178815. lajstromszámú szabadalom • Szinergetikus hatóanyagkombinációt tartalmazó fungicid készítmény
5 178815 6 Hasonló módon állítjuk elő a következő példában megadott készítményt is. 2. példa Súly% fenarimol 2,5 DCB 50 10 nátrium-alkilszukcinát 3 nátrium-ligninszulfonát 3 talkum 3. példa 41,5 15 Súly% nuarimol 2 DCB 50 nátrium-naftalinszulfonát 3 20 gumiarábikum 1 propilén-glikol 10 o-klór-krezol 0,3 VÍZ ad 100 25 Mindkét hatóanyagot — melyek szemcseméretét szükség esetén előzetesen szokásos eszközökkel csökkenthetjük - diszpergáljuk a felületaktív anyagot, tartósító-anyagot és a sűrítőszer egy részét tartalmazó vízben. Mindkét komponens szemcseméretét tovább csökkentjük folyadék-malomban végzett őrléssel, hozzáadjuk a sűrítőszer fennmaradó menynyiségét, állni hagyjuk és a terméket vízzel a végső 30 térfogatra hígítjuk. Ezzel azonos eljárással állíthatjuk elő vizes szuszpenziót is. a következő 35 4. példa Súly% 40 fenarimol 1 DCB 50 etoxilezett nonil-fenol 2,0 xantán-gumi 0,2 45 szilícium emulzió 0,1 víz ad 100 5. példa 50 Az 1. példa szerint eljárva a következő összetételű készítményt állítjuk elő: Súly% 55 fenarimol 3 DCB 80 nátrium-naftalinszulfonát 5 nátrium4igninszulfonát 3 kaolin 9 A DCB és az (I) általános képletű párimidin-metanol származékok együttesen kifejtett szinergetikus hátasát a következő kísérletekkel igazoljuk. 65 DCB és a-(2-klór-fenil)-a-(4-klór-feml)-5-pirimidin-metanol (a továbbiakban fenarimol) búza-levél rozsdára (Puccinia recondita) kifejtett hatását melegházi kísérletekben, olyan készítményekkel határoztuk meg, amelyek 10, 20 vagy 40ppm fenarimolt tartalmaztak sorrendben 25, 50 vagy 150ppm DCB-vel kombinálva. Ugyancsak megvizsgáltuk a 10, 20 és 40 ppm fenarimol illetve a 25, 50 és 100 ppm DCB hatóanyag külön-külön kifejtett hatását. A fenarimolt 103 g/cm3-es emulgeálható koncentrátum (1 EC) és a DCB-t 75%-os nedvesíthető por (75 WP) formájában tartalmazó készítményekből indultunk ki. A kezeléshez a fenti koncentrátumokat a kívánt koncentrációra hígítottuk csapvízzel. Monon fajtájú gabonanövényeket neveltünk műanyag edényekben, amelyek mindegyike megközelítőleg 50 bűzanövényt tartalmazott. A kezeléseket úgy végeztük, hogy egyidejűleg két műanyag edényt permeteztük be, amikor a növények 7 naposak voltak. A kezelést túlfolyásig végeztük. Száradás után a növényeket megfertőztük búza rozsda gombával és az edényeket és növényeket körülbelül 40 órára nedvesítő kamrába helyeztük, majd visszavittük a melegházba, ahol a betegség kifejlődhetett. Két héttel a melegházban történő elhelyezés után vizuálisan megvizsgáltuk a növényeket a %-os betegségi előfordulás meghatározása céljából, és az így kapott értékekből kiszámítottuk a %-os betegség kontrolláló hatást. A kapott eredményeket a következő I. táblázatban adjuk meg. 1. kísérlet I. táblázat %-os betegség kontrolláló hatás A fenarimol A DCB felhasznált mennyisége felhasznált [ppm] mennyisége [ppm] 0 25 50 100 0 (60 )Ü 36 45 84 10 40 91 100 100 20 77 100 100 100 40 92 92 100 100 li %-os betegségelőfordulás a kezeletlen kontroliban 2. kísérlet Az 1. kísérlettel kapcsolatban leírt eljárást követve melegházi kísérletek során meghatároztuk az a-(2-klór-fenil)-a-(4-fluor-fenil)-5-pirimidin-metanol (a továbbiakban nuarimol) és DCB kombinációjának hatását a Puccinia reconditara. A kísérletekhez 10, 20 és 40 ppm nuarimdt és 25, 50 és 100 ppm ldór-talonilt tartalmazó készítményeket használtunk. Ugyancsak megvizsgáltuk a 10, 20 és 40 ppm nuarimol illetve a 25, 50 és 100 ppm DCB hatóanyag külön-külön kifejtett hatását. A vizsgálni kívánt vegyületeket illetve azok kombinációját tartalmazó készítményeket az 1. kíséríet-3
