178981. lajstromszámú szabadalom • Eljárás talajjavító anyagok előállítására
3 178981 4 hasznosításával ipari méretekben már foglalkoztak, azonban a hulladékanyagok rendk'vül heterogén jellege vagy a nagymennyiségű inert kísérőanyag, például víz jelenléte miatt az az eddig kidolgozott eljárások bonyolultak, illetve költséges berendezések s (például nagyméretű szigetelt hő- és korrózióálló tartályok) használatát teszik s ükségessé, ezért megvalósításuk a legtöbb esetben nem gazdaságos. Egyes eljárásoknál az iszapszerű hulladékok komposztálását szalma, kukoricaszár vagy tőzeg adagolásával végzik. io A 164 068, 166 585. 165 374 és 167 469 lajstromszámú magyar szabadalmi leírásokban ismertetett eljárásoknál minden esetben aerób úton történik a komposztálás. A 2 814 623 számú NSZK-bel: szabadalmi leírás szerint aprított, 120 °C-os gőzzel kezelt 15 fakéreg komposztálását végzik hulladékanyagokkal. Ez az eljárás az aprítás, illetve gőzkezelés következtében rendkívül energiaigényes, ami gazdaságtalanná teszi a komposztálást. Az előző bekezdésben említett komposztálási se- 20 gédanyagok, azaz a szalma, a kukoricaszár és a tőzeg közös hátránya, hogy szemcseméretük, homogenitásuk meg sem közelíti a találmány értelmében felhasználásra kerülő előhidrolizált, növényi eredetű maradékanyagokét, így nem rendelkeznek a végre- 25 hajtandó kezelésekhez igen előnyös nagy fajlagos felülettel, valamint anyagfelvevőképességgel. Egyes esetekben, például a tőzeg alkalmazása esetén sokkal lassúbb a komposztálási folyamat, ezért nagyobb tárolótér kell, ugyanakkor anaerob komposztálásnál jo például kevesebb a képződő metán mennyisége. Kiválóan alkalmas azonban a szervesanyagtartalmú hulladékok és iszapok egyszerű kezelésére és/vagy komposztálására a találmányunk értelmében először e célra alkalmazott előhidrolizált növényi hulladékanyag, előnyösen furfurolgyártási hulladékanyag, amely enyhén savas kémhatású (pH 3-5)- egyébként önmagában is talajjavításra alkalmas anyag -, továbbá beltartalmi értékei és nedvszívó tulajdonságai, valamint szemcsemérete folytán ideális 40 segédanyag. A találmány szerinti eljárásban felhasznált, előhidrolizált, növényi eredetű hulladékanyagok pentozántartalmú mezőgazdasági hulladékanyagok 180—190 °C-on 10—12 atmoszféra nyomáson 1—2 órán át gőzzel például a 168 886 számú magyar szabadalmi leírásban ismertetett módon végzett hidrolizálása során képződnek. A hídrolizálás során az in situ képződő ecetsav a reakcióparaméterek hatására a növényi részek részleges hidrolízisét eredményezi. A részleges hidrolízis során visszamaradt anyag rendszerint barna színű, 40-50% nedvességtartalmú, kávézacc-szerü vagy vattaszerű anyag. Szárazanyagtartalmának összetétele a következő: vízoldható rész. vízoldhatatlan rész: cellulóz lignin ecetsav uronsavak hamu redukáló anyagok (pentóz, pentozán) 4- 15% 30-40% 40-57% 2- 4% 60 5- 8% 2- 4% 1- 3% 65 Az előnyösen alkalmazott furfurol-maradékanyagok %-os összetételére vonatkozó adatok a következők: Vizsg. paraméterek Szélső érték Nedvességtartalom% 30-60 Szárazanyagtartalom% 40-70 Hamu% 2- 4 Szervesanyag% 45-60 Nitrogén% 0,2-0,9 össz. P2Os% 0,1-0,2 Ossz. K20% 0.4-0,9 Össz. só% 0,2-0,6 Vízfelszívóképe sség% 60-150 A találmány szerinti eljárásban felhasznált előhidrolizált hulladékanyag képes a vizet nagymértékben megkötni, így ideális anyag akár híg iszapok, akár száraz szerves hulladékanyagok kezelése és/vagy komposztálása céljára. A találmány szerinti eljárás eredményeképpen az előhidrolizált hulladékanyag, például furfurolgyártási maradékanyag magas cellulóztartalma is hasznosul, ennek komposztálásakor hő és széndioxid (aerob komposztálás esetén), illetve metán (anaerob komposztálás esetén) képződik, vagyis a komposztban 40—55 °C-os hőmérséklet biztosítható. Anaerob komposztálás esetén a képződő metánt mint energiahordozót előnyösen felhasználhatjuk. Minthogy a furfurolgyártási maradékanyag térfogatsúlya 40—50% nedvességtartalom mellett 450—700kg/m3 (tehát egészen laza anyag), a komposztban lehetőséget biztosít az aerob lebomlás lefolyására, így a cellulózbontó baktériumok életfeltételeihez szükséges körülmények és az oxigén-behatolás biztosítására. Anaerob kezelés esetében a levegő oxigénjének kizárását az anyag nagyfokú vizfelvevő képessége és a tömörítés biztosítja. A komposztáláshoz szükséges víztartalom egyrészt a furfurolgyártási maradékanyagban, másrészt a komposztálni kívánt hulladékanyagban van biztosítva. Az ideális 60—65% nedvességtartalmat a két anyag megfelelő arányú összekeverésével vagy adott esetben víz adagolása útján lehet biztosítani. A találmány értelmében végrehajtott komposztálás lényege a szervesanyagtartalmú nyersanyag előkészítése, előhidrolizált növényi eredetű hulladékanyaggal való összekeverése, adott esetben kiegészítő vegyszerek és adalékok bekeverése, a komposzt érlelése, és végül az érett komposzt közvetlenül trágyaként való felhasználása vagy szarvasba rakása, illetve időszakos deponálása. A komposztálást adott esetben önmagában az előhidrolizált növényi eredetű maradékanyagokkal is elvégezhetjük, egyes esetekben kiegészítő vegyszerek adagolása után. A találmány értelmében eljárhatunk továbbá érlelés nélkül is, amikor a szerves hulladékanyagokat - főleg mezőgazdasági eredetű anyagokat - a növényi eredetű előhidrolizált maradékanyaggal a kívánt konzisztencia eléréséig keverjük össze. A szervesanyag tartalmú kommunális ipari, mezőgazdasági iszap vagy hulladék adott esetben végzett előkészítése a szemcseméret közel 10—20 mm-re beállításából 2
