178975. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és fonalbevivő üreges szegélyű hevederszalag előállítására
5 178975 6 részbe, mint ezt a 2 719 382 számú NSZK-beli közrebocsájtási irat leírja. A 2. és 3. ábrán mind a 24 középső részben, mind a két, 21’ 'és 22’ szegélyrészben kevesebb láncfonal van, mint amennyit rendszerint alkalmazunk. A 4. ábra csak a két legkülső, la és 2a szegélyláncfonalat mutatja. A 24 egyrétegű középső rész előállításához csak egy szád szükséges, amit a sávolykötés által megszabott láncsorrenddel képezünk. Az 5. ábrán látható mintarajz ezt az 5—12 számú nyüstre mutatja. 'A középső rész szőhető azonban kettős-szád alkalmazásával is. A két, 21’ és 22’ szegélyrész két legkülső láncfonalából az 1. és 2. számú nyüstökkel vászonkötés szerint váltakozó egyetlen szádat állítunk elő. A felső 30 vetülékbevivő tűvel a felső 31 vetülékfonalat ebbe a szádba visszük be. Ez váltakozva a 22’ szegélyrész legkülső és második legkülső, la és 2a láncfonalával köt. A két szegély szövetrészének előállításához egy 32b alsó szádat képezünk (2. és 5. ábra). A láncfonalak 4a felét a megfelelő nyüstszálak mindig lefelé húzzák, míg a láncfonalak 3a másik fele semleges helyzetben, tehát középen marad. Az alsó 34 vetülékbevivő tű viszi be az alsó 35 vetülékfonalat a 32b alsó szádba. A két vetülékbevivő tűt egyidejűleg vezetjük be. Minden vetüléknél a két vetülékfonal sávolykötésben szövi a középső részt. A két szegélyrészt az alsó 35 vetülékfonal vászonkötésben szövi, míg a felső 31 vetülékfonal minden vetüléknél a két szegélyrész két legkülső láncfonalának egyikével köt. A szemsor előállításához a tűs szalagszövőgépen mazgathatóan elhelyezett 37 kötőtűt a felső 30 vetülékbevivő tű alatt, mégpedig ezen tű és a szalagszövettől jövő 31 vetülékfonal között vezetjük át. A 37 kötőtűt ezután az alsó 34 vetülékbevivő tű felett vezetjük, mégpedig úgy, hogy a tű nyitott fejébe a szádnyílásból kibújt alsó 35 vetülékfonal befeküdjön. Egy ismert, és itt nem ábrázolt fonalbevivő alkalmazható arra, hogy az alsó 35 vetülékfonalat a kötőtű nyitott fejébe bevezesse. Ezt követően mindhárom 30, 34 és 37 tű visszahúzódik a 3. ábra szerinti helyzetekbe. Eközben a 37 kötőtű az alsó, 35 vetülékfonalból képzett 35’ hurkot áthúzza a felső, 31 vetülékfonalból képződő 31’ hurkon és az előző vetülékből a tű horgában maradó és a 37 kötőtű előrehaladásakor annak szárára hátracsúszó 35” hurok áthúzásával 28 szemet képez. A 35” hurok az alsó 35 vetülékfonalból képződött, A 28’ szemsorba járulékosan beköthető egy 41’ rögzítőfonal. Mint a 3. ábra mutatja, a 41 rögzítőfonalat a 37 kötőtű csak az alsó 35 vetülékfonallal köti össze. A két, 21’ és 22’ szegélyrészt a felső, 31 vetülékfonal meghúzásával zárjuk össze üreges szegélyekké. Ez a 3. ábrán nem látható. A bal, 21’ szegélyrészt mindig a felső, 30 vetülékbevivő tű bevezetésekor jobbra zárjuk össze üreges szegéllyé, a jobb,^ 22^ szegélyrészt pedig a felső, 30 vetülékbevivő tű visszahúzásakor, balra. Az utóbbi eljárási lépésnél a 28 szemsort a 24 középső rész jobb oldali szélén húzzuk meg és a felső, 31 vetülékfonallal a szemsorból mindig egy, a 35 vetülékből képzett hurkot húzunk a 24 középső rész egyrétegűén szőtt szövetébe. A 37. kötőtű egy, a vetülékirányban a hevederszalag alatt levő tengely körül elforgatható, mégpedig úgy, hogy kis görbületi körív-alakú pályát ír le. A 3. ábrán látható eljárás helyett — aholis a 35 vetülékfonalból egy hurkot áthúzunk a 31 vetülékfonalból képzett hurkon - fordítva is el lehet járni, a két vetülékfonal funkcióját megtartva, vagyis a 31 vetülékfonalból képzett hurkot húzzuk át a 35 vetülékfonalból képzett hurkon. A 6. ábrán egy szemsornak 51 kötőfonal alkalmazásával történő képzése látható. A 6. ábra csak a két legkülső, la és 2a láncfonalat mutatja, melyek nyüstszáma 1 és 2, továbbá nagyon vázlatosan ábrázolja a már bevitt vetüléket és a két, 31 és 35 vetülékfonalat, amelyeket a két, 30 és 34 vetülékbevivő tű éppen bevisz. A következőkben leírandó sajátosságoktól eltekintve, a találmánynak erre a részére is vonatkozik a fentebb kifejtett megállapítás. Egy 51 kötőfonal és egy 41 rögzítőfonal közös bevezetésére egy 53 fonalbevivőt alkalmazunk (7. ábra). A fonalbevivő az 54 helyre képzelendő, és vetülékirányban elhelyezett tengely körül elforgatható. A 7. ábrán a fonalbevivő legfelső működési helyzetben látható. A fonalbevivőnek van egy 56 karja. A kar jobb oldali végén két, 58 és 60 nyúlvány van. A nyúlvány szabad végén 62, 63 fonal vezetőszemek vannak. A 62 fonalvezető szem az 51 kötőfonal, a 63 fonalvezető szem a 41 rögzítőfonal bevezetésére szolgál. Az 58 nyúlvány közelítőleg félkör alakban görbült, míg a 60 nyúlvány egyenes és nagyjából a félkör alakú 58 nyúlvány átmérőjének irányában helyezkedik el. A 7. ábra az 53 fonalbevivőt és a két, 30 és 34 vetülékbevivő tűt legfelső működési helyzetben mutatja. Mint látható, az 53 fonalbevivő ebben a helyzetben mindkét vetülékbevivő tűt átfogja. Az 53 fonalbevivő az 51 kötőfonalat alulról, a 41 rögzítőfonalat viszont felülről vezeti be, mint az a 6. ábrán látható. Ennek következtében a 37 kötőtű a kötőfonalból egy 51’ hurkot egyrészt a 30 és 34 vetülékbevivő tű között, másrészt a szádnyílásból kibújt 31 és 35 vetülékfonal között húz át. Az előző vetülékből még a kötőtűn lóg egy 51” hurok a kötőfonalból és egy 41” hurok a rögzítőfonalból. Miután maga a 41 zárófonal is be van fektetve a 37 kötőtű nyitott fejébe, ezért a két, 41” és 51” hurok áthúzása egy új 65 szem képzésével történik. A 35 vetülékfonal mindenkori bevezetett hosszának mindkét kiviteli alaknál nagyobbnak kell lennie, mint a 31 vetülékfonal bevezetett hosszának. Míg a 31 vetülékfonal lényegében csak egy 24 egyrétegű középső részt képez, addig a 35 vetülékfonalból kell járulékosan képezni a két, 21’ és 22’ szegélyrész szövetét. A 2-4. ábra szerinti kiviteli alaknál a 35 vetülékfonalnak még hosszabbnak kell lennie, mivel ott ebből képződik még a 28’ szemsor is és ebből a szemsorból még hurkokat húzunk az egyrétegű középő részbe. A hevederszalagok kifogástalan előállításához a két vetülékfonalat aktívan kell bevezetni és gondos-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3
