178904. lajstromszámú szabadalom • Herbicid hatóanyagként 4-amino-6-(terc-butil)-3-(metil-tio)-4,5-dihidro-1,2,4 triazin-5-ont és diklór-acetamid-tipusú antidotumot tartalmazó herbicid készítmények, valamint antidotum készítmények

MAGYAR

népköztársaság

SZABADALMI

LEÍRÁS

SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY

178904

Bejelentés napja: 1976. XI. 22.

(290-81)

Nemzetközi osztályozás:

A 01 N 9/02

Közzététel napja: 1981. IX. 28.

ORSZÁGOS

TALÁLMÁNYI Megjelent: 1983. VIII 31

HIVATAL

Feltalálók: Szabadalmas:

Dr. Görög Lászlóné okleveles vegyész 35%, Dudar Erzsébet kémia-fizika tanár Nitrokémia Ipartelepek, 15%, Gárdi Iván vegyészmérnök 20%, Kocsis Jenőné vegyészmérnök 15%, Gaál Fűzfőgyártelep Sándor vegyészmérnök 5%, Tasnádi Márta vegyésztechnikus 10%, Budapest

Herbicid hatóanyagként 4-amino-6-( terc-butil)-3-metil-tio)-4,5-dihidro-l,2,4-triazin-5-ont és diklór-acetamid-típusú antidotumot tartalmazó herbicid készítmények, valamint antidotum készítmények

1 2

A találmány olyan csökkentett fitotoxicitású herbicid készítményekre vonatkozik, amelyek 4-amino-6{terc-butil)-3-(metil-tio)4,5-dihidro-l,2,4-triazin-5- -on és ennek súlyára számítva 0,1—50 súly%-ban valamilyen (I) általános képletű antidotum elegyét tartalmazza - a képletben:

X, jelentése oxigén- vagy kénatom,

n értéke 0 vagy 1,

Rí és R2 együtt — adott esetben metilcsoporttal egyszeresen vagy kétszeresen helyettesített — pentiléncsoportot jelent - összesen 0,5—95 súly% mennyiségben, legalább egy szilárd és/vagy cseppfolyós vivőanyaggal — előnyösen természetes vagy szintetikus ásványi anyagok őrleményével és halogénezett szénhidrogénekkel — és adott esetben felületaktív anyaggal — előnyösen anionos vagy nemionos felületaktív anyagokkal — összekeverve.

Az (I) általános képletű antidotumok új vegyületek.

A szakirodalomból és a növényvédelem gyakorlatóból ismert, hogy a különböző herbicid hatóanyagokat, így például 4-amino-6-(terc-butil)-3-(metil-tio)-4,5-dihidro-l,2,4-triazin-5-ont (Sencor) tartalmazó készítmények kiválóan irtják az egyszikű gyomokat, ugyanakkor felhasználásukat erősen korlátozza az a tény, hogy gyakran magát a védeni kívánt kultúrnövényt is károsítják. Károsító hatásuk függ a megvédeni kívánt kultúrnövény fajtájától, a talaj összetételétől és nedvességtartalmától, valamint az

időjárási viszonyoktól is. A talaj összetétele befolyásolja a gyomirtó hatást is, mivel nagyobb szervesanyag tartalmú talajon ugyanolyan gyomirtó hatás eléréséhez nagyobb herbicid dózis szükséges. Ugyan- 5 csak nagyobb herbicid dózis szükséges a gyomokkal erősebben fertőzött területeken. Először az USA-ban kísérleteztek ki olyan szelektív védőanyagokat, ame.lyek kivédik a tiolkarbamát-, bizonyos klór-acetanilid- és triazin-típusú herbicideknek a kultúrnövé- 10 nyekre gyakorolt káros fítotoxikus hatását, anélkül, hogy ezek gyomirtó hatását befolyásolnák. Ezeket az anyagokat az angolszász szakirodalom alapján („antidote”) antidotumoknak nevezik. Az első, szabadalommal védett antidotumokat a 3 131 509 15 számú Amerikai Egyesült Államok-beli szabadalmi leírásban publikálták. Ebben a szabadalmi leírásban az 1,8-naftalin-dikarbonsavnak és származékainak (például anhidridjének, észtereinek, amidjainak) hozzákeverését javasolják a herbidd ható- 2{j anyaghoz. A növényvédelmi gyakorlatban ezek közül egyedül az 1,8-naftalin-dikarbonsav-anhidrid (naftálsav-anhídrid) terjedt el csávázószerként, Protect néven. További antidotumként felhasználható vegyüfetcsalád leírása található meg a 165 736 számú 25 magyar szabadalmi leírásban. Ezek a vegyietek különböző szekunder anrinok, illetve nitrogénatomot (is) tartalmazó heterociklusos aminok különböző savakkal képzett amidjaí. Közülük a növényvédelmi gyakorlatban kizárólag az R—25788 kódszámú N-di- 30 klór-acetil-N ,N-diaM-amin terjedt el. Egyéb védőha-178904