178968. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés apró szemcsés szilárd anyag, különösen szén, változatlan nedvességtartalom melleti melegítésére és adagolására
7 178968 8 gyakorlatilag változatlan marad a felmelegítés folyamán, Az anyag hőmérséklete viszont az 1 tartályon való áthaladás közben a rendszerben beállítható és maximálisan az anyag felületi nedvességtartalmának forráspontja körüli értékre növekszik. Miután a már felmelegített anyag az 1 tartályon keresztülhaladt, a 4 adagoló 5 szekrényének felső síkján kiképzett réseken keresztül az alsó síkra hull, ahonnan a 6 tolattyú viszonylagos elmozdulása következtében, az alsó sík résein keresztül a 7 tölcsérbe kerül. A 4 adagoló az anyagot az 1 tartály keresztmetszetének valamennyi pontján egyenletesen üríti. Mivel az 5 szekrény alternatív mozgásának adott lökethossza megegyezik a felső síkja réseinek szélességi méretével, ezek a rések egy löket alatt az 1 tartály teljes keresztmetszetével érintkezésbe kerülnek. így tehát az anyag ürítése az 1 tartály valamennyi pontján akadálytalanul végbe mehet. A kibocsátott anyag mennyiségét a 4 adagoló főrészeinek egymáshoz viszonyított mozgása határozza meg. A 4 adagolón átbocsátható anyag mennyiségét adott alsó és felső határ között fokozatmentesen lehet szabályozni. Amint az anyag a 4 adagolón át a gyűjtő-terelő 7 tölcsérbe kerül, már nedvesség felvevő közeggel, levegővel érintkezik. így az adott esetben forrásponton levő nedvességtartalmának egy részét le tudja adni. Kívánt esetben a 7 tölcsérben a felmelegített anyagot még át is lehet szellőztetni. Ezáltal az anyag eredeti nedvességtartalma, a felmelegítés folyamán felvett fizikai hőtartalomnak megfelelően, mintegy 3—4%-kal csökkenthető. így a berendezést szárítási célokra is lehet használni. Amennyiben a berendezést csupán anyagtárolásra és adott feltételek között adagolásra kívánjuk felhasználni, akkor csak 1 tartályból, 4 adagolóból és gyűjtőterelő 7 tölcsérből áll. Jelentős előnye eljárásunknak, hogy a találmány szerinti melegítéssel jól megközelíthető a szárításos technológiával elért nedvességtartalom anélkül, hogy a szárításos technológiára jellemző jelentős szárítási többlet-költség jelentkezne. Ugyanakkor viszont, a melegítésnek a szárítás nélküli hagyományos eljáráshoz képest nincs lényeges többlet-energia igénye. A technológia sokkal egyszerűbb, olcsóbb, és üzembiztosabb, de főleg energiatakarékosabb, mint a szárításos módszer. A találmány szerinti melegítéssel az anyag eredeti nedvességtartalma nem növekszik, hanem változatlan mértékű marad, sőt adott esetben csökken, vagy csökkenthető. Ez darabosításnál, pl. szénbrikettezésnél azt eredményezi, hogy kevesebb kötőanyaggal jobb minőségű, előnyösebb szilárdsági tulajdonságú, jobban szállítható, rakodható és tárolható végterméket kapunk, mint a szárítás nélküli hagyományos eljárásnál. A kötőanyag-megtakarítás ilyen körülmények között 1— 2%-ra adódik, ami például 400 000 t éves brikett-termelés esetén 4000—80001 megtakarított bitumen mennyiséget jelent. Az ilyen brikett egyébként — nem elhanyagolhatóan — környezetvédelmi szempontból is előnyösebb, mivel a kevesebb kötőanyag miatt kisebb a füst- és korom képződése. Előnyös az is, hogy a melegítő gőzfűtés zárt körfolyamatú, így itt gyakorlatilag a közvetlen gőzfűtés gőzfűtés vesztesége is elmarad, a kondenzátum pedig hasznosítható. A találmány oltalmi köre nem korlátozódik az előbbiekben ismertetett példakénti alkalmazásokra felhasználási területekre. Szabadalmi igénypontok: 1. Eljárás 0-10 mm szemösszetételű szilárd anyag különösen szén melegítésére és adagolására, miközben az anyag nedvességtartalma gyakorlatilag nem változik, azzal jellemezve, hogy az anyag szemcséit környezettől elzártan, gravitációs térben, turbulens mozgással áramoltatjuk, a szemcséket mozgás közben hőhordozó közeg segítségével közvetett úton felmelegítjük, majd a felmelegített anyagot adagolás mellett elvezetjük. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a felmelegített anyagot az adagolás után átszellőztetjük. 3. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy az anyagot kisnyomású telített vagy kissé túlhevített vízgőzzel melegítjük fel. 4. Berendezés az 1—3. igénypontok bármelyike szerinti eljárás foganatosítására, azzal jellemezve, hogy álló, adott esetben felül nyitott, célszerűen állandó keresztmetszetű tartálya (1), a tartályban (1) elrendezett csőelemekből (3) kialakított hőcserélője (2), a tartály (1) alján vízszintes síkban alternatív mozgás végzésére alkalmas adagolója (4) és az adagoló (4) után zárt, vagy nyitott gyűjtő-terelő tölcsére (7) van. 5. Berendezés 0—10 mm szemösszetételű, szilárd anyag, különösen szén tárolására és adagolására, azzal jellemezve, hogy álló, adott esetben felül nyitott, célszerűen állandó keresztmetszetű tartálya (1) és a tartály (1) alján vízszintes síkban alternatív mozgás végzésére alkalmas adagolója (4), továbbá az adagoló (4) után gyűjtőterelő tölcsére (7) van. 6. A 4. igénypont szerinti berendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a hőcserélőnek (2) vízszintes és/vagy az anyag áramlási irányára merőleges tengelyű, célszerűen háromszög alakú csőosztásban elrendezett csőelemei (3) vannak. 7. A 4. vagy 5. igénypont szerinti berendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy az adagoló (4) célszerűen két síkban elrendezett szekrényből (5) és a szekrény (5) síkjai közötti tolattyúból (6) van kialakítva, a szekrény (5) alternatív mozgásának lökethosszúsága állandó, a tolattyú (6) mozgásának lökethosszúsága pedig változtatható, a löketszám kívánt esetben fokozatmentesen szabályozható, mozgásuk sebessége különböző nagyságú, azonos irányú, azonos vagy ellentétes értelmű, továbbá a szekrény (5) síkjain a tartály (1) szélességi méretén célszerűen átfogó rések vannak elrendezve. 8. A 7. igénypont szerinti berendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a rések a szekrény (5) lökethosszúságának megfelelő szélességűek, egymás-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 4
