habarcscsal van kitöltve. Oszlop esetében a talptagoknak az övlemezek belső falán túlnyúló peremük van, a peremben pedig a betéttagok peremének befogadására alkalmas horony van kialakítva. Szakaszokból összeállított talptagok esetén minden szakasz egyik végén ereszték jellegű kapcsoló nyúlvány, másik végén a szomszédos szakasz ezen kapcsolónyúlványát befogadó horony jellegű kapcsoló felület van kialakítva. Gerenda esetében a részidomok egymáshoz érintkezési verniük mentén csatlakoznak, melynek érdekében az egyik részidomon hornyot és/vagy eresztéket tartalmazó kapcsoló felület, a másik részidomon pedig ennek ellendarabját képező, abba beleülő kapcsoló felület van kialakítva. Szakaszokból összeállított részidomok esetén minden szakasz egyik végén ereszték jellegű kapcsoló nyúlvány, másik végén a szomszédos szakasz ezen kapcsoló nyúlványát befogadó horony jellegű kapcsoló felület van kialakítva. Sarokszögacélokból álló oszlop esetén a részelemek illeszkedéá vonalaik mentén kapcsoló eresztékekkel és a másik részelem 2
