178773. lajstromszámú szabadalom • Egyoldalról létesíthető kötés mélyépítési vasbeton lemezszerkezetek előregyártott elemeinek helyszíni összekapcsolására
5 178773 6 (1. ábra). Az egyesített fészkek egybenyíló 5 bevezető szakaszain a 12 kapcsolószelvények 13 szárrésze keresztülnyúlik és a 13 szárrészek végei egy-egy 14 fejrészhez csatlakoznak. A 14 fejrészek szélesebbek a 4 fészkek 5 bevezető szakaszainál és 5 azok 6 kapcsoló szakaszaiba illeszthetők. A 12 kapcsolószelvények magassága kisebb a 4 fészkek magasságánál. Az 5. ábrán a 12 kapcsolószelvény egy lehetséges kiviteli alakját tüntettük fel, amely két egymás10 fölött elhelyezett, de egymástól elválasztott I-szelvényű profilacélból áll. Az I-szelvényeket 15 vasrudak a szerelés idejére az 5. ábrán vázolt helyzetben tartják. A 15 vasrudak hegesztéssel kapcsolódnak az I-szelvényű profilacélokhoz. A 12 kapcsoló-15 szelvények ilyen kettős kiképzése a két összekapcsolt elem között keletkező hajlítónyomaték felvétele szempontjából kedvező. A későbbiekben azt is megmutatjuk, hogy ez a kettős kialakítás a vízzárás szempontjából is előnyös. 20 A találmány szerinti kötésben részt vevő szerkezeti elemek leírása után a kötés létesítését ismertetjük. Az előregyártott vasbeton elemeket a létesítmény megfelelően előkészített sík felületére kell helyezni 25 oly módon, hogy a szomszédos elemek 4 fészkei az 1. ábrán vázolt módon egymással szemközti helyzetbe kerüljenek, és ekkor az elemek között mintegy 10-20 mm szélességű 3 illesztési hézag keletkezik. Az így kialakuló kettős fészkek mindegyikébe 30 ezt követően egy-egy 12 kapcsolószelvényt helyezünk. A kötés létrehozása céljából a 4 fészkeket és a 3 illesztési hézagokat műgyanta habarccsal vagy műgyanta betonnal töltjük ki. A műgyanta kötési idejének letelte után a létesítmény azonnal terhel- 35 hető. Az elemek között fellépő különböző erőhatásokat a 12 kapcsolószelvények felveszik és a szomszédos elem részére továbbítják, és ezáltal a helyszínen készített monolitikus vízzáró vasbetonszerkezettel szi- 40 lárdságtanilag egyenértékű homogén betonszerkezet jön létre. A kellő erőátadást könnyen beláthatjuk, ha figyelembe vesszük, hogy a 12 kapcsolószelvényekre kifejtett nyomást a 4 fészkek 6 kapcsoló szakaszának hátsó fala veszi fel és továbbítja a 45 mögötte levő betonra. Az összekapcsolt elemek között keletkező húzóerőt a 12 kapcsolószelvény kiszélesedő 14 fejrésze a 4 fészek 6 kapcsoló falának a szélső falára adja át és eközben a fészek terét kitöltő műgyanta csak nyomó igénybevételnek van 50 kitéve. A 4 fészek kiszélesedő 6 kapcsoló szakasza alakzáróan kapcsolódik a vasbetonnal. Húzóerő hatására a 4 fészek az elemből kifelé igyekszik elmozdulni. A betonelem szélből való kiszakadást elsősorban az akadályozza meg, hogy a 10 szerkezeti 55 vasalás ezt az erőt felveszi és a betont a ráható húzó igénybevételtől tehermentesíti. Az elemek között fellépő nyíróerők felvétele céljából azok egymás felé néző szélein a lapsíkkal 60 párhuzamos, előnyösen V-alakú 16 hornyok (3. ábra) vannak kiképezve, és ezek terét a műgyanta kitölti. Nyíró igénybevétel esetén a 16 hornyokat kitöltő műgyanta a szomszédos elemek között kedvező erőátadást biztosít. 65 A hajlító igénybevétel húzásra és nyomásra viszszavezethető. A 12 kapcsolószelvény kettős kialakításával azt éljük el, hogy a 12 kapcsolószelvényt es az azt körül vevő műgyantát az átvitt hajlítónyomaték nem tudja deformálni, mert a felső és alsó szelvények közül az egyik csak húzásra, a másik pedig csak nyomásra van igénybevéve. Ilyen esetben a két 1-szelvényt egymástól a közöttük levő műgyanta vízzáró módon elválasztja, %y az együttes korrózióveszély lényegesen kisebb,’ mintha a 12 kapcsolószelvény egyetlen, de magasabb profilacélból készülne. A felület közelében ugyanis a műgyanta repedési veszélye nagyobb. Egy ilyen repedés azonban nem okozhatja egyetlen 12 kapcsolószelvény károsodását sem. Abban az esetben, amikor az előregyártott vasbeton elemeket nem kellően előkészített vagy planirozott talajon kell összeszerelni, előadódhat, hogy egy-egy elem terhelés hatására elbillen. Az elbillenés megakadályozása céljából az elemek alsó széleit 17 letöréssel látjuk el (2-4. ábrák), amelynek felső vége a 4 fészek alsó vége alatt eléri az elem szélét, és innen ferdén befelé irányul. A 3 illesztési hézagba befolyó műgyanta legalább részben kitölti a 17 letörések között keletkező alul kiszélesített teret, és viszonylag nagy felületen a talajjal érintkezik. A kötés befejeződése után a műgyanta alja a talajra támaszkodik és megakadályozza az esetleg nem pontosan felfekvő elem elbillenését. Ezt a támasztást elősegíthetjük, ha a 3 illesztési hézag alá az elemek talajra helyezése előtt kátránypapír, műanyagfólia vagy hasonló anyagból készült 22 csíkot helyezünk. Az előregyártott betonelemeknek az összekapcsolását nemcsak egy, hanem több irányban is megoldhatjuk a találmány szerinti kötés alkalmazásával. A 4. ábrán olyan 1 elemet tüntettünk fel, amelynek két egymásra merőleges szélén vannak 4 fészkek kiképezve. A kötés szempontjából az elemek mérete közömbös, amennyiben a 4 fészkek minden elemen egymástól azonos távolságra helyezkednek el, és a szerkezet összeállításakor biztosított, hogy minden 4 fészekkel egy másik hasonló 4 fészek kerüljön szemközt. A 7. és 8. ábrákon víztároló medence fenéklapjának előregyártóit vízzáró elemekkel való példakénti kiképzését szemléltettük. A medence alját három különböző tipusú elemből lehet elkészíteni. A 18 középső elemek téglalap alakúak és minden oldalukon másik elemmel kapcsolódnak, ezért minden oldaluk 4 fészkekkel vannak ellátva. A medence szélét képező téglalap alakú 19 szélső elemek csak három oldallal kapcsolódnak, ezért a negyedik külső oldaluknál 4 fészkek nincsenek kiképezve. A 20 sarokelemek négyzet alakúak és két belső szélüknél 4 fészkek vannak. A medence függőleges oldalfalát ismert kötéssel a szélső és sarokelemeken kiképzett 21 hornyokba rögzített falelemek képezik. A vízzáró műgyanta hézagkitöltő anyag, valamint a találmány szerint megoldott erőátvivő kötés alkalmazása lehetővé teszi, hogy egyoldali hozzáférhetőség mellett előregyártóit betonelemekből gyors szerelő jellegű munkavégzéssel közepesen igényes talajelőkészítés után a monolitikus betonszerkezettel erőtanilag egyenértékű, vízzáró és hosszú élettartamú létesítményeket lehet készíteni. 3
