178967. lajstromszámú szabadalom • Sínenjáró kocsikat továbbító berendezés

178967 4- a tolófejek a dugattyúrudak tolólöketében ad­ják át a kocsitengelyekre a tolóerőt, aminek követ­keztében azokat kihajlásra is méretezni kell. A találmány célja olyan kocsitovábbító beren­dezés kialakítása, amely a fenti hátrányokat kiküszö­bölve alkalmas a vonóerőt nagyobb mozgástarto­mányban átadni a kocsisornak, ezáltal annak mozgá­sa egyenletesebb lesz, másrészt a tolófejeket mozga­tó dugattyúrudak a hűzóterhelés következtében na­gyobb vonóerőt tudnak biztosítani, mint a hasonló, tolólöketű berendezések. A találmány szerinti kocsitovábbító berendezés azon a felismerésen alapul, hogy a munkahengerek dugattyúrűdjaira szerelt tolófejek mozgástartomá­nyát úgy határozzuk meg a munkahengerek elrende­zésével vagy a dugattyúrudak hosszának megválasztá­sával, hogy a mozgástartományok egymáshoz képest célszerűen egy lökethossznyi távolságra el vannak tolva, és ellentett szinkronmozgást végeznek, ezáltal kettő lökethossznyi távolságnak megfelelő úton képes a berendezés folyamatosan erőt közvetíteni a kocsitengelyekre. Másik lényeges felismerése a találmánynak, hogy a tolófejek a dugattyúrudak toló- vagy húzó löketé­­ben képesek erőt átadni a kocsitengelyeknek. Ezáltal a húzólöketben terhelt dugattyúrúd nagyobb erők átadására is alkalmas, mint ugyanazon dugattyúrúd tolóerők tekintetében, mivel húzó-igénybevételnél a dugattyúrúd kihajlásával nem kell számolnunk. A kitűzött cél elérésére, vagyis avégett, hogy a találmány szerinti kocsitovábbító berendezés közel folyamatos mozgást biztosítson a kocsisornak, és a dugattyúrudak a lehető legnagyobb erő átvitelére alkalmas igénybevételnek legyenek kitéve, a berende­zés legalább kettő, közel azonos löketű, egymással párhuzamosan elrendezett munkahengerekből áll, mindegyik munkahenger dugattyúrúdjához a munka­löket alatt a kocsitengelyhez támaszkodó tolófej van csatlakoztatva. A két tolófej mozgástartománya egy­máshoz viszonyítva célszerűen egy lökethossznyi távolságra el van tolva, és a tolófejek a dugattyúru­dak húzó vagy toló löketében képesek erőt átadni a kocsitengelyre. A találmány szerinti kocsitovábbító berendezés egyik lehetséges kiviteli alakjánál hidraulikusan vagy pneumatikusan működtetett két azonos löketű mun­kahenger, amelyeknek dugattyúrúdjai egyenlő hosz­­szúságúak, egymással párhuzamosan azonos irányba fektetve, úgy vannak elrendezve a kocsitengelyek síkja alatt, hogy a munkahengerek egymáshoz vi­szonyítva hosszirányban egy lökethossznyi távolságra el vannak tolva. A két munkahenger ellentett szink­ronmozgást végez, amelyet a munkahengerek sorba­­kapcsolt működtetése tesz lehetővé. Mindkét dugattyúrúd szabad vége egy-egy csúszóvezetékben mozgó kocsira szerelt tolófejhez van csatlakoztatva, amely a kocsitovábbító berendezések ismert eleme, és amelyre az jellemző, hogy az alternáló mozgása során csak az egyik irányba haladva képes a kocsi­­tengelyre erőt átadni. A példa szerinti kiviteli alak­nál a tolófejek a dugattyúrudak húzólöketében képesek erőt átadni a kocsitengelyekre. A találmányt két kiviteli példa kapcsán rajzok alapján ismertetjük közelebbről. A mellékelt rajzo­kon az 1. ábra a találmány szerinti húzó munkalöketű berendezés elölnézetben, a 2. ábra a találmány szerinti húzó munkalöketű berendezés fölülnézetben, a 3. ábra a találmány szerinti húzó-toló munkáin, ketű berendezés elölnézetben, a 4. ábra a találmány szerinti húzó-toló munkalö­ketű berendezés fölülnézetben. A példaként bemutatott egyik lehetséges alaknál - amint az az 1. és 2. ábrán látszik - a 3 és 4 munkahengerek, a 2 alapkeretre vannak szerelve úgy, hogy a 3 és 4 munkahengerek az 1 és 13 sínek között fekszenek a 11 és 12 kocsitengelyek által meghatározott sík alatt. Ugyancsak a 2. alapkeretre vannak szerelve a 7 és 8 vezetékek, amelyek az 5 és 6 csúszókocsik mozgástartományában azok megve­­zetésére szolgálnak. Az 5 és 6 csúszókocsikra vannak szerelve a 9 és 10 tolófejek, amelyek csak a 14 és 15 dugattyúrudak húzólökete alatt támaszkodnak a 11 és 12 kocsitengelyeknek, és csak akkor képesek azoknak erőt átadni. A 9 és 10 tolófejek a 14 és 15 dugattyúrudak tolólökete során a 11 és 12 kocsiten­gelyekhez érve átbillennek azok alatt, mivel egy for­gáspont körül bíllenthetők, és az alaphelyzetbe való visszabillenésüket farnehéz kialakításuk biztosítja. A 3 és 4 munkahengerek egymás mellett, egyirányba fektetve, egymáshoz viszonyítva egy lökethossznyi távolságra eltolva vannak elrendezve. A 3 és 4 mun­kahengerek — amelyek a példa szerinti kiviteli alak­nál hidraulikus és pneumatikus működtetésűek egy­aránt lehetnek — ellentétes szinkronmozgást végez­nek, amelynek következtében lehetővé válik a 9 és 10 tolófejek két szélső helyzete közti teljes mozgás­­tartományban a folyamatos húzóerő biztosítása a kocsisor számára. A 3. és 4. ábrán látható kiviteli alaknál az elren­dezés annyiban tér el az 1. és 2. ábrán látható kiviteli alakétól, hogy itt a 3 és 4 munkahengerek egymás mellett, szembefordított helyzetben vannak elrendezve. Ebből az elrendezésből adódóan a 9 to­lófej húzólöket alatt, a 10 tolófej tolólöket alatt adja át a 11 és 12 kocsitengelyekre a húzó- illetve tolóerőt. Ezzel a kiviteli formával a berendezés szer­kezeti hosszát tudjuk csökkenteni úgy, hogy az 1. és 2. ábrán ismertetett megoldással lényegében azonos mozgástartományban mozognak a tolófejek. A találmány szerinti megoldásnak a leírásban is­mertetett előnyei a sínenjáró kocsik minden fajtájá­nál alkalmazva érvényesülnek, de a legelőnyösebben a bányabeli csillemozgatásoknál, vagyis olyan helye­ken, ahol a kis mélységi helyfoglalás és a könnyű hozzáférhetőség is jelentős gazdaságossági tényező a szerkezeti kialakítás és az üzemeltetés költségténye­zői mellett. Szabadalmi igénypontok: 1. Sínenjáró kocsikat továbbító berendezés, amelynek a kocsik tengelysíkja alatt legalább kettő, 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Thumbnails
Contents