178951. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szádfal padlók beverésére köves altalajba, valamint eljárás szádfal lehorgonyzás készítésére
7 178951 8 furatok és a 3 vízszint mélysége. Mindegyik 2 furat benyúlik az esetlegesen meglevő 4 fedőrétegen keresztül a 6 köves altalaj felső rétegébe. A szádfal kihorgonyzására a pallókat a 6 köves altalajban olyan mélységre kell beverni, amely megközelítően megfelel a 2 furatok mélységének a 6 köves altalajon belül (például 30 cm). Mindegyik 2 furatot a 8 csővel kibéleljük, és így a 4 fedőrétegből nem eshet a friss furatba laza göröngy. A fúrás befejezésekor a 8 csövön keresztül a 10 tartályt helyezzük megközelítően a furat aljára. A tartály előnyösen a PVC-csődarabból áll, és mindkét végén egy-egy fedéllel van lezárva. Az egyik fedélen található a nem ábrázolt, vízálló átvezetés a tartályban elhelyezett, vázlatosan ábrázolt 12 robbanótöltet gyújtásához. A 10 tartály alsó végén a 14 felhajtóerő-kompenzáló fékek vannak elhelyezve, amelyek a tartály behelyezésekor a 2 furatba ráfekszenek a tartályra, és a tartálynak a furatból kifelé irányuló mozgásakor megfeszülnek, és a tartályt rögzítik a furaton belül. A tartály elhelyezése után a 8 csövet kihúzzuk a 2 furatból, ekkor a fedőréteg rögjei a furatot a tartállyal együtt ismét maguk alá temetik. Ez természetesen csak akkor történik meg, ha a 4 fedőréteg laza, szemcsés anyagból van. Amennyiben a 4 fedőréteg szilárdabb anyagból van, a furat lényegében teljesen megmarad, ami a találmány szerinti eljárás kivitelezése szempontjából lényegtelen. A 2. ábrának megfelelő ábrázolástól eltérően minden hátrány nélkül lehet a 4 fedőrétegből hordalékot tölteni a 2 furat és a 10 tartály külső oldala közötti közbenső térbe. A tartályon belül mindegyik esetben megfelelően nagy expanziós tér marad a 12 robbanótöltet gyújtása után az elő-expanzióhoz. A környezet terhelhetőségétől, illetve a készítendő szádfal hosszától függően a 12 robbanótölteteket szakaszonként vagy egyszerre robbantjuk, aminek következtében a 2 furatok között a szerkezet roncsolódása a kívánt mértékben megtörténik. A robbanó hatást, valamint a furat-mélységet előzőleg próba-fúrásokkal és próba-robbantásokkal empirikusan meghatározzuk, - ehhez általában 2-3 kísérlet elég - és így rendkívül nagyarányú a sikeres robbantások száma. A 2 furatból kiinduló nyomóhullámok különösen az 1. ábrán vázlatosan jelölt, pont-vonalkázott 5-ös vonallal kihúzott kúpon belül végzik el a 6 köves altalaj legintenzívebb roncsolását, ami elsősorban arra vezethető vissza, hogy a két 2 furatból kiinduló, mintegy 6000 mjmp sebességű nyomóhullámok találkozásakor és az újonnan képződött repedéseken belül a 6 köves altalajban reflektálódnak, felerősödnek vagy gyengülnek anélkül, hogy a köves altalajt elmozdítanák. A fedőréteg egy részét feldobják, azonban az lényegében függőlegesen visszasüllyed, mivel a felette levő víz lefékezi. A szakaszok, illetve mindegyik 12 robbanó töltet robbantása után a talajszerkezetben alig lép fel változás. A fedőréteg most is, mint eredetileg, esetenként erősen változó vastagsággal fekszik fel a külsőleg alig változott 6 köves altalajra, amely azonban most már verhető. A 6 köves altalajban esetlegesen bennmaradó tartálymaradványok nincsenek hátrányos hatással a későbbi verésre, mivel a szádpalló alsó pereme szétaprítja, illetve oldalra nyomja azokat. A próbák megmutatták, hogy a szokásos szádpallók 25-40, legrosszabb esetben 50 ütésszámmal 10 cm-t verhetők be a szerkezetében szétroncsolt 6 köves altalajba. A találmány szerinti eljárást a szádpallók beverésére olyan talajszerkezet mellett írtuk le, amelynél a 6 köves altalaj felett a 4 fedőréteg és az felett víz helyezkedik el. A találmány szerinti eljárás természetesen olyan 6 köves altalaj verhetővé tételére is alkalmazható, amely ilyen 4 fedőréteg nélkül nyitottan fekszik. Az ilyen, nagyon egyszerű talajszerkezet azonban nagyon ritka, és így a fedőréteget kell normál esetnek tekinteni. Különösen itt alkalmazható a találmány szerinti eljárás előnyösen és kedvező költséggel a szádpallók beverésére. A 3. és 4. ábrák alapján a következőkben írjuk le, hogy a szádfal részére hogyan történik a horgony találmány szerinti rögzítése a víz alatt elterülő köves altalajba. A 3. ábrán tipikus partszakasz vázlatos metszete látható, amelyet all szádfal segítségével erősítünk meg és egyengetünk. All szádfal egyes 16 szádpallói a verhető 4 fedőrétegen keresztül a sziklás 6 köves altalajba vannak beverve, ami az előzőekben leírt eljárás alapján történik. A 11 szádfal egyes 16 pallóinak felső végei a 8 övgerenda segítségével vannak felső véggé összefogva. A 11 szádfal jobb oldalán levő terület, amelyik az ábrázolt esetben még vízzel van töltve, a partszakasz rögzítése és kiegyengetése után töltőanyaggal lesz feltöltve, és így a 11 szádfalra balra irányuló talajnyomás fog nehezedni. A 11 szádfalban a talajnyomás olyan hajlítónyomatékot és nyíróerőt hoz létre, amelyet a 11 szádfal önmagában nem tud kompenzálni. Emiatt all szádfal hosszában előnyösen azonos távolságokban kihorgonyzást kell alkalmazni, amit általában a part felőli oldalon, megközelítően 45°-ban ferdén a szádfal felső oldalától lefelé haladó 20 horgonyok formájában szoktak elhelyezni. A 20 horgonyok eddig szögidom, illetve lapos idom alakkal rendelkeztek, a találmány szerint azonban horgonyként a 16 pallóval azonos szádpallót lehet alkalmazni. A 20 horgony-pallók elhelyezésére azonos szög alatt, amely alatt később a 20 horgony elhelyezkedik, legalább egy 22 furatot kell a 4 fedőrétegen keresztül a 6 köves altalajba fúrni, amelynek átmérője kb. 32—65 mm. A fúrás haladtával egyidejűleg a csövet (nincs ábrázolva) kell bevezetni, hogy a 22 furat a fúró kihúzása után ne ömöljék be. Ezen a csövön keresztül azután az egy vagy több vízálló, a robbanótöltetet tartalmazó tartályt helyezünk a 22 furatba, biztosítva a felfelé mozdulás ellen. Ezt követően a csövet ki lehet húzni, a 22 furat részbeni vagy teljes beomlása lényegtelen. A fennálló talajviszonyoktól függően egyetlen 2 horgonypallóhoz egyetlen 22 furat is elég lehe j azonban szükségessé válhat két egymás mellett felCTO 22 furat elhelyezése, és a vízmentes tartályon be megfelelő robbanótöltetekkel való ellátása. Altató egy robbanótöltet-tartály elég furatonként, azon an — különösen hosszú furatoknál — egyetlen tállyal és az abban levő robbanótöltettel nem nun g érhető el a furatokat körülvevő kövezet megfele oe egyenletes megváltozása a furat tengelye men > 5 10 15 20 2'5 30 35 40 45 50 55 60 65 4
