178885. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés profilozott lemezek hajlítására
3 178885 4 Ha trapéz alakú profilírozással ellátott olyan lemezeket akarunk hajlítani, amelyeknek a görbületi tengelyre vonatkoztatva belső és külső övei vannak, közbenső gerincekkel, akkor célszerű, ha legalább a belső övékben és a gerincekben kialakítunk legalább egy bordát. Mivel a nyomófeszültségek a hajlítás során csupán a belső övékben illetve a belülre eső gerincrészekben lépnek fel, elegendő csak ezekben a tartományokban bordákat kiképezni. Gyakran azonban gyártástechnológiai és gazdasági okokból célszerű, ha a külső és belső övék közepén, valamint a gerinceknek a lemez középsíkjának tartományába eső részén alakítunk ki egy-egy bordát A találmány szerinti eljárás foganatosítására különösen alkalmas egy olyan, hajtott hengerpárral rendelkező berendezés, ahol a hengerpár egy helyhezkötött és egy ehhez hozzáállítható hengerből áll, és amely berendezésnek emellett legalább egy, a hengerpár előtt illetve mögött elrendezett, állítható hajlítóhengere van. A berendezés valamennyi hengere a lemezprofilnak megfelelő profillal van kialakítva és legalább a hengerpár hengerei a lemezben kialakítandó hosszanti bordáknak megfelelően vannak profilírozva. A találmány további előnyeit és jellegzetességeit részletesebben példakénti kiviteli alakok segítségével ismertetjük, amelyeket a mellékelt rajz tüntet fel. A rajzon az l)a. és l)b. ábrák egy trapézlemez keresztmetszetét mutatják a találmány szerinti eljárással történő hajlítás előtt, illetve hajlítás után a 2. és 3. ábra a találmány szerinti eljárás foganatosítására szolgáló berendelés két különböző helyzetét tünteti fel vázlatos oldalnézetben, a 4. ábra pedig egy trapézlemez profilhengerpár közötti szakaszát mutatja a hajlítás során. Az l)a. ábrán feltüntetett, szokásos profilkialakítású 1 trapézlemezt olyan tengely körül kell meghajlítani, amely merőleges a profilírozás irányára. A rajzon föl nem tüntetett görbületi tengelyre vonatkoztatva 2 belső öveket és 3 külső öveket lehet megkülönböztetni, amelyek 4 gerincek (trapézszárak) révén vannak egymással összekötve. Az 1 trapézlemez a görbületi tengely körüli meghajlítása során, amely görbületi tengely a rajzon nincs feltüntetve, de amelyet az l)a. és l)b. ábrákon a lemez fölött, azzal párhuzamosan és a prifilírozás irányára merőlegesen kell elképzelni, a 2 belső övékben, valamint a görbületi tengelyre vonatkoztatva — a 4 gerincek belső felében nyomófeszültségek lépnek fel, amelyek a lemezben összenyomódásokat és vetemedéseket okoznak. Ezen összenyomódások elkerülése érdekében a találmány szerinti eljárás során a lemezben a hajlítás folyamán végigmenő hosszanti 5 bordákat alakítunk ki, amelyek a fellépő nyomófeszültségek tartományában húzódnak, amint az az 1. b) ábrán is látható. A bordáknak a hajlítással egyidejűleg végrehajtott kialakítása következtében az összenyomódásokat a bordák veszik fel, így a lemezen hajlított állapotban sincsenek gyűrődések vagy hasonlók, kifogástalan a külalakja, emellett pedig még szilárdsága is javul. Profilírozott lemezek találmány szerinti eljárással történő hajlítására alkalmas lehet olyan hengeres profilírozógép, amilyen például a 2. és 3, ábrán látható. Ennek a berendezésnek 6 és 7 hengerekből álló hengerpáija van, amely előtt egy első 8 hajlítóhenger, mögötte pedig egy második 9 hajlítóhenger van elrendezve. Az összes henger profilhengerként van kialakítva, profiljuk megfelel a lemezprofilnak és legalább a hengerpár 6, 7 hengerei emellett még a készítendő bordáknak megfelelő profilírozással is el vannak látva. Ez egyértelműen kivehető a 4. ábrából, amelyen egy 1 trapézlemez látható a hengerpár 6 és 7 hengerei között. A 4. ábrán látható lemez esetében az 5 bordákat pontosan a külső illetve belső övék és a gerincek közepén alakítjuk ki. A 2. és 3. ábrára visszatérve még el kell mondani, hogy feltételezetten a felső 6 henger helyhez kötötten van ágyazva és meghajtva, míg az alsó 7 henger a 6 hengerhez hozzáállítható, miáltal a hengerek közötti rés beállítható. Az 1 lemez jobbról az A nyíl irányában a 2. ábrán nem megemelt helyzetű 8 hajlítóhengeren áthaladva behatol a 6, 7 hengerek közötti résbe, majd a 9 hajlítóhengeren fut keresztül, amelynek leállítása meghatározza a hajlítási sugarat. A hengerek közötti rés illetve a hengerprofilírozások úgy vannak méretezve, hogy a hajlítás során keletkező összenyomódások a bordatartományban, a bordák képződésénél lépjenek föl. Ezáltal elérjük azt, hogy a hajlításkor elkerülhetetlenül fellépő anyagösszenyomódások pontosan meghatározott zónákban, bordák alakjában jelentkeznek. Amint azt a 3, ábra mutatja, az első 8 hajlítóhenger segítségével az 1 lemez előhajlítható, a második 9 hajlítóhenger segítségével pedig végleges hajlítási sugara is kialakítható. Egyébként azonban olyan megoldás is lehetséges, hogy a rajzon látható kialakítású hajlítóállomásból kettőt egymás után kapcsolunk vagy egy lemezt két vagy több alkalommal mindig más helyzetbe beállított hajlítóhengereken keresztül futtatunk át a berendezésben. A mindenkori legkedvezőbb módszert a lemezanyag jellege és vastagsága, valamint a kívánt hajlítású sugár határozza meg. A találmány szerinti eljárással acélból és alumíniuniumból készült legalább 0,6 mm vastag és legfeljebb 200 mm trapézmagasságú trapézlemezek is hajlíthatok voltak, miközben 450 mm alatti hajlítási sugarat is sikerült elérni. Néhány esetben több egymás melletti borda kialakítása is előnyös lehet. Jóllehet, a találmány szerinti eljárást a trapézlemez példáján ismertettük, az eljárás más profilkialakítások esetén is alkalmazható, például hullámlemezeknél, háromszög- vagy négyszög alakú profiloknál, stb. Lényeges mindössze az, hogy a bordákat a hajlítás során és a hajlításnál fellépő nyomófeszültségek tartományában alakítsuk ki. Szabadalmi igénypontok: 1. Eljárás profilírozott lemezek hajlítására egy irányba futó profillal, például trapéz- vagy téglalap alakú profilírozással ellátott lemezek hajlítására, azzal jellemezve, hogy a lemezben a hajlítás során 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2
