178783. lajstromszámú szabadalom • Eljárás kumol előállítására

5 178783 6 anyag elegyét ezután a 2 vezetéken az 1 reakció­­zónába vezetjük. Az 1 reakciózónából távozó termé­ket az 5 vezetéken vezetjük el, ennek egy része a 4 vezetéken visszalœringetve képezi a fent említett nyersanyagot, a többi része az 5 vezetéken a 6 szétválasztó zónába jut. Ugyancsak a 6 szétválasztó zónába vezetünk egy terméket az átalkilező reakció­zónából (később ismertetjük), az átalkilező zónából távozó termék a 7 vezetéken halad át. A 6 elválasz­tó zónába vezetünk még a 8 vezetéken benzolt is. A 2 vezetéken az alkilező reakciózónába vezetett propilénben dús nyersanyagot előállíthatjuk mint különböző eljárások, így gázhalmazállapotú katali­tikus krakkolás vagy pirolízis termékét, és ez álta­lában tartalmaz még nem reakcióképes paraffinokat, főképpen propánt, továbbá lényegileg kisebb meny­­nyiségekben etánt és butánt. A propilén mellett je­lenlevő más olefinek a kumol előállítására szolgáló alkilezési reakcióban nem kívánatos termékeket eredményeznek, ezért ennek a nyersanyagnak álta­lában legalább 99% olefintartalmát propilén alkotja. A 8 vezetéken az eljárásba bevezetett benzol igen tiszta, általában legalább 99,5% benzolt tartalmaz, amely gyakran aromás extrakciós eljárásokból származik. Más aromások károsak abban az értelem­ben, hogy jelenlétük nemkívánatos melléktermé­keket eredményez, és a nem-aromások jelenléte sem célszerű általában, mivel ezeket a benzoltól a 6 elválasztó zónában nehéz elkülöníteni. Ezért a talál­mány szerinti eljárásban a 6 elválasztó zónába beve­zetett termék főképpen benzolt, kumolt, propánt és di- és triizopropil-benzolt tartalmaz, és viszonylag kisebb mennyiségben rövidszénláncú paraffint (etánt és propánt), aromásokat (toluolt és xilolt), butil­­-benzolt, továbbá a propilén oligomeijeit. A 6 elválasztó zónában frakcionálásnak, elgázosí­­tásnak, elnyeletésnek és az illő alkotórészek eltávolí­tásának megfelelő kombinálásával több terméket különítünk el, hogy az említett betáplált kompo­nenseket kivonjuk. Egy propánban dús terméket — amely más paraffinokat is tartalmaz - távolítunk el a 9 vezetéken, egy benzolban dús terméket — amely nem-aromás komponenseket is tartal­maz — vezetünk el a 10 vezetéken, feleslegben levő benzolban dús terméket vonunk ki a 3 vezetéken, ennek egy részét — mint már említettük - a 3 vezetéken visszakeringetjük az 1 alkilező reakció­­zónába, és a másik részét all vezetéken - később ismertetendő módon - átalkilező reakciózónába ve­zetjük, butil-benzolban dús terméket távolítunk el a 12 vezetéken, kumolt távolítunk el a 13 vezetéken, propilén-oligomert tartalmazó terméket vonunk ki a 14 vezetéken, és di- és triizopropil-benzolban dús terméket kapunk a 15 vezetéken. Az elválasztó zónából a 15 vezetéken eltávolított, di- és triizopropil-benzolban dús terméket keverjük a 11 vezetéken visszakeringetett benzollal, és az ele­­gyet aló átalkilező zónába vezetjük, amely a talál­mány szerinti eljárás egy előnyös módjánál szilárd foszforsav katalizátort tartalmaz. Az átalkilező reak­ciózónából kumolban dús terméket vezetünk el a már említett módon a 7 vezetéken át a 6 elválasztó zónába. A találmány szerinti eljárásban a kumol előállítá­sához alkalmas reagens a propilén és a benzol. A propilént általában propánnal keverve egy gázhal­­mazallapotú katalitikus krakkoló üzem, egy piro­­lizáló üzem, egy hőkrakkoló üzem vagy más fi­nomító rendszer termékeként tápláljuk be a rend­szerbe. A találmány szerinti eljárásnál a propilénben dús nyersanyagban korlátozott mennyiségben lehet­nek más könnyű paraffinos szénhidrogének, így etán és bután, de a propilén mellett más olefines vegyü­­letek nem kumol, hanem más alkil-aromás vegyü­ltek előállítását eredményeznék, ezért ezek, műit nyersanyagok, nem kívánatosak. Egy jellegzetes pro­pilén-nyersanyag összetétele mólszázalékban a követ­kező: etán: 0,10, propán: 24,80, propüén: 74,95, izobután: 0,11, n-bután: 0,01 és butüén: 0,03. A találmány szerinti eljárásban igen tiszta - több, mint 99,5%-os — benzolt használunk, hogy a nem kívánatos mellékreakciókat kiküszöböljük, és a ben­zol és a hozzá közeli forráspontú nem-aromás kom­ponensek további frakcionálását elkerüljük. Jelleg­zetes benzol-nyersanyag állítható elő aromásokat extraháló egységben, amely - mólszázalékban - a következő komponenseket tartalmazza: benzol: 99,90, toluol: 0,05, és nem-aromások: 0,05. A talál­mány szerinti eljárásban a benzol-nyersanyagot az ábrán láthatóan az elválasztó zónába vezetjük, de ez bevezethető az alkilező reakciózónába vagy az átal­kilező reakciózónába is. A találmány szerinti eljárás alkilező reakciózóná­jába bevezetett nyersanyag három összetevője a pro­pilénben dús, friss nyersanyag, az alkilező reakció­zónából távozó, már említett visszakeringetett rész és egy benzolban dús nyersanyag, amit bevezethe­tünk mint friss nyersanyagot, vagy - még előnyö­sebben - mint a már említett, benzolban dús, visszakeringetett anyagot. Az alkilező reakciózónában a műveleti körül­mények a következők: kb. 150-260 °C, előnyö­sen kb. 195-215 °C belépő hőmérséklet, kb. 20-60 atm. nyomás, kb. 0,2-2,0 térfogat katali­zátor a reakciózónából távozó hasznostermék (ké­sőbb ismertetjük) térfogat/óra mennyiségére, kb. 2-6 mól, előnyösen 3 mól benzol 1 mól propilénre az alkilező reakciózónába belépő benzolban dús, visszakeringetett nyersanyagban, és kb. 1-100 mól, előnyösen 3-20 mól benzol 1 mól propilénre az al­­kilező reakciózónába belépő, recirkulációs távozó termékben. A találmány szerinti eljárás végezhető egyetlen reaktorban, vagy sorba és párhuzamosan kapcsolt több reaktorban, az egyes reaktorokban az áramlás történhetik lefelé, felfelé, radiálisán vagy másképpen, de a találmányt nem korlátozzuk a re­akciózóna szerkezeti alakjára sem. A találmány szerinti eljárás bármilyen hagyomá­nyos, vagy más módon rendelkezésre álló alkilező katalizátor felhasználásával elvégezhető. Ilyen katali­zátorok főképpen savas hatású katalizátorok, ezek lehetnek homogének vagy heterogének. így a katali­zátor lehet hordozóra felvitt vagy hordozó nélküli Friedel-Crafts-fémhalogenid, például vízmentes alu­­mínium-klorid, vas(III)-klorid, ón(II)-klorid, bór­­fluoridok, cink-klorid és hasonlók. Bizonyos ásványi savak, főképpen a kénsav, foszforsav és sósav ismer­tek arról, hogy az alkilezési reakciókat katalizálják. Alkalmazható például kb. 10súly%-nál kevesebb vi­zet tartalmazó kénsav, legalább 83%-os hidrogén-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3

Next

/
Thumbnails
Contents