178949. lajstromszámú szabadalom • Készülék folyamatosan menesztett fémtestek közvetlen hevítésére villamos ellenállással
178949 MAGYAR NÉPKÖZTARS ASAG SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGALATI TALÁLMÁNY Bejelentés napja: 1976. XI. 23. (PO-624) Nemzetközi osztályozás: H 05 B 3/00, C 21 D 9/00 ORSZÁGOS találmányi HIVATAL Közzététel napja: 1979. I. 27. Megjelent: 1983. X. 31. Feltalálók: Szabadalmas: dr. Prohászka János egyetemi tanár 52%, Dénesi Imre gépésztechnikus 38%, Budapesti Műszaki Egyetem, Funovits László szakoktató 5%, Hídvégi Tibor műszerész 5%, Budapest Budapest Készülék folyamatosan menesztett fémtestek közvetlen hevítésére, villamos ellenállással 1 A találmány készülék, folyamatosan menesztett fémtestek közvetlen hevítésére, villamos úton. Folyamatosan menesztett, keresztirányú méretüknél lényegesen nagyobb hosszúságú fémtestek, mint például rudak, csövek, szalagok, huzalok, folyama- 5 tos, közvetlen hevítése, illetőleg izzítása, rajtuk keresztül (át) vezetett villamos áram révén, főként a kisebb keresztméretű, nagyobb minőségi követelményű fémtestek gyártásában terjedt el. Az eddig ismert, erre szolgáló készülékekben a menesztett !0 fémtest többnyire görgőkön vagy görgők között van futtatva, amely görgők nemcsak a fémtest vezetésére szolgálnak, hanem egyben villamos kontaktusok is. A villamos áram ily módon történő hozzávezetésének több hátránya, illetőleg nehézsége van. i5 A fémtest menesztésekor a görbült felületű kontaktus, például görgő, „legördül” a fémtest felületén és annak következtében a villamos érintkezés a két fémfelület között többnyire tökéletlen, amit fokoz az, hogy a menesztett fémtest felületén kenőanyag 20 maradványoktól, szulfidoktól, oxidoktól, vagy egyéb szennyeződésektől, vagy azok miatt, gyakran rossz vezető réteg képződik és emiatt az áram átvezetése szikrázással, átütéssel vagy a fémtest felületének roncsolódásával jár vagy járhat együtt. Ezt a folyamatot 25 a fémtest menesztési sebességének a növelése fokozza. Mindezeknek a hátrányoknak a kiküszöbölésére több megoldást javasoltak, amelyek azonban bonyolultságuk és egyéb nehézségek miatt a gyakorlatban nem váltak be. 1n Egymáshoz képest mozgó elemek között történő áram átvezetésnek egy másik, ismert módja, csúszó érintkezők alkalmazása, vagyis az áram átadása olyan csúszó érmtkezőkön keresztül, mint amilyenek például a villamos járművek áramszedői, vagy a forgógépek szén-, grafit- vagy bronzkeféi is, amelyek az áramot a helytálló vagy rögzített vezetékkel érintkezve és mozgás közben azon elcsúszva, veszik le. Az ismert csúszó kontaktusos megoldás azonban a folyamatosan menesztett fémtestek közvetlen, hevitő áramának átadására, mivel a fémtest felhevítéséhez, izzításához, szükséges áramsűrűség, az ismert csúszó kontaktusokhoz használható áramsűrűségnél legalább egy nagyságrenddel nagyobb, I > 25- A/cm2, az ilyen célú készülékeknél, éppen a tökéletlen érintkezés miatt, eddig nem volt alkalmazható. További nehézséget okoz az a körülmény, hogy az ismeretes hevitő készülékek áramátadó kontaktusai közül, legalább egy, a felhevitett, vörösen, sőt sárgán izzó fémtesttel, folyamatosan érintkezik. Az ezáltal létrejövő, túlzott hőhatás a kontaktus gyors tönkremenését eredményezi. Nehézséget okoz még az is, hogy a fém izzó állapotban sokkal lágyabb, mint hidegen és emiatt a kontaktuson, „átcsúszása” közben, a felületébe többé-kevésbé mély árkok nyomódhatnak, amellett az izzított rész hossza és keresztmetszete is megváltozhat. A találmány értelmében, az előzőekben ismertetett hátrányokat és nehézségeket azáltal kerüljük el, illetőleg hidaljuk át, hogy a folyamatosan menesz-178949
