178870. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szivárgó építésére
3 178870 4 zott műveletek célszerű alkalmazásával a teljes szivárgóépítési munka a felszínről végrehajtható, embernek az árokba nem kell lemennie, így a biztonságtechnikai követelmények is kielégíthetők. E felismerés alapján a kitűzött feladatot olyan eljárás segítségével oldottuk meg, amelynek során árokban - célszerűen aknák között - dréncsővezetéket készítünk és vízáteresztő anyagot helyezünk el, és ennek az eljárásnak az a lényege, hogy a dréncsővezetéket felülről az árojcfenékre bocsátott olyan vezetékrészek felhasználásával alakítjuk ki, amelyek csőtartó és -csatlakoztató testet, és egyik vége tartományában e testre illeszkedő, a testhez rögzített átmenő nyílásokkal (perforációkkal) ellátott csövet tartalmaznak, A szomszédos vezetékrészeket oly módon csatlakoztatjuk egymáshoz, hogy egy már elhelyezett vezetékrész csőtartó és -csatlakoztató testére e vezetékrész csöve mellé bocsátjuk egy másik vezetékrész csövének azt a végét, amely e második vezetékrészhez tartozó csőtartó és -csatlakoztató testtel átellenben van, az árokfenéken a vezetékrészek csővei alatt ágyazatot készítünk, például oda cement és homokos kavics — célszerűen száraz — keverékét juttatjuk, a vezetékrészek felett az árokban vázszerkezeteket helyezünk el, amelyek oldalt, az árok hosszirányában és arra keresztirányban, valamint célszerűen alul is vízáteresztő anyaggal, például geotechníkai szövettel vannak ellátva. A vázszerkezetek belsejét szemcsés szűrőanyaggal, célszerűen homokos kaviccsal töltjük ki. Egy célszerű találmányi ismérv szerint betonanyagú, felső részében íves, célszerűen félkörív alakú, a cső végének befogadására szolgáló hornyot tartalmazó csőtartó és -csatlakoztató testeket alkalmazunk. A cső és a csőtartó és -csatlakoztató test között rugalmas anyagot helyezünk el. Ilyen rugalmas anyagként rugalmas műanyag- vagy gumiszalagot alkalmazunk, amellyel a csőnek a csőtartó és -csatlakoztató testhez illeszkedő végét beborítjuk, és a beborított csővéget — célszerűen a testnek a csővégtől kétoldalt kialakított átmenő lyukain átvezetett kötőeszköz, például huzal segítségével — a testhez rögzítjük. A találmányhoz fűződő előnyös hatások a következőkben foglalhatók össze: Az eljárás kivitelezése igen egyszerű eszközökkel, dúcolás nélkül, felszíni előreszereléssel oldható meg, anélkül, hogy embernek le kellene mennie a munkaárokba. Az eljárással gazdaságosan, rövid idő alatt, csekély eszköz-, anyag- és élőmunkaráfordítással műszaki - funkcionális szempontból kifogástalan — szivárgók építhetők, a balesetveszély kiküszöbölésével. Az árok dúcolásának elhagyását éppen az teszi lehetővé, hogy az egymást követő technológiai lépések rendkívül gyorsan hajthatók végre, így az árokfalnak nincs ideje beomlani, másrészt igen rövid szakaszokban (1,50 m-es) végezhető a munka. A találmányt a csatolt rajzok alapján ismertetjük részletesen, amelyek a találmány szerinti eljárással készült szivárgót, és az építéséhez használt szerkezeteket és eszközöket tartalmazzák. A rajzokon az 1. ábra hosszmetszetben mutatja a szivárgó egy részletét, a 2. ábra âz 1. ábrán bejelölt A—A vonal mentén vett keresztmetszet, a 3. ábrán nagyobb méretarányú vázlatos hosszmetszetben látható két dréncsőszakasz csatlakozásának a megoldása, a 4. ábrán ugyancsak hosszmetszetben látható dréncsőszakaszoknak közvetlenül az aknák előtt kialakítandó csatlakozása, az 5. ábrán a 7. ábrán bejelölt B—B vonal mentén vett függőleges metszetben látható egy akna és a dréncsővezeték csatlakoztatása, a 6. ábra az 5. ábrán bejelölt Ç—C vonal mentén vett metszet, a 7. ábra az 5. ábrán bejelölt D—D vonal mentén vett metszet, a 8. ábra egy csőtartó és -csatlakoztató testet a 9. ábrán bejelölt F—F metszetben, nagyobb méretarányban mutat, a 9. ábra a 8. ábrán bejelölt E—E vonal mentén vett metszet, a 10. ábra a 8. ábrán látható test felülnézete, all. ábrán egy magasságkiegyenlítő elem felülnézetben látható, a 12. ábra all. ábra szerinti elem oldalnézete, a 13. ábra a 12. ábra szerintihez hasonló, annál azonban magasabb kiegyenlítő elemet mutat oldalnézetben, a 14. ábrán egy dréncsővég ideiglenes lezárására szolgáló fadugó elölnézetben látható, a 15. ábra a 14. ábra oldalnézete, a 16. és 17. ábrán egy dréncsődarab végeire kerülő ágyazószalagok láthatók, kiterített állapotban. Amint az 1. és 2. ábrákon látható, a szivárgó az 1 árokban készül, amelyet gépi földmunkával (pl. támasztó folyadék alkalmazása nélküli réseléssel) emelünk ki. Az 1 árok kiemelése a jelen kiviteli példa esetében aj ...an szakaszokban (1. ábra) történik, az egyes szakaszok azonos, pl. 1,56 m hosszúságúak. A 2 árokfenék lényegében lépcsőzetes, a kialakítandó 3 dréncsővezeték b lejtésirányának megfelelően (a lejtés pl. 3 "„„-es lehet). Az árokkiemelés előtt vasbeton 34 résvezető gerendákat készítünk. A szivárgó építését egyébként célszerű a 4 akna készítésével kezdeni (1. ábra), és innen a b lejtésiránnyal ellentétesen haladva végezni az árokkiemelést. A 4 akna kijelölt helyén a 3 dréncsővezeték x tengelyének irányában aj szakasszal, és erre merőleges keresztharapással a másik irányban is ilyen szakasszal rendelkező kereszt alakú rést emelünk ki, a tervezett t drénvezetékszint alatt £ mélységben, célszerűen attól mintegy 50 cm-nyire. A kereszt alakú rés középső részében elhelyezzük a 4 aknát, amely pl. NA 800 spirálhegesztett szigetelt, és belül festett acélcső, alul 5 ovális nyílással, belsejében felhegesztett 6 létrával. A 4 akna elhelyezése után a szabad résszakaszokat homokos kaviccsal a terepszintig feltöltjük, s az akna fenekét 7 betonlemezzel zárjuk le. A 4 aknától kiindulva elkészítjük az g2 árokszakaszt, közben a terepszinten folyik a 3 szivárgóvezeték 8 vezetékrészeinek előreszerelése. Egy-egy 8 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65
