178917. lajstromszámú szabadalom • Berendezés építőelemek hőérlelésére

178917 MAGYAR NÉPKÖZTARSASAG SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Bejelentés napja: 1978. IX. 15. (El—812) Nemzetközi osztályozás: F 27 D 7/02 ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Közzététel napja: 1981. X. 28. Megjelent: 1983. Vili. 31. Feltalálók: Szabadalmas: Kiss Károly okleveles gépészmérnök, Cséfalvay János okleveles gépészmérnök, Építéstudományi Intézet, Budapest Budapest Berendezés építőelemek hó'érlelésére 1 A találmány berendezés építőelemek hőérlelésére, főleg előregyártott beton vagy vasbetonelemek, pl. panelok szilárdulási idejének lerövidítésére. A beren­dezés egy vagy több a kezelendő építőelemeket be­fogadó érlelő kamrát tartalmaz, az érlelő kamra hőközlő szervekkel, pl. fűtőcső rendszerrel, továbbá az építőelemek tárolására és adott esetben mozgatá­sára alkalmas részekkel rendelkezik. Az építőelemek megszilárdítása azoknak az érlelő kamrában való be­juttatása és onnan való eltávolítása között a velük közölt hőmennyiség segítségével történik. A betonelemek hőérlelését eddig szakaszosan működő gőzölő kádakban végezték. A gőzölő kádak fűtése telített gőznek a kádakba való közvetlen be­hívásával történhet. E módszernél a beton megszilár­dulásához szükséges hőmennyiségen kívül a nedves­séget is automatikusan szolgáltatja a kádba bevitt telített gőz. Az ismert ún. közvetlen behívásos hőérlelésnek jelentős hátrányai vannak. Ezek közül a legfonto­sabb az, hogy a hőenergiát hordozó gőz - hőtartal­mának csökkenése közben — kondenzálódik, a kon­­denzálódás során pedig cementtel, olajjal stb. szeny­­nyeződik. A kondenzálódott és ily módon szennye­zetté vált hőhordozó közeget szennyvízként kell te­kintetni, mivel az újbóli fölhasználásra alkalmatlan. Az említett szennyeződés azonban nemcsak műszaki, hanem gazdasági szempontból is kedvezőt­len. Ennek mindenekelőtt az az oka, hogy a telített gőzt kazánban való előállítása előtt lágyítani kell, fölfűtése jelentős hőenergiát kíván, és a szennyező­dött kondenzvíz elvesztése miatt a lágyításra, vala­mint a gőz előállítására fordított hőenergia is veszen­dőbe megy. 5 A szakaszosan működő gőzölő kádakban végre­hajtott hőérlelésnél hátrányként mutatkozik az is, hogy a telített gőz hőfoka nagyobb, mint ami a cement érleléséhez optimálisan szükséges volna. Emiatt a gőznek a szabad betonfelúletttel való 10 közvetlen érintkezése a termék szilárdságát és felüle­ti minőségét egyaránt rontja. A találmány célja olyan hőérlelő berendezés kifej­lesztése, melynél elkerülhető az ismert berendezé­sek azon hibája, hogy a gőz, illetve a keletkező 15 kondenzvíz szennyeződjék, és így a gőz előállítására fordított költségek minden egyes érlelési ciklusban elvesznének. A találmány feladata ezen belül az érlelő beren­dezés olyan kialakítása, amely a szilárdítandó beton- 2o termék számára jó hatásfokkal tud hőmennyiséget közölni, amellett pedig az érlelő tér rendelkezik ál­landóan akkora relatív páratartalommal, amely az érlelési folyamat hatékony lefolyásához szükséges. További feladata a találmánynak az is, hogy a beren- 25 dezés és a segítségével végrehajtható műveletek auto­matizálhatok legyenek. A találmányi gondolat alapja az a felismerés, hogy - ellentétben a hagyományos érlelési módsze­rekkel — a termékkel közlendő hőmennyiséget zárt 30 rendszerben keringtetett hőhordozó közeggel kell az 178917

Next

/
Thumbnails
Contents