178965. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés aszinkron gép szabályozására

n 178965 egy továbbfejlesztett kiviteli alakja ezenkívül lehető­vé teszi azt is, hogy egyszerű és olcsó módon ehhez a fordulatszámtartományhoz egy további nagyobb fordulatszámtartományt illesszünk, amelyben az aszinkron gép maximális teljesítménye állandó ma- 5 rád. Ez egyszerű módon úgy történik, hogy a 7 vezetékből az 50 különbségképző hely felé leágazó 46 vezetékben egy előnyösen beállítható, az ábrán fel nem tüntetett feszültségkorlátozót helyezünk el, amely megakadályozza egy előre adott forgórész for- 10 dulatszámtól a 28 tachométer generátor által szolgál­tatott feszültség növekedését a 46 vezetéken, ha a for­górész fordulatszáma tovább növekszik, azaz ebben a felső fordulatszám-tartományban a feszültség a 46 ve­zetékben állandó marad. Ezzel szemben ebben a felső 15 fordulatszám-tartományban a 26’ különbségképző helyhez vezető és a T ellenállást tartalmazó vezeték­ben a 28 tachométer generátor által szolgáltatott feszültség továbbra is a forgórész fordulatszámával arányosan változik. A 46 vezetékben alkalmazott 20 feszültségkorlátozó következtében ebben a felső for­dulatszámtartományban, amelyben a feszültségkorlá­tozó a 46 vezetékben a feszültséget állandó értéken tartja, az aszinkron gép számára olyan viszonyok álnak elő, amelyek megfelelnek egy mellékáramkörű 25 egyenáramú gép azon fordulatszám-tartományának, amelyet mezőgyöngítési tartománynak neveznek. A többi fordulatszám-tartományban, amelyben a fe­szültség a 46 vezetékben arányos a 28 tachométer generátor kimenő feszültségével, az aszinkron gép 30 közelítően szintén úgy viselkedik, mint egy mellék­­áramkörü egyenáramú gép. A 41 összegező a rávezetett jeleket összegezi. Ha a 42 gerjesztőáram szabályozóról kapott jel negatív, 35 ami generátorüzemben fordul elő a 10 aszinkron gép kapocsfeszültségének változása miatt, akkor ez meg­felel egy negatív jel hozzáadásának a 28 tachométer generátorról a 45 vezetéken át a 41 összegezőhöz vezetett pozitív jelhez. A negatív összeadást kivonás- 40 nak is nevezhetjük, ezért összeadás alatt egy kivonó működés módját is érthetjük. Az ezen a módon történő negatív összeadás helyett az a megoldás is választható, hogy a geijesztőáram szabályozó kime­nete polaritását a motorüzemből a generátorüzembe 45 való átmenetkor nem változtatja, de a 41 összegezőt ennél az átmenetnél összeadásról kivonásra kell át­kapcsolni, vagy ehelyett a 42 geijesztőáram szabá­lyozóról a 41 összegezőbe vezető vezetékbe generá­torüzemnél egy invertert lehet kapcsolni, amely a 42 50 geijesztőáram szabályozó kimenő jelét csak generá­torüzemben invertálja. Szabadalmi igénypontok: 55 1. Eljárás aszinkron gép szabályozására, amely­nek fordulatszámát az állórészáram befolyásolásával szabályozzuk, azzal jellemezve, hogy a beszabályo­zott fordulatszámon az aszinkron gép állórészfeszült­­ségét úgy tartjuk mindig állandó értéken, hogy az állórészfeszültség terhelésváltoztatásra fellépő eltéré­seinek kiküszöbölésére a forgórész szlipfrekvenciát változtatjuk az állórészáram frekvenciájának az állórészáram változási sebességénél gyorsabb változ- 65 tatásával, eközben az állórészáram frekvenciáját olyan tartományban változtatjuk, hogy hatására a forgórész szlipfrekvenciája kisebb legyen, mint a gép forgatónyomaték-forgórészfrekvencia karakterisztiká­jának billenési pontja és szinkronpontja közötti különbség. 2. Berendezés aszinkron gép szabályozására amely vezérelhető frekvenciájú statikus váltóirányí­tón át változtatható állórészárammal van táplálva & amelynek fordulatszáma szabályozható és forgórész frekvenciája vezérelhető, az 1. igénypont szerinti el­járás foganatosítására, azzal jellemezve, hogy az állórészfeszültséget és ezzel az aszinkron gép (10) gerjesztőáramát tehetetlenségmentesen szabályozó geqesztőáram-szabályozót (42) tartalmaz, amelynek bemenetére különbségképző helyen (50) keresztül az állórész feszültséggel arányos feszültséget hordozó vezeték (44) és az aszinkron gép (10) forgórészének fordulat számával arányos feszültséget hordozó veze­ték (46) csatlakozik, továbbá a geijesztőáram-szabá­­lyozó (42) kimenete egy összegező (41) egyik beme­netével van összekötve, az összegező (41) másik be­menetére a forgórész fordulatszámával arányos fe­szültséget hordozó vezeték (45) van kapcsolva, to­vábbá az összegező (41) kimenete közvetve a váltó­irányító (19) frekvenciavezérlő bemenetére van kötve. 3. A 2. igénypont szerinti berendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a geijesztőáram-szabá­­lyozó (42) egy P szabályozó. 4. A 3. igénypont szerinti berendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a P típusú geijesztő­­áram-szabályozó (42) egy ohmos ellenállással vissza­csatolt igen nagy erősítésű műveleti erősítő (47). 5. A 2. igénypont szerinti berendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a váltóirányító (19) elé egy induktivitás (24) van kapcsolva. 6. A 2—5. igénypontok bármelyike szerinti be­rendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy az aszinkron gép (10) előírt fordulatszámát beállító alapjeladót (20) tartalmaz. 7. A 2—6. igénypontok bármelyike szerinti be­rendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy az aszinkron gép (10) többfázisú, előnyösen háromfá­zisú váltakozóáramú aszinkron gép. 8. A 2—7. igénypontok bármelyike szerinti be­rendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy az aszinkron gép (10) rövidrezárt forgórésszel rendelke­zik. 9. A 2—8. igénypontok bármelyike szerinti be­rendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a váltóirányító (19) elé egy Pl fordulatszámszaba­­lyozóval és ennek alárendelt Pl áramszabályozóv szabályozott statikus egyenirányító (14) van kap­csolva, amelynek kimenete induktivitáson (24) at a váltóirányítóra (19) csatlakozik. 10. A 2-9. igénypontok bármelyike szerinti be­rendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy 32 összegező (41) kimenetére feszültség-frekvencia a lakító (52) van kapcsolva. 11. A 2-10. igénypontok bármelyike szerinti be­rendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy az összegező (41) kimenete arányos átviteli tag(o )on 6

Next

/
Thumbnails
Contents