178936. lajstromszámú szabadalom • Statikus frekvenciaváltóról táplált státor-frekvencia változtatással működő aszinkron- vagy szinkronmotoros hajtás nyomaték-szög szabályozással

MAGYAR NÉPKÖZTARSASAG SZABADALMI 178936 LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Nemzetközi osztályozás: Bejelentés napja: 1979. XI. 16. (MA-3239) H 02 P 7/°° ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Közzététel napja: 1981. IX. 28. Megjelent: 1983. Vili. 31. Feltalálók: Szabadalmas: Horváth Miklós okleveles villamosmérnök, dr. Járdán R. Kálmán okleveles villa- Magyar Tudományos Akadémia mosmernök, Budapest, Számítástechnikai és Automatizálási Kutató Intézete, Budapest Statikus frekvenciaváltóról táplált státor-frekvencia változtatással működő aszinkron vagy szinkronmotoros hajtás nyomaték-szög szabályozással 1 A találmány tárgya áraminverterről táplált, státor­­-frekvencia változtatással működő aszinkron vagy szinkronmotoros hajtás, amely feszültség vagy áram­alapjel bemenetű vezérlőegységgel rendelkező egyen­irányítóból, impulzusbemenetű vezérlőegységgel ren- 5 delkező inverterből, valamint az egyenirányító és az inverter közé kapcsolt közbenső áramkörből áll, to­vábbá az inverter kimenetére aszinkron vagy szink­ronmotor csatlakozik. Ismeretes, hogy a szinkron és a kaiickás forgóré- ío szű aszinkron motorok veszteségmentes fordulat­szám szabályozása a státos-frekvencia változtatásával valósítható meg. E célra szolgál az ún. közbenső körös statikus frekvenciaváltó, amely hálózathoz csatlakozó egyenirányítóból, motor kapcsaihoz csat- 15 lakozó inverterből, és az egyenirányító és az inverter közötti közbenső áramkörből épül fel. Az inverter táplálása vagy feszültség-, vagy áramgenerátoros jel­leggel történhet, az előbbit gyakran feszültséginver­­teres, az utóbbit áraminverteres frekvenciaváltónak 20 nevezik. A frekvenciaváltós hajtások néhány ismert megoldását a Siemens Zeitschrift 45, 19/1971 száma a 753—757. oldalon ismerteti. Az áraminverteres frekvenciaváltók legismertebb változatának tulajdon­ságaival pl. az ETZ—A Bd. 96(1975)H.l 1. száma az 25 S20-523. oldalon foglalkozik. Egy hajtással szemben támasztott szabályozás­technikai követelmények a hajtás statikus fordulat­­szám-nyomaték jelleggörbéivel és dinamikus paramé­tereivel jellemezhetők. Az előírt statikus jelleggörbék 30 az esetek túlnyomó többségében olyanok, hogy a beállított (tág határok között változtatható) fordu­latszámot egy meghatározott maximális nyomaték alatt előírt pontossággal tartani kell, a maximális nyomaték elérésekor pedig a nyomatékot kell állandó értéken tartani. Egy adott fordulatszám-nyomaték munkapont beállítására elvileg többféle lehetőség van a rendelkezésre álló paraméterekkel (fluxus, státor frekvencia, szlip). Az egyes munkapontok — a motor szempontjából azonosan - mind feszültség­mind áraminverterrel beállíthatók. A kívánt statikus jelleggörbék kialakítására - mint a hivatkozott példák is mutatják — általá­ban két beavatkozási lehetőség áll rendelkezésre, az egyik az egyenirányító vezérlőjele (a motor feszült­ség vagy áramalapjele), a másik az inverter vezérlő­jele (a státor-frekvenciát befolyásoló jel). Számos eljárás és stratégia ismeretes az egyenirá­nyító és az inverter vezérlőjelének előállítására. A gyakorlat számára az olyan eljárás a legmegfelelőbb, amelynél az egyenirányító és az inverter vezérlőjelé­nek létrehozásához nincs szükség fordulatszám érzékelőre a frekvenciaváltóból és a motorból álló rendszer működőképességének biztosítása céljából. Az ilyen jellegű megoldás nemcsak abból a szem­pontból jelent előnyt, hogy kisebb fordulatszám­­-pontossági igényű esetben a fordulatszám érzékelő elhagyható, hanem a hajtás alkalmazhatóvá válik olyan esetekben is, amelyeknél nincs is lehetőség a fordulatszám érzékelő felszerelésére. 178936

Next

/
Thumbnails
Contents