178788. lajstromszámú szabadalom • Folyékony vasalapú ötvözetek kéntartalmának csökkentésére alkalmas ötvözet
MAGTAR NÉPKÖZTARS ASAG SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Bejelentés napja: 1979. VIII. 16. (VA-1552) 178788 Nemzetközi osztályoséi: C 21 C 1/02, C 22 C 23/02 ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Közzététel napja: 1981. IX. 28. Megjelent: 1983. VII. 30. s Feltalálók: Szabadalmas: Dr. Mocsy Árpád okleveles kohómérnök, Dr. Péntek István okleveles kohó- Vasipari Kutató Intézet mérnök, Budapest Budapest Folyékony vasalapú ötvözetek kéntartalmának csökkentésére alkalmas ötvözet 1 A találmány tárgya magnézium, szilícium és alumínium főalkotókat tartalmazó ötvözet, amely alkalmas folyékony vasalapú ötvözetek kéntartalmának csökkentésére. Habár jelen találmány vasalapú ötvözetek, pl. 5 nyersvas, öntöttvas, acél területére vonatkozik, legelőnyösebben a nagyolvasztóban gyártott és az acélgyártás alapanyagául szolgáló folyékony nyersvas kéntartalmának csökkentésére alkalmas. A fejlett kohászattal rendelkező országokban az 10 acélgyártás alapanyagául szolgáló nyersvasak kohón kívüli kéntelenítése fokozatosan terjed. Ennek alapvető oka a kohókoksz minőségének állandó romlása, elsősorban növekvő kéntartalma, továbbá az acélgyártás technológiai eltolódása a hagyományos Siemens-Martin eljárástól az LD oxigénkonverteres acélgyártás irányába, ahol a megváltozott metallurgiai viszonyok — ellentétben a Siemens-Martin eljárással - a kéntartalom csökkentését már nem teszik lehetővé. 20 A kohón kívüli nyersvas kéntelenítésére hagyományosan a szódát, az égetett meszet és a kaldumkarbidot használják. Mindhárom anyagot por alakú, aprószemcsés állapotban adagolják a folyékony nyersvasba, a kéntelenítés műveletét pedig 2j Calling-rotorral, vagy üstkezelés esetén injektálással, illetve mechanikus keverőlapátos szerkezetekkel végzik. A hagyományos kéntelenítő anyagok közös hátránya a hosszú, 20-25 perces kezelési időtartam, a nagy fajlagos kezelőanyag-szükséglet (pl. 30 2 0,01% kéncsökkentéshez 3-4 kg/t égetettmészpor szükséges), valamint a kéntelenítés alatti jelentős füst és/vagy gázképződés, amely költséges munka- és balesetvédelmi berendezések létesítését és üzemeltetését igényli. A hagyományos kéntelenítő anyagok további hátránya, hogy kéncsökkentő hatásukat rendkívül befolyásolja a folyékony nyersvas hőmérséklete, valamint a szállítóüstbe csapolt nyersvas felületén úszó kohósalak összetétele és mennyisége. Mindezekből következik, hogy ezekkel az anyagokkal a kéncsökkentés bizonytalan, a nyersvasak kezelése utáni kéntartalma még azonos kiinduló kéntartalmak mellett is rendkívül szórnak. Példaként említünk egy kohóműben égetett mész-szóda keverékkel végzett kéntelenítést, ahol azonos kémiai összetételű, mennyiségű és hőmérsékletű nyersvas 0,050% kiinduló kéntartalma 10 kg/t keverék injektálásakor 0,010-0,030% határok közé csökkent, ami 40-80% kéntelenítési hatásfoknak felel meg, tehát rendkívül ingadozó. A nagy fajlagos anyagszükséglet, a körülményes kezelési technológiai és a bizonytalan kéntelenítési hatásfok megjavítására az utóbbi években a hagyományos kéntelenítő anyagokat egyre inkább a magnézium alapú kéntelenítő anyagok váltják fel. A magnézium és a folyékony nyersvasban oldott kén közötti reakdó lefolyását a magnézium fizikai tulajdonságai, elsősorban kis forrpontja (1107°C) határozzák meg. A folyékony nyersvasban a magnézium gőz halmazállapotba kerül. A képződő
