178862. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés alaptestek próbaterhelésére
3 178862 4 karhoz a terhelés mértékétől függően számított magasságban csatlakoztatott, feszítőszerkezettel és erőmérővel ellátott erőátadó szerve van. A találmány szerint előnyös, ha az alaptesthez erősített erőkarhoz csatlakoztatott erőátadó szerv hajlékony elemként, előnyösen drótkötélként van kiképezve, A találmány szerinti berendezésnél a terhelhetőség változtatása érdekében célszerű, ha a feszítőszerkezettel és az erőmérővel ellátott erőátadó szerve az erőkarhoz magassági értelemben állíthatóan van csatlakoztatva. Ugyancsak előnyös, ha a találmány szerint erőátadó szervének feszítőszerkezeU feszítőcsigaként és/vagy csigasoronként van kiképezve. Végezetül a találmány gazdaságosságai növeli, ha erőátadó szerve a vizsgálandó alaptesttől független másik, előnyösen szomszédos alaptesthez van kihorgonyozva. A találmány szerinti megoldásnál az erőkarra kifejtett ferde irányú erő, amelyet előnyösen az alaptesthez erősített rúdelemként kiképzett erőkarhoz esetenként számított magasságban felerősített ferde irányban lefelé meghúzott drótkötéllel biztosítunk valóságos terhelésnek megfelelő, forgató nyomatékkai terheli az alaptestet. A ferde terhelőerő tehát lényegében függőleges és vízszintes erőhatást, továbbá forgatónyomatékot ad az alaptestnek. Tekintve, hogy az erő átadó szerv a feszítőszerkezeten kívül erőmérőszervvel is el van látva, pontosan lemérhető a feszítőerő nagysága. Ismert módon az erő támadáspontjának magassága az erőkaron és a feszítőerő irányának szöge is lemérhető. Ezekből az adatokból azután pontosan kiszámítható a terhelő erő függőleges komponense, vízszintes komponense, továbbá a forgató nyomaték nagysága. Természetesen az eddigi próbaterhelésekhez hasonlóan a próbaterhelések lefolytatásakor mérni kell az alaptest különböző iiányú abszolút elmozdulását is. A találmány szerinti megoldással lefolytatott próbaterhelésnél, amint azt már említettük, az erőrendszer komponenseinek nagysága és aránya próbaterhelésenként tetszés szerint változtatható, mindig az adott igényeknek megfelelően. A változtatást el lehet érni az erőátadó szerv megfogási pontjának, hajlásszögének, valamint a húzóerőnek változtatásával. A próbaterhelés során előnyösen a feszítőerőt kell fokozatosan növelni, mindig egy adott esethez számított lépcsőkben. A találmány nagy előnye, hogy a vele lefolytatott próbaterhelés során az alaptesten egyidőben ébred vízszintes- és függőleges erő, valamint nyomaték. Ez az erőrendszer pontosan megfelel a megvalósított létesítményből az alapot terhelő erőrendszernek. A t-lilmányt részletesen kiviteli példán rajz alapjá.i ismertetjük, ahol az 1. ábra a találmány elvét, a 2. ábra egy találmány szerinti próbaterhelő berendezés elvi elrendezését ábrázolja nézetben. Az 1. ábra szerint próbaterhelendő 1 alaptesthez szilárd befogással felerősített, függőleges rúdelemként kiképzett, H magasságú 2 erőkar terhelés alapján számított h magasságában levő 3 pontjához 4 feszítőszerkezettel és 5 erőmérővel ellátott 6 kihorgonyzáshoz kapcsolt 7 erőátadószerv van csatlakoztatva. A 7 erőátadószerv súlyvonala, a 2 erőkar súlyvonalával hegyes a szöget zár be. A 4 feszítőszerkezettel P, az 5 erőmérőn leolvasható húzóerőt kifejtve az 1 alaptestben egyidejűleg a következő erőrendszer lép fel. P x cos.a függőleges erő P x sin.a vízszintes erő, továbbá P x sin.a x h nyomaték. Ezek képezik az 1 alaptesten fellépő erő rendszert. Ezzel egyidejűleg ismert módon mérve az 1 alaptest minden irányú elmozdulását folyamatos terheléssel végezzük el a próbaterhelést. A 2. ábrán ábrázolt kiviteli példánál az 1 alaptestre 21 csavarokkal van szilárdan a rúdelemként kiképzett 2 erőkar felerősítve. A felerősítés olyan szilárd, hogy a 2 erőkar függőleges befogott oszlopnak tekinthető. A 2 erőkar előre, a terheléstől függően meghatározott h magasságában állítható 31 konzol és arra felfekvő 32 kengyel képezi a 3 pontot, amely lényegében a terhelőerő támadáspontja. A 32 kengyelhez 7 erőátadószerv csatlakozik. A 7 erőátadószervet a 2. ábrán ábrázolt kiviteli példánál 71, 72 és 73, 74 csigákon átvetett hajlékony 75 drótkötélből álló csigasorok képezik. A kiviteli példánál a 72 és 73 csigák között 76 kötélfeszítőszerv helyezkedik el. A 2 erőkarhoz, illetve annak 31 konzolán feltámaszkodó 32 kengyelhez erősített 7 erőátadószerv másik végén 5 erőmérőszerv közbeiktatásával 4 feszítőszerkezetet képező hidraulikus emelő helyezkedik el, amely 6 kihorgonyzást képező az 1 alaptesttel szomszédos 61 alaptesthez van 62 saru útján kihorgonyozva. Mérés során a 4 feszítőszervet képező hidraulikus henger útján az 5 erőmérőn beállítjuk a kívánt terhelőerőt, majd mérjük az 1 alaptest minden irányú elmozdulását. A 4 feszítőszervvel pontosan beállítható és az 5 erőmérővel érzékelhető a terhelőerő nagysága. A mérési pontosság az egyes fokozatokban a gyakorlat szerint ± 2%. Az egyes fokozatok kívánatos nagysága a végterhelésnek körülbelül 10%-a. A találmány nincs a kiviteli példára korlátozva, a találmány keretén belül más szerkezeti kialakítású is lehet. így például a 4 feszítőszerkezet hidraulikus henger helyett csigasoron keresztül például autódaruhoz is csatlakoztatható és a feszítés a daru útján hajtható végre. Szabadalmi igénypontok: 1, Eljárás alaptestek, főleg könnyűszerkezetek alaptestjeinek próbaterhelésére, amelynek során az alaptestet ismert nagyságú és irányú erőkkel fokozatosan terheljük, miközben az alaptest elmozdulását mérjük, azzal jellemezve, hogy az alaptesthez függőleges, rúdelemként kiképzett erőkart rögzí-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2
