178781. lajstromszámú szabadalom • Eljárás formamidok előállítására

7 178781 8 talma a lehető legkisebb érték (például S milliomod' résznél kisebb) legyen. A találmány szerinti eljárásban elvileg tetszőleges szénatomszámú alkil-láncokat tartalmazó ipono- és dialkilaminokat használhatunk, kereskedelmi szem­pontokból azonban különösen előnyösen olyan aminreagenseke t alkalmazunk, amelyek 1- vagy 2-szénatomos alkil-láncokat hordoznak. E tekin­tetben kiemelkedően értékesek a monometilforma­­mid, illetve dimetilformamid képződéséhez vezető reagensek, azaz a monometilamin és a dimetil­­amin. A találmány szerinti eljárásban szokásos keres­kedelmi minőségű alkilaminokat is felhasznál­hatunk, a korábban közöltekre tekintettel azonban ügyelnünk kell arra, hogy a felhasznált reagensek víztartalma a lehető legkisebb érték (például 100 milliomodrésznél kisebb) legyen. Ha a találmány szerinti eljárással termékként ki­zárólag formamidot vagy alkil-formamidokat kívá­nunk előállítani, a szénmonoxidot és a nitrogéntar­talmú reagenst előnyösen 0,2 :1 és 2,0 : 1 közötti, célszerűen 0,2 :1 és 1,0 :1 közötti mólarányban reagáltatjuk egymással. Meg kell azonban jegyez­nünk, hogy az alkálifém- vagy alkáliföldfém-metoxid oldására felhasznált metanol a szénmonoxiddal me­­tilformiát képződése közben reakcióba léphet. En­nek megfelelően a reakciót úgy is vezethetjük, hogy termékként formamidot vagy alkil-formamidokat és változó mennyiségű metilformiátot tartalmazó ele­­gyet kapjunk. Ebben az esetben a szénmonoxidot a nitrogéntartalmú reagens sztöchiometrikus mennyi­ségéhez viszonyított fölöslegben használjuk fel. Miként az 5. példa adatai igazolják, a terméke légy metilformiát-tartalma a reakcióelegy metanol-tartal­mának növelésével párhuzamosan fokozódik. Az utóbbi esetben a szénmonoxidot és a nitrogéntar­talmú reagenst előnyösen 1,0 :1 és 1,4 :1 közötti mólarányban használjuk fel. A formamidot, illetve az alkil-formamidokat desz­­tillációval igen könnyen elkülöníthetjük a reakció során képződött metilformiáttól. Miként az aláb­biakban felsorolt forráspont-adatok egyértelműen igazolják, e vegyületek forráspont-különbség alapján egyszerűen és teljes mértékben elválaszthatók egy­mástól: formamid: 105-106 °C/11 Hgmm, metil-formamid: 180—185 °C/760 Hgmm, dimetil-formamid: 153 °C/758 Hgmm, metanol: 65 °C/760 Hgmm, metilformiát: 31,5 °C/760 Hgmm. A találmány szerinti eljárásban katalizátorként al­kálifém- vagy alkáliföldfém-metoxidokat, előnyösen nátrium-metoxidot használunk fel. A katalizátort 1-30 súly%-os, előnyösen l-5súly%-os metanolos oldat formájában juttatjuk a rendszerbe. A reak­cióban a nitrogéntartalmú reagens mennyiségére vo­natkoztatva körülbelül 0,2—4,0 súly%, előnyösen körülbelül 0,4-2,5 súly% katalizátort használunk fel (tiszta metoxid-vegyületben kifejezve). Az alkálifém­vagy alkáliföldfém-metoxid metanolos oldatát külön anyagáramként juttathatjuk a reaktorba, eljárhatunk azonban úgy is, hogy a katalizátor oldatát a nitro­géntartalmú reagenssel (ammóniával vagy primer vagy szekunder alldlaminnal) elegyítve vezetjük be. A találmány szerinti eljárással a formamid-vegyü­­leteket lényegében kvantitatív hozammal állíthatjuk elő. A végterméket a nitrogéntartalmú reagensre vonatkoztatva gyakorlatilag 100 mól %-os, a szénmonoxidra vonatkoztatva pedig (amennyiben technikai minőségű szénmonoxidot használunk fel) legalább 90 mól %-os, sőt esetenként legalább 95 mól %-os hozammal kapjuk. Amennyiben a szénmo­noxidot közömbös gázzal elegyítve vezetjük a rend­szerbe, a termék hozama a gázelegyben lévő szén­­monoxid parciális nyomásának függvényében vál­tozik akként, hogy a hozam a szénmonoxid mennyi­ségének növekedésével párhuzamosan fokozódik, és technikai minőségű szénmonoxid alkalmazásakor leg­alább 90 mól %-os, sőt esetenként legalább 95 mól %-os értéket ér el. A találmány szerinti eljárás különös előnye, hogy az üzemvitel a mindenkori követelményeknek meg­felelően rugalmasan módosítható. Ez a tény egyrészt a nagy termelékenységet eredményező, kitűnő hatás­fokú hőcserének tulajdonítható, másrészt pedig an­nak, hogy a folyékony reakcióelegyet nagy sebes­séggel keringtetjük. Ez utóbbi intézkedéssel nemcsak a reakció hőmérsékletének stabilitását és a gázfázis és a folyadékfázis optimális érintkezését biztosíthat­juk, hanem azt is megakadályozhatjuk, hogy a be­rendezés belső felületein, elsősorban a hőcserélő fe­lületeken alkálifém- vagy alkáliföldfém-metoxidból és/vagy formiátból álló szilárd bevonat alakuljon ki, az esetlegesen képződő szilárd csapadék ugyanis a szivattyú által biztosított turbulens áramlás követ­keztében a folyadékfázisban szuszpendálva marad. A folyékony reakcióelegy nagy sebességű keringtetésé­­vel tehát egyszerűen kiküszöböljük az ismert eljárá­sok nagy részénél fellépő, szilárd lerakódásképződés­sel kapcsolatos problémákat. A rugalmasan módosít­ható üzemvitel továbbá azt jelenti, hogy a katalizá­tor mennyiségét, a szénmonoxid nyomását, a reak­ció hőmérsékletét, a keringtetés sebességét és adott esetben a formamid-vegyületből és metilformiátból álló termékelegy összetételét a mindenkori követel­ményeknek megfelelően módosíthatjuk, és e változó körülmények között végbemenő reakciókat egy és ugyanazon berendezésben hajthatjuk végre. A találmány szerinti eljárás további előnyös jel­lemzője, hogy a folyékony reakcióelegy a berende­zés hasznos térfogatának legalább 80%-át, előnyösen legalább 90%-át betölti, következésképpen jelentősen csökkenthető az adott óránkénti termékmennyiségre eső berendezési költség. Miként a példák adataiból kitűnik, a találmány szerinti eljárás igen előnyös jellemzője az is, hogy a formamidok képződéséhez vezető reakció az ismert műveletekben alkalmazottaknál lényegesen alacso­nyabb hőmérsékleten és kisebb nyomáson is végre­hajtható, és ugyanakkor a termék hozama és a be­rendezés termelőkapacitása jobb az ismert módsze­rekkel elérhető értékeknél. A berendezés termelőkapacitása és az eljárás ho­zama szempontjából döntő jelentőségű további előnyként kell említenünk azt a tényt, hogy a talál­mány szerinti eljárással a gázfázis és a folyadékfázis között nagy érintkezési felület biztosítható. Az érintkezési felület méretének döntő szerepére a ko-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 4

Next

/
Thumbnails
Contents