178839. lajstromszámú szabadalom • Váltóberendezés gázhálózatok gázközpontjaihoz
5 178839 6 hüvely furatában van axiális irányban két, a zárt és a nyitott álláshoz tartozó szélső helyzet között eltolhatóan megvezetve. A 30 hüvely furatában rögzített 40 betét és a 39 csap válla közé egy 41 nyomórugó van befeszítve, ahol az előfeszítés mértéke egy a 39 csap menetes végére felhajtott 42 anyával van beállítva. A 31 tárcsa kerülete mentén legalább egy, célszerűen egymástól adott kerületi szöggel eltolt helyzetben öt-hét darab 43 átmenő furat van - a 3. ábra szerint - a 4 váltószelep hossztengelyével párhuzamosan kiképezve. A 43 átmenő furatok segítségével van a 31 tárcsákkal megosztott 18 és 19 kamra két-két része egymással összekapcsolva. A 31 tárcsák kerülete mentén kiképzett, a 3 váltószelep hossztengelyével párhuzamos fészkekben - a 3. ábrának megfelelően - egy-egy a 15 és 16 házak belső homloklapjához oldható kötéssel csatlakoztatott 44 tartó van elrendezve. A 44 tartókban egy-egy 45 orsó van két szélső helyzet között elmozdíthatóan ágyazva. A 45 orsóknak a 15 illetve 16 házak homloklapja felőli végébe villamos működtető elemként egy-egy 46 rúdmágnes van befogva, míg a másik végeikre egy-egy biztosított 47 anya van felhajtva. A 44 tartók és a 47 anyák közé egy-egy 48 nyomórugó van befeszítve, melynek előfeszítése a 47 anyával van beállítva. A 45 orsó vége vagy a 47 anya homloklapja pedig a 24 szeleptestre, célszerűen a 28 illetve 29 befogótest tárcsájára van rugóerővel feltámasztva. A 15 és 16 ház homloklapjainak külső oldalán a 45 orsókkal koaxiálisán egy-egy 49 csatlakozó idom van felszerelve, a 18 és 19 kamráktól illetve a 45 orsóktól gáztömören elválasztva. A 49 csatlakozó idom egy berendezés villamos működtető elemmel, esetünkben 50 Reed-relével van felszerelve, mely a huzalpárként kiképzett 51 villamoscsatlakozóelemekkel van a villamos jelző-ellenőrző rendszerbe bekötve. A készreszerelt, beállított és a váltóberendezésbe bekötött 3 váltószelep az 52 csavarokkal van a váltóberendezés kapcsolószekrényében rögzítve. A továbbiakban a váltóberendezés működését ismertetjük. A rajzon feltüntetett állapotnak megfelelően a váltóberendezés 1 csonkjára kapcsolt B palack* (sor)ról tápláljuk a gázhálózatot a 6 fojtószelepen beállított nyomású és a 6 fojtószelep kisnyomású oldalának típustól függő keresztmetszetével meghatározott mennyiségű gázzal. A gáz a 7 zárószelepen, a 3 váltószelep 18 kamráján, a 8 visszacsapószelepen és a 9 zárószelepen keresztül áramlik a gázhálózatra kötött 2 csonk felé, miközben a másik 8 visszacsapószelep értelemszerűen megakadályozza, hogy a gáz a 3 váltószelep 19 kamrájába jusson. Normál üzemben a 13 zárószelepek zárt, a 7 és 9 zárószelepek pedig nyitott állásban vannak. Állandósult üzemi körülmények között, vagyis amikor a váltóberendezésnek a 6 fojtószelep mögötti részében a nyomás a beállított értéken van, akkor a 24 szeleptest a rajz szerinti, jobb oldali szélső helyzetben van és ennek megfelelően a 25 szeleptányér zárja a 23 csonk csatlakozó furatát. Amennyiben a váltóberendezés 1 csonkjához kötött A palack(sor) üres vagy éppen cserélik, akkor - esetleges szivárgási veszteségek miatt - a 3 váltószelep 19 kamrájának nyomása egészen légköri nyomásig csökkenhet, de ezzel arányosan növekszik a 17 membránt illetve a 25 szeleptányért terhelő nyomóerő, vagyis növekszik a zárás biztonsága is, feltételezve természetesen a 8 visszacsapószelep tökéletes működését. Ha az A palack(sor) is töltött és a 3 váltószelep 18 és 19 kamráinak belső nyomása azonos vagy közel azonos a 6 fojtószelepek pontos beállításától függően, akkor a jobboldali 31 tárcsa 32 fészkeiben levő 33 golyók és a 30 hüvely 36 hornya közötti erőzáró kötés reteszeli a 24 szeleptestet jobb oldalon. A reteszelés hatékonyságát és ezzel értelemszerűen a 3 váltószelep ún. átváltási nyomáskülönbségét szerkesztési eszközökkel - a 33 golyó méretével, a 36 horony alakjával és méreteivel, valamint a 35 nyomórugó választott tulajdonságaival -, továbbá szerelési eszközökkel, a 35 nyomórugók rugóerejének a 34 menetes dugók segítségével történő finom állításával lehet szabályozni. A gyakorlati igények figyelembevételével megválasztott 250 kPa átváltási nyomáskülönbséget kísérleti tapasztalataink szerint ±100 kPa értékhatárok között tudjuk tartani. Amikor a B palack(sor) kiürül a 3 váltószelep 18 kamrájában a nyomás csökken a 19 kamrához viszonyítva. Amint a különbség eléri az átváltási nyomáskülönbséget, a 19 kamrának a 17 membránt terhelő nyomóerőtöbblete a 24 szeleptestet bal oldali szélsőhelyzetbe tolja át, vagyis zár a 26 szeleptányér és a gázhálózat táplálása az A palack(sor)ról megszakítás nélkül folytatódik. A 24 szeleptest elmozdulása azonban megváltoztatja a 34 orsók helyzetét is, esetünkben a 46 rúdmágnes hatására behúz az 50 Reed-relé és ezzel működésbe hozza a villamos jelzőellenőrző rendszert. A 3 váltószelep vagy a 8 visszacsapószelepek bármilyen üzemzavara esetén az éppen használt A vagy B palack(sor) primér köréhez tartozó 13 zárószelepet megnyitva, majd a 7 és 9 zárószelepeket zárva szükség szerint elvégezhetjük a hibás elem javítását vagy cseréjét, miközben a gázhálózat ellátását állandó felügyelet mellett kézi váltással tartjuk fenn. À továbbiakban a 4. ábra segítségével a villamos jelző-ellenőrző rendszer felépítését és működését ismertetjük. Ezen az önmagukban ismert elemekből felépített különféle egységek részletes kapcsolási rajzát nem tüntettük fel, alkatrészeiket viszont a leírásban esetenként megnevezzük illetve felsoroljuk. Szerepelnek viszont a rajzon a váltóberendezésnek a villamos jelző-ellenőrző rendszerbe bekapcsolt alkatrészei. Az esetünkben váltóáramú hálózatra kötött 53 tápegység legalább egy-egy olvadó biztosítékból, kétsarkú kapcsolóból, transzformátorból, egyenirányító hídból, védőellenállásból, szűrőkondenzátorból és feszültségkorlátozó Zener-diódából van összeállítva. Az 53 tápegységgel áramkimaradás ese5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 (5 3
