178785. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 'olaj a vízben' emulzió jellegű, öntisztító bevonóanyag előállítására nyomásos öntőgépek öntőszerszámaihoz
5 178785 6 szulfonát-típusú anionaktív emulgeálószerek és a .vízben jelenlevő alkáliföldfémionok reakciója folytán alkáli földfém-szulfonát típusú vegyületek képződéséhez vezet, melyek kokszolódásgátló és detergens tul^jdonságokkal a bevonatfilmnek a szerszámról való tepergését elősegítik, míg az „olaj a tízben” emulzió jellegű kolloid alak a pigmenteknek az egyenletes eloszlását és kiülepedésmentességét biztosítja. A találmány tárgya tehát eljárás nyomásos öntőgépek fémolvadékokkal érintkező öntőszerszámaira felhordható, a szerszám felületéről az öntvény kiemelésével. egy időben lepergő, azaz öntisztuló, hőtő hatású és a szerszám védelmét is szolgáló bevonóanyag előállítására. Az eljárást öt technológiai lépésben valósítjuk meg. Az I. technológiai lépésben a homogén szerves fázis előállítása során 8—30 súlyrész mennyiségben vett legalább 300 °C lobbanáspontú és 100 °C-on legalább 5 cSt viszkozitású szénhidrogén-olajok közül legalább egyet, 2—20 súlyrész mennyiségben vett viasz, zsírsav, vagy zsírsavbázisú szappan közül legalább egyet és 0,1-3 súlyrész mennyiségben vett legalább egy korróziógátló inhibitort (célszerűen réz- vagy magnézium-naftenátot vagy -rezinátot) keverés közben 60—110 °C-on homogenizálunk, majd az elegyet 60 °C-ra visszahűtve hozzá 1-5 súlyrész mennyiségben vett, vízzel azeotrópot képező oldószerek közül legalább egyet, továbbá adott esetben 0,1—2 súlyrész mennyiségben valamely filmbontó vegyületet (célszerűen réz-acetil-acetonátot vagy kaldum-dodecil-szulfoszukcinátot) adagolunk. Ezután a rendszer hőmérsékletét 50—60 °C-on tartva a II. technológiai lépésben a homogén szerves elegyhez 10-40 súlyrész mennyiségben legalább egy, 10 mikron alatti szemcsenagyságú szervetlen pigmentet adunk és folyamatos keveréssel homogenizálunk. Az így elkészített szuszpenziót a III. technológiai lépésben kolloid őrlésnek vetjük alá, míg 10 mikron alatti szemcsenagyságú diszperziót nyerünk. A IV. technológiai lépésben egy olyan vizes keveréket állítunk elő (célszerűen egy fűthető és keverővei ellátott készülékben), amely 100 súlyrész összmennyíségre vonatkoztatva 2—15 súlyrész mennyiségben véve legalább egy anionaktív, célszerűen szulfonát-típusú emulgeálószert és adott esetben legalább egy nem-ionos vagy kationaktív emulgeálószert, továbbá 1 - 8 s úlyrész mennyiségben véve legalább egy védőkolloidot és 1—3 súlyrész konzerválószert tartalmaz. Az V. technológiai lépésben az I., a II., és a III. technológiai lépések sorozatában előállított, 10 mikron alatti szemcsenagyságú pigmentet tartalmazó diszperzióból 60—80 súlyrésznyi mennyiséget és a IV. technológiai lépésben előállított vizes keverékből 20—40 súlyrésznyi mennyiséget véve a kétféle anyagot egyenletes és arányos áramban egy emulgeáló készülékbe nyomatjuk 30—35 °C hőmérsékleten, majd intenzív keverés közben beadagolunk 1—6 súlyrész mennyiségben véve legalább egy lúgosítöszert, 1-8 súlyrész mennyiségben véve legalább egy tixotropizáló szert, 0,1-2 súlyrész mennyiségben véve legalább egy redukálószert és 0,1-2 súlyrész mennyiségben véve legalább egy passziváló anyagot, majd állandó intenzív keverés mellett az anyag pH-ját 7—7,2-re állítjuk be, célszerűen ammónium-hidroxid vagy ammónium-dihidrogénfoszfát segítségével. A legutóbbi lépés során a bevonó anyag végső konzisztenciája beáll és az öntisztuló bevonóanyag stabilis „olaj a vízben” emulzió jellegű kolloid rendszert képez, amely egyenletes eloszlásban, kiülepedésmentesen magában tartja a pigmenteket. A kész bevonóanyag festékipari módszerekkel szerelhető ki, illetve dobozolható. A találmány szerinti eljárás kidolgozásánál arra törekedtünk, hogy az egyes alkotók nagyipari termékek közül beszerezhetők legyenek. Az eljárás egyes lépéseiben adagolásra kerülő összetevők részletes felsorolásánál úgy járunk el, hogy az egyes anyagféleségeket típusonként csoportosítjuk. Az egyes csoportokon belül felsorolt anyagok egymással helyettesíthetők anélkül, hogy a termék lényeges minőségi változást eredményeznék. Az I. technológiai lépésben legalább 300 °C lobbanáspontú és 100 °C-on legalább 5 cSt viszkozitású szénhidrogén-olajként például gőzhenger-olaj, az ÁFOR szállította Multiszuper olaj vagy ricinus-olaj, viaszként, zsírsavként vagy zsírsavbázisú szappanként például karnaubaviasz, fehér vagy fekete montánviasz, méhviasz, szebacinsav, sztearinsav, alfa-etil-hexánsav, alfa-etil-hexánsav-nátriumsó, korróziógátló inhibitorként például Mg-naftenát, Cu-rezinát, Mg-rezinát, ammónium-naftenát vagy ammónium-sztearát, vízzel azeotrópot képező oldószerként például dioxán, xilol vagy butilalkohol, filmbontó vegyületként például Cu-acetil-acetonát vagy Ca-didecil-szulfoszukcinát, alkáliföldfém-szulfonátok vagy dodecil-benzol-szulfonsav-kalciumsó használható. A II. technológiai lépésben szervetlen pigmentként például Ti02 (anatász), pehely-grafit, grafit, molibdén-diszulfid vagy pigmentált alumínium használható. A szervetlen pigmentek szemcsenagysága 10 mikron alatti. A III. technológiai lépésben végzendő őrlést valamilyen bedörzsölő készüléken, a legcélszerűbben gyöngymalomban végezzük el. A IV. technológiai lépésben a vizes fázis elkészítésénél felhasználásra kerülő anyagok közé tartozik tehát a nem ionmentesített víz, emulgeálószerek, például zsíralkohol-szulfonátok, törökvörösolaj, dodecil-szulfonsav-nátriumsó vagy dódé cil -benzolszulfonsav-nátriumsó, védőkolloidok, például a hidroxietil-cellulóz vagy a kolloid szilícium•dioxid, és a konzerválószerek, például pentaklór-fenolnátriumsó vagy a nátrium-benzoát. Az V. technológiai lépésben adagolásra kerülő anyagok a lúgosító szerek, például a trietanol-amin, tributoxi-etilfoszfát, ammónium-hidroxid-oldat vagy az ammónium-dihidrogén-foszfát-oldat, habzásgátló szerek, tixotropizáló szerek, például bentonit, kaolin vagy kolloid, szilícium-dioxid, redukáló szerek például elain, aktivált Zn-por vagy Al-paszta, és a passziváló anyagok, például K2Cr207. A találmány szerinti eljárással előállított bevonóanyagot laboratóriumi, üzemi és nagyüzemi kísérletek folyamán vizsgáltuk. A vizsgálatok igazolták, hogy a bevonóanyag kenő és elválasztó képessége jobb vagy egyenértékű az e célra ismert anyagokéval, ugyanakkor egyértelműen igazolódott, hogy a találmány szerinti eljárással előállított bevonóanyag használatakor a gáz és füstképződés kisebb, mint az összehasonlításkor használt ismert anyagok esetén. További előnyt jelent a találmány szerinti eljárással 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3
