178823. lajstromszámú szabadalom • Szöghelyzet-kód átalakító, különösen kódadó számtárcsás számláló
MAGYAR SZABADALMI 178823 NÉPKÖZT ARS ASÄG LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY JÉÉí Il Nemzetközi osztályozás: f£p Bejelentés napja: 1978. X. 19. (BA-3714) H 03 K 5/00, H 03 K 13/00 ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Közzététel napja: 1981. IX. 28. Megjelent: 1983. VII. 30. />•v Feltalálók: Szabadalmas: Pleszkán Mihály okleveles villamosmérnök 80%, Budapest, Zámbó Antal Központi Bányászati technikus 20%, Vecsés Fejlesztési Intézet, Budapest Szöghelyzet-kód átalakító, különösen kódadó számtárcsás számláló 1 A találmány tárgya szöghelyzet-kód átalakító, különösen kódadó számtárcsás számláló. A számtárcsás számlálók a szöghelyzetté alakítható analóg mennyiségek — például víz-, villany-, gázfogyasztás stb. — helyi digitális leolvasásának legáltalánosabban használt egyszerű és olcsó eszközei. Ezek a számlálók tín. váltókerekek közvetítésével egymáshoz kapcsolt, általában decimális skálával ellátott számtárcsákból állnak. Bármely számtárcsa egy teljes körülfordulás után egy osztással lépteti tovább a következő számtárcsát a közbeiktatott váltókerék segítségével. Decimális rendszer esetén mindegyik számtárcsa a tíz egy-egy hatványának, azaz a mért érték egy-egy helyiértékének felel meg. Ezek a számtárcsás számlálók nemcsak helyi leolvasásra alkalmasak. Megfelelő érzékelőelemek beépítésével olyan szöghelyzet-kód átalakítókká tehetők, amelyek a számtárcsák mindenkori állásának (azaz a mindenkori mért értéknek) megfelelő diszkrét villamos jelkombinációt (kódot) szolgáltatnak. Ismeretesek különféle közvetlen vagy közvetett kontaktusokkal, valamint mágneses, optoelektromos, kapacitív stb. érzékelőelemekkel felépített kódadó számtárcsás számlálók. A kontaktusos kódadó számtárcsás számlálók legfőbb hiányossága az érintkezések bizonytalansága, a számtárcsa mechanikai igénybevétele és kopása. A korszerű megoldások kontaktus nélküliek. A kontaktus nélküli rendszerek közül a kapacitív érzékelőelemekkel felépített kódadó számtárcsás 2 számlálók mondhatók a legelőnyösebbeknek, mert a kapacitív érzékelőelemek kis helyet igényelnek és viszonylag olcsók. A mágneses, induktív, Hali-elemes, optoelektromos, elektromechanikus, Reed-relés 5 stb. érzékelőelemek nagy helyet foglalnak el (tehát megnövelik a számtárcsás számláló méreteit) és viszonylag drágák, ezért kedvezőtlenebbek. A kapacitív érzékelőelemes megoldás mechanikus 10 részében hasonló a közvetlen kontaktusos rendszerhez, csak a tárcsa és az érzékelőelemek között nem fémes, hanem kapacitív a kapcsolat, és ennek megfelelően a tápfeszültség nagyfrekvenciás váltakozó feszültség, a jelfeszültséget pedig nem szakadás és 15 rövidzár közötti átmenet, hanem a kapacitív impedancia nagy és kis érték közötti változása szolgáltatja. Az ismert kapacitív érzékelőelemes kódadó számtárcsás számlálók feloldóképessége (szelekti- 20 vitása) kis méretű számtárcsák esetén (ami általában elsődleges követelmény) nem megfelelő. A hibamentes átalakítás érdekében ugyanis tárcsánként húsz osztásos reflektált kódot kell alkalmazni. Ehhez azonban a kapacitív érzékelőelemeket a szám tárcsa 25 kerülete mentén olyan sűrűn kell elrendezni, hogy a szórt kapacitások zavaró hatása lerontja a helyzetérzékeié» pontosságát. További hiányosságot jéknt az ismert kapadtív rendszereknél, hogy a kiszolgáló áramkörök bonyolultak, sok alkatrészt igényelnek és 30 ezért költségesek. msz3
