178853. lajstromszámú szabadalom • Eljárás hőhídmentes fém nyílászáró-profil előállítására
3 178853 4 ve feleslegessé válik a kész műanyagbetétek alkalmazásánál szükséges tűrésigényes bepattintás vagy utólagos profildeformálás. Ezen felismerés alapján a kitűzött feladat megoldása olyan eljárás hőhídmentes fém — célszerűen alumínium — nyílászáró-profil előállítására legalább két profilrészből és ezeket mechanikailag erőzáróan egyesítő, de termikusán elválasztó hőszigetelő műanyagbetétből, amelynél a találmány értelmében a két profilrészt egymástól térközzel elválasztva, az egyesítés után kívántnak megfelelő helyzetben rögzítjük, majd az egymás felé néző oldalaik közötti térrészt alulról öntőzsámoly öntőfelületével lezárjuk, végül az alulról lezárt térrészbe kikeményíthető műanyagot — célszerűen poliésztergyantát — öntünk, és ennek kikeményedése után eltávolítjuk az öntőzsámolyt. A találmány szerinti eljárás egy előnyös foganatosítási módjánál a profilrészek egymás felé néző oldalain felületnövelő elemeket — célszerűen bordákat — alakítunk ki. Egy másik előnyös foganatosítási módnál a profilrészek egymás felé néző oldalain az öntött műanyagbetét egy-egy részét befogadó hornyokat alakítunk ki. Egy további előnyös foganatosítási módnál az öntőzsámolyt az öntött műanyagbetét teljes kikeményedése előtt eltávolítjuk. Végül egy másik előnyös foganatosítási mód esetében az öntőzsámoly öntőfelületét a kikeményedett műanyagbetéttől elváló anyaggal — célszerűen öntapadó fóliával - vonjuk be. A találmányt az alábbiakban a csatolt rajzon vázolt példa kapcsán ismertetjük. Az 1. ábra nyílászáró-profil kialakítása két azonos profilrészből, öntés közben vázolva, és a 2. ábra a több nyílászáró-profil egyidejű kialakításának vázlata. Az 1. ábra szerinti esetben első Pl és második P2 profilrészt első SÍ és S2 második szerszámba helyezve az egyesítés után kívánt elrendezésnek megfelelő kölcsönös helyzetben rögzítjük. Az első Pl és P2 profilrész az adott esetben két, egymással teljesen azonos keresztmetszeti kialakítású, nemesített AlMgSi 1 ötvözetből sajtolással készült elem, amelyeknek egymástól távolabbi oldalai egymással párhuzamos síkfelületeket képeznek, egymás felé néző oldalain pedig B bordákkal határolt, egymás felé nyitott és egy vonalban elrendezett H hornyok vannak kialakítva.' Az SI, S2 szerszámok Pl, P2 profilrészekkel érintkező belső oldalai rugalmas C bevonattal vannak ellátva, külső oldalaikra pedig egymással ellentétes irányból oldalirányú F szorítóerők hatnak. A kikeményíthető műanyagot folyékony állapotban az M nyíl irányából öntjük be a B bordák és H hornyok által határolt térrészbe, amelyet alulról Z öntőzsámoly D öntőfelülete zár le. A D öntőfelület célszerűen (nem ábrázolt) öntapadó pemüflon fóliával vagy hasonló bevonófóliával van ellátva, hogy az öntött műanyag ne kössön hozzá a Z öntőzsámolyhoz. Az öntött műanyagból (célszerűen poliésztergyantából) kikeményedés után T betét alakul ki, amely adhéziósán kötődik a Pl, P2 profilrészek oxidrétegéhez (A1203), illetve mechanikus kapcsolóelemet képez ezek között. Az öntéshez nem kell túlnyomást alkalmazni, elég, ha gravitációs úton befolyatjuk a műanyagot. A kapott nyílászáró-profil hőátbocsátási tényezője a mérések szerint körülbelül megfelel a hőszigetelő üvegének. Minthogy alapvetően az üveg határozza meg a hőátbocsátás mértékét, ennél jobb eredményre nem is érdemes törekedni. A felhasznált kikeményíthető műanyag vinilvegyülettel való kopolimerizáció útján térhálósított telítetlen poliésztergyanta. A lineáris telítetlen poliésztert (glikol telített és telítetlen dikarbonsavas észtere) sztirolban oldva szobahőmérsékleten folyékony, korlátlanul eltartható anyaghoz jutunk (a továbbiakban: monomer). Ez redoxkatalizátor segítségével szobahőmérsékleten polimerizálható. A katalizátor-komponensek („gyorsító” és „katalizátor”) mennyiségének és arányának változtatásával a műgyanta kötési ideje („gélidő”), a keletkezett kopolimer keménysége, rugalmassága széles tartományban változtatható. A monomer megszilárdulásakor fellépő zsugorodás adalékok bekeverésével csökkenthető. A poliésztergyanta előnyös mechanikai és elektromos tulajdonságokkal rendelkezik, nagymértékben víz-, sav-, lúg- és szerves oldószerálló, továbbá ellenálló öregedéssel és időjárási változásokkal szemben. A 2. ábra arra mutat példát, hogy hogyan lehet egy technológiai folyamatban egyidejűleg több (az adott esetben három) nyílászáró-profil kiöntéssel való egyesítését elvégezni. Itt négy SI, S2, S3 és S4 szerszám fog közre három pár (részleteiben nem ábrázolt) Pl, P2 profilrészt az 1. ábra szerintihez hasonló módon, és minden egyes párhoz egy-egy Z öntőzsámoly tartozik, amelyek együtt mozgathatók a nyíllal jelölt irányban. A rendszer fölött K kerekre szerelt R öntőtartály van elrendezve, amelynek három öntőnyílása van a kiöntendő térrészek fölött. Az R öntőtartályt a rajz síkjára merőleges irányban mozgatva egyszerre folyamatosan három nyflászáró-profil kiöntését végezhetjük el. A kiöntéshez felhasznált anyagot a következőképpen állítjuk elő: A felhasznált komponensek: gyanta (a továbbiakban GY) gyorsító (a továbbiakban A) katalizátor (a továbbiakban K) töltőanyag (a továbbiakban T) 100 súlyrész GY-hez 0,3—0,5 súlyrész A-t keverünk. Hozzáadjuk a T-t (ennek mennyisége T anyagától függ, fontos, hogy a gyanta önthető maradjon, a pontos mennyiség kis számú kísérleti öntéssel biztonsággal megállapítható). Az ily módon nyert elegy néhány óráig eltartható magában az öntőtartályban is. Közvetlenül az öntés előtt 1—3% K-t adunk az elegyhez. K hozzáadása után' azonnal megindul a polimerizáció, bár a gélesedés csak később következik be. Ez az időintervallum 10-100 perc között változtatható A, illetve K segítségével. A megadott értékhatárok közötti anyagfelhasználással ez az idő kb. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2
